Május első gyalogtúrája a Mecsekben került lebonyolításra. Nagy volt a túra iránti érdeklődés, hiszen 66-an jelezték előre szándékukat erre az eseményre! Persze ekkora befogadó képességű buszt nem tudtam szerezni, ezért sokan otthon maradtak. Végül is a túrán 51-en vettünk részt. Még így is ketten Pécsen csatlakoztak a csapatunkhoz! Mindössze ketten vonták vissza a jelentkezésüket, sajnálatos módon sok embert kellett otthon hagynunk. Kellemes, igazi túraidőt jeleztek előre az időjósok. Bejött az előrejelzésük, igazán szép időben tudtunk gyalogolni a Mecsek nyugati gerincén. A megszokott hat órai indulás után, Tárnok, Érd, Százhalombatta, Ercsi érintésével lett teljes a mai túra csapatunk. Lefele menet egyszer álltunk meg kávézni. Abaligetre 10 óra előtt pár perccel érkeztünk meg. Természetesen két lehetőség közül választhattak a résztvevők, az eddig jól bevált szisztéma szerint. Ebből a két lehetőségből lehetett választani:
Útvonal: Abaligeti bg. (210m, ) - Petőcz akna (265m, ) - Jakab-hegy (592m, ) - Szúadó-nyereg (420m, ) - Remete-rét (425m, ) - Büdös-kúti kh. (420m, ) - Fehér-kúti kh. (480m, ) - Tripammer-fa (375m, ) - Árpádtető (400m, )A hosszú túrát választó 33 fő az Abaligeti Cseppkőbarlangnál szállt le az autóbuszról. A 18 fő rövid túrásunkat a busz elvitte a Remete-rétre, mely a DDKT útvonala mellett található, ők előttünk gyalogoltak a Remete-rét felé. A barlangnál levő DDKT-s pecsét beszerzése után elkezdtünk kapaszkodni a fő gerinc irányába. Kissé csúszott az út az előző napok esőzése után, de azért nem volt vészes. 1130-kor értünk el a Pálos-kutat. Nem mentünk le a közeli Zsongor-kőhöz, pedig ez a Mecsek egyik legszebb kilátópontja! Átlépve a kelta földvár sáncát, 12 órára már a Jakab-hegyi pálos kolostor romjainál voltunk. Itt tartottuk meg az ebédszünetet. A Szent Jakabról elnevezett hegyen kb. 3 km hosszú, 3-5 m magas, kőből és földből épített sánc látható. A sánc egy kora vaskori nép lakhelyét védte. Sokáig úgy gondolták, hogy az erősséget a kelták építették. A földvárat egyébként később valóban az illírek és a kelták is lakták. A sáncon kívül feltárt halomsírok a hallstatti kultúra népére utalnak, melynek alapján a földvár az időszámítás előtt, a IX-VIII. században épülhetett. A sáncon belül található a magyar alapítású, Szent Pálról elnevezett pálos szerzetesrend kolostorának romjai. A kolostort Bertalan pécsi püspök létesítette 1225-ben. A török időkben elpusztult a kolostor, a szerzetesek a vész után sem tértek vissza. Az 1700-as években világi remeték számára az épületeket rendbe hozták, de hamarosan ismét kiürült a kolostor. 1947-ben a pálosok új kolostor építésébe kezdtek, de 1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatása miatt az építkezés abbamaradt. Ennek az újabb templomnak a tornya ma kilátó.
Több mint félórás pihenő után a DDKT kék jelzésen tovább gyalogoltunk a Patacsi-mező felé, ahol ismételten pecsételnünk kellett. 13 órakor értük el a kis házat, ahol rendben megtaláltuk a bélyegzőt. A pecsételés után kellemes árnyékos erdőben, 1350-kor értük el a Remete-rétet, ahonnan a rövid túrásaink indultak el. Majdnem 5 km-t gyalogoltunk a pálos kolostor romjaitól, mire ide értünk. Itt is pihentünk egy keveset. Lehetett napozni, leheveredni a fűre. Az emelkedő nagyobbik részét már letudtuk, 10 km volt még hátra a célig. A rövid pihenő után észak felé haladt a kék jelzésünk, párhuzamosan az orfűi országúttal. Félórai gyaloglás után jobbra fordultunk. Elértük a Büdös-kúti forrást és a mellette levő kulcsosházat. Itt is kellett bélyegeznünk. Tíz perc ehhez is kellett. Az út ettől kezdve jobbára keleti irányba vezetett, igaz eléggé tekervényesen. Először a zöld jelzésű utat kereszteztük, mely a Zsidó-völgybe vezet. Következett a piros jelzésű út keresztezése, mely a Nagy-mély-völgybe vezet le. Kiértünk az Árpádtetőre vezető aszfaltos útra. Pár száz méter után, 1540-kor értük el a piros keresztjelzést, mely a híres Melegmányi-völgybe visz le. Itt az út bal oldalán egy Krisztus kereszt látható, a jobb oldalon pedig egy Vadászház. Az ösvényünk ismét betért az erdőbe, de nem sokkal később, 1555-kor már a Fehér-kúti kulcsosháznál voltunk. A mai napon ez volt az utolsó bélyegzési helyünk. Az eső viszont eleredt, elő kellett vennünk az esőköpenyeinket. Igaz, nem hosszú időre, csak talán 10 percre. A kulcsosház udvarán egy szál fehér madársisak örvendeztetett meg. Ma csak ezt az egy szál kosbort láttuk!
A csapatunk szétszóródott. A Tripammer-fa környékén, 1,5 km után kereszteztük az Árpádtetőre vezető aszfalt utat. Tripammer Károly (1872-1926) főerdőmérnök Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti, és turistaútjainak, kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a Mecseknádasdi községi malmot is. Életének 55-ik évében hunyt el. Az emlékére bekerített és táblával ellátott öreg kocsányos tölgy a hetvenes évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék tovább örökítésére az erdészet, egy a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki és fakerítéssel körbe vette. A 2011-ben a megújított kerítés elé Baumann József emlékoszlopot készített Tripammer-fa felirattal. 1700 órára mindenki megérkezett Árpádtetőre. A 390 m magas hágón, a Pécsről Komlóra vezető nagy forgalmú út vezet át. A hely árpát termő szántóföld és legelő volt, innen az elnevezése. Az er¬dé-szet központ épületeit, valamint a MECSEXTRÉM alpesi kötélparkot találjuk itt.
A társaság nagy része a nemrégen üzemelő étterem előtti asztaloknál ücsörgött, pótolta a folyadék veszteségét itallal, meleg étellel. Mintegy félórát töltöttünk itt el. Nagyon kellemes volt a mai túra, a pár perces eső nem rontotta el a társaság kedvét. Legközelebb az Országos Kék Túra útvonalán fogunk gyalogolni május 21-én a Magas-Bakonyban.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu