2016 június 11, Georgiades Gábor emléktúra - Börzsöny
Az első idei nyári túránk a Börzsönybe vezetett, hogy lerójuk tiszteletünket Georgiades Gábor kopjafájánál, Királyházán. Az időjósok jó túraidőt prognosztizáltak szombatra, csak délutánra jeleztek kisebb esőket. Végül is igazuk lett, délután áztunk csak el a Kisinóci turistaház előtt. 45-en túráztunk a mai napon, heten vonták vissza a jelentkezésüket. Az olajos nyugdíjasaink egy része péntek éjjel érkezett haza Tirolból, a többségük nem vállalta a szombati túrát. Százhalombatta után Tárnokon, Érden, Budapesten gyűjtöttük össze a társainkat. Diósjenőn keresztül értük el Királyházát. 910-kor megérkeztünk Királyházára. Tavaly úgy határoztak a megyei turista szakosztályok, hogy egy időben jövünk megemlékezni Gáborról, emiatt megvártuk a tápiószelei és az abonyi turistákat. A Bányász Szakszervezet üdülőjének udvarán elhelyezett kopjafára elhelyeztük az idei koszorúnkat, majd ½10-kor a finomítósok megtartották a rövid ünnepi műsorukat. Versekkel, énekkel készültek az alkalomra. Az utolsó ének szokás szerint a Honfoglalás c. dal közös eléneklése volt. A rövid megemlékezés után elbúcsúztunk a megyei turista barátainktól, majd felszálltunk a buszra. Nógrád vasúti állomásra mentünk vissza, innen indult a rövid és a hosszú túra. Az Országos Kék Túra útvonalán gyalogoltunk az alábbiak szerint:
Útvonal: Nógrád vm. (105m,
) – Foltán-kereszt (484m, ) – Csóványos (938m, ) – Nagy-Hideg-hegy (865m, ) – Kisinóci th. (330m, ) Túratáv: 21km
Emelkedő: 960m
Minősítő pontszám: 31,5+19,4=51 pont
Útvonal: Nógrád vm. (105m,
, Z) –Királyrét (260m, 
) – Kisinóci th. (330m, ) Túratáv: 13km
Emelkedő: 350m
Minősítő pontszám: 19,5+7=27 pont
1005-kor érkeztünk meg a vasútállomásra. Mindenki leszállt, a busz átment a Kisinóci turistaházhoz, ahová mind a rövid, mind a hosszútúrásainknak meg kellett érkeznie. Az állomás előtti villanyoszlopon megtaláltuk a kéktúra pecsétet. Miután kész lettünk a füzetek pecsételésével, megkezdtük a hosszú túrát 25-en. A rövid túrát választók úgy döntöttek, felmennek a Nógrádi Várhegyre megtekinteni a vár romjait. Hazánk egyik legrégibb kővára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos nógrádi vár. Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról. A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról. Zsigmond király halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősítette meg falait. A vár nagyszabású átépítése Báthory Miklós püspök nevéhez fűződik, aki 1475-1506 között az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján új épületekkel bővített, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette. Kutat fúratott, új tornyot, a belső vár öregtornyát építette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban a törmelék között. 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A vár megerősítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.
Távolodóban Nógrádtól, visszatekintve sokáig láthattuk a Várhegyet, a vár romjait. Elhaladtunk a Csurgó-kút mellett, ahonnan sokan viszik haza a kiváló minőségű ivóvizet. Rövidesen a település Kálváriája mellett is elhaladtunk. Az erdőszélt 1050-kor értük el. Ettől kezdve fák árnyékában gyalogoltunk. Néhol sáros volt az út az előző napi esőktől. Nem sok virágot lehetett látni, elég zárt volt az erdő. Pár harangvirágot, margitvirágot, egy-két szál kosbort lehetett fényképezni. A Foltán-keresztet 1250-kor értük el. A XIX. század végétől kőkereszt emlékezett az akkori uradalmi erdészet erdőőrének Foltán Jánosnak, kötelességteljesítés közben bekövetkezett halálára. Az 1880-as években egy viharos éjszakán az erdőőr hírül vette, hogy fatolvajok fognak járni a területen. Lesben állt, majd amikor megjelentek, felelősségre vonta a két tolvajt. A szóváltás során tusakodás alakult ki, az erdőőrt agyonütötték. Az önfeláldozás szép példájának emlékére először fa-, majd 1890. július 6-án nagyobb ünnepség keretén belül Klecker Jakab uradalmi főerdész kezdeményezésére kőkeresztet szenteltek fel Foltán János emlékére. Kb. 20 percre letelepedtünk az asztalokhoz, a padokhoz és megtartottuk az ebédidőt.
A Foltán-kereszttől széles, erdei úton haladtunk a Csóványos felé. 1405-kor értük el a 938 m magas csúcsot. Itt is elidőztünk egy darabig. Sajnos a párás levegő miatt korlátozott panorámában volt része annak, aki vette a fáradtságot és felment a kilátóba. A Nagy-Hideg-hegyi turistaházhoz az utolsó embereink 1520-ra érkeztek meg. Itt is elvégeztük a kéktúra füzeteink pecsételését. A panoráma még rosszabb volt, mint a Csóványosról. Mind jobban beborult az ég, éreztük, hogy a mai napot nehezen ússzuk meg eső nélkül. A csúcs környéki rét pompásan nézett ki, a tarka nőszirom éppen virágzott. 1545-kor sietősen elindultunk lefelé, mivel távolból mind erőssebben hallatszott az ég dörgése. Igen csak szép tempóban jöttünk lefelé, az 5,5 km-es utat 70 perc alatt legyalogoltuk! Az elsők még az eleredő eső előtt elérték a turistaházat. A lassabban gyaloglók kiadós esőt kaptak a nyakukba. Tetejében az ösvényt magas növényzet borította, emiatt derékig csurom vizesek voltunk. Mire az utolsók is beértek, elállt az eső. Egy kis szerelvényigazítás után 1730-kor hazaindultunk. Az esőtől eltekintve szép túrában volt részünk. Legközelebb egy hét múlva a Mecsekben fogunk gyalogolni a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra keleti felét fogjuk bejárni, terv szerint Árpádtetőtől Óbányáig.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető