2016 július 9-16, Radnai-havasok jutalomtúra - Erdély
-Beszámoló- -Mellékletek-
2016. július 09. Kiutazás
Idén folytattuk az Erdélyi jutalomtúráink sorát. Talán nosztalgiázunk, de mindenképp visszahúz minket a Keleti- és a Déli-Kárpátok, így a Radnai-havasokra esett a választásunk. 2009-ben jártunk már errefelé, akkor a Radnai-havasok a legszebb formáját mutatta nekünk, egyedül a Gutin tréfált meg minket. A Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegysége, kb. 1300 km2 a területe, ÉNY-DK irányú a főgerince. Mintegy 50 km a főgerinc hossza, a Szacsali-hágótól (Pasul Şetref) a Radnai-hágóig (Pasul Rotunda) tart. A Cibles, a Máramarosi-havasok, a Szuhárd, a Borgói-havasok a szomszéd hegyek. A hegység nagy részét kristályos palák, újra kristályosodott kőzetek alkotják. A domborzata aszimmetrikus, az északi része meredeken lejt a Visó völgyére, a déli völgyek, gerincek lankásabban lejtenek a Szamos felé. Az északi völgyek magukon viselik a negyedidőszaki eljegesedés nyomait. Minden völgyet a gleccserek formálták, a gerinc alatt cirkuszvölgyek sorozata figyelhető meg. Ezekben a völgyekben látható a 25 db tengerszem, melyek közül a leghíresebbek a Nagy-Lála-tó, Kis-Lála-tó, a Mosolygó-tó, a Bukuly-tavak, az Aranyos-Beszterce forrástava. A havasokból eredő patakok nagyobbik része a Tisza mellék folyóit, a Nagy-Szamost, a Visót, az Izát táplálja. Csak az északkeleti részen eredő Aranyos-Beszterce szállítja a hegység vizeit a Szeret folyóba. A Radnai-havasok főgerincének csúcsai nagyrészt 2000 m körüliek. A legmagasabb Nagy-Pietrosz, magassága 2303 m, egyben a Keleti-Kárpátok legmagasabb orma is. Az Ünőkő magassága 2279 m, a Nagy-Bukuly csúcs 2268 m magas. A Radnai-havasok egyes részei már 1932 óta védettek. 1979-ben az UNESCO rezervátummá nyilvánította a Nagy-Pietrosz szűkebb környezetét. A hegység státusza 2000 óta Nemzeti Park.
A szervezés már az előző év novemberében megkezdődött. A Radnai-havasok megközelítése Borsafüredről a legkönnyebb, ezért korábbi ismerősünkkel, Bak Anettával vettük fel a kapcsolatot. A Medve Panzió biztos pontnak tűnt, de itt csak max. 24 a férőhelyek száma. 2009-ben is szükségünk volt a szomszéd Favorit Panzióra a létszám miatt, de annak a tulajdonosa megszüntette a panzió üzemeltetését. Más lehetőség után kellett nézni, ezt helyettünk megtette Anetta. Végül is egy közeli faház és a Mária Panzió megszerzésével a szálláshelyünk rendeződött. Kényelmi szempontokból félpanziós ellátást kértünk, ebben is megegyeztünk. Az autóbusz, az utasbiztosítások elintézése már nem okozott gondot, a bevált régi kapcsolatainknak köszönhetően. Nem volt szükség a megszokott 6 órai indulást előrehozni, mivel városnézést nem terveztünk kifelé menet, és a távolság is rövidebb, mintha Székelyföldre kellett volna buszoznunk. Százhalombattáról, az Ebatta elől indultunk el, majd Tárnok, Érd, Budapest Kosztolányi Dezső tér érintésével gyűjtöttük össze a szakosztály 41 tagját. Vásárosnamény magasságáig az M3-as autópályán, majd Mátészalkán keresztül Csengersimánál léptük át a határt. Odafelé menet két helyen is megálltunk pihenni, mozogni egy keveset. A határon való átkelés pocsék volt, a régi időkre emlékeztetett. Talán a migráns hullám miatt, vagy esetleg a déli váltás miatt több mint egy órát időztünk a határon. Hosszú ideig tartott, míg arra méltattak bennünket, hogy az autóbuszhoz jöjjenek. Lassan ment a személyi igazolványok, útlevelek beszkennelése. Mire nagy nehezen magunk mögött tudtuk a határt, rögtön megálltunk befizetni az úthasználati díjat, valamint a román LEI váltást is elintéztük egyúttal.
Szatmárnémeti központját elkerültük, kialakítottak egy elkerülő utat. Nem Nagybánya felé mentünk, hanem az Avas-hegységen keresztül, a Huta-hágón át, a Tisza bal partján mentünk el Máramarosszigetig. A 18 sz. főúton, Petrova, Majszin érintésével jutottunk el Borsafüredre, a Visó völgyében. Szép volt az idő, kissé felhőben volt a gerinc, de azért megmutatta magát a Nagy-Pietrosz már Borsa előtt. 1800 óra után már pár perccel a Borsafüredi ortodox templom melletti jól ismert parkolóban voltunk. Késésben voltunk, hiszen erre az időpontra kértük a mai vacsorát. Anettával és Sándorral gyorsan egyeztettük a tennivalókat, majd a társainkat elirányítottuk a szobájukba. Sándor segített autóval beköltöztetni az embereket a Mária panzióba, mely kb. 200 méterre volt a parkolótól, valamint a Medve Panziótól. A Medve Panzióban 22-en, a szomszédos faházban 5-en, a Mária Panzióban 15-en kerültünk elszállásolásra. Természetesen a szoba beosztás már otthon elkészült, bár két szobát idejövet át kellett rendeznünk a vizes blokkok meghibásodása miatt. Mindezek után a vacsorára magyar idő szerint 7 órakor került sor, mivel a megbeszéltektől eltérően egy órás késésben voltunk. Megállapodtunk egymás között, hogy mi a magyar idő szerint fogunk kommunikálni egymással, akár a reggeliről, a vacsoráról, vagy a találkozás időpontjáról lesz szó. Az egy óra eltolódás sokaknak gondot okoz a korábbi tapasztalatok alapján.
Bőséges vacsorát kaptunk, nem panaszkodhattunk. A vacsora után visszavonultak az emberek, berendezkedtek a szobáikba. A vacsoránál abban maradtunk, hogy a részletes túrakiírásnak megfelelően a bemelegítő túra a Gutin hegységbe fog vezetni, közelebbről a Kakastaréjhoz. Nagyon bíztunk benne, hogy 2009-hez képest most szép időben fogjuk látni a Kárpátok egyik legszebb vulkáni képződményét. Az időjárás előrejelzések is alátámasztották az elvárásainkat!
|
|
|