A márciusi négynapos túra után folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra bejárását. A célunk az volt, hogy Kislengyelből eljussunk Nagybakónakig. Szokás szerint az időpont egyeztetése okozta a legnagyobb gondot. A csapat nagy része hiába nyugdíjas, mindenkinek ezer más programja, gondja van. Végül is megegyeztünk, hogy május elsején indulunk el a harmadik szakasz bejárására. Ezúttal hatan vágtunk neki ennek a szakasznak: Ági, Zsuzsa, Jutka, Pisti, Zsolti és jómagam.
Tárnokról 631-or indultunk el Székesfehérvárra, ahol átszálltunk a zalaegerszegi gyorsvonatra. A százhalombattaiak személygépkocsival jöttek át Tárnokra. Zalaegerszegre 1012-re érkeztünk meg. A vasútállomástól át kellett sétálnunk a busz pályaudvarra, ami majdnem 2 km távolság. Miután megérkeztünk a buszpályaudvarra, ellenőriztük a busz indulását Kislengyelre, mely csak 1135-kor indult. Nem messze a busz pályaudvartól készülődtek a majálisra. Bőven volt időnk, átmentünk ide kávét inni, reggelizni. Kislengyelbe 1230-kor érkeztünk meg, innen kezdtük meg a márciusban befejezett Dél-dunántúli túránkat. Mai napra az alábbi szakasz bejárását terveztük:
Útvonal: Kislengyel (200m, ) - Kereseszeg (220m, ) - Barabásszeg (245m, ) - Győrfiszeg (190m, ) - Petrikeresztúr - (195m, ) - Zalatárnok (200m, ) - Szentkozmadombja (205m, ) - Rádiháza (190m, )Elég későn kezdtük meg az első napi gyaloglásunkat a közlekedés miatt, de jól kiléptünk, így hamar elhagytuk Kislengyelt. A falu végén egy pillanatra megálltunk a település egyszerű harangtornya mellett, majd tovább gyalogoltunk Kandikó felé. A füves területen elég sok agár kosbor virágzott. 1310-kor már Kereseszeg kis temetője mellett haladtunk el. A kis település után lejutottunk a Kislengyeli-patak völgyébe. Itt elveszítettük a jelzést, de láttuk Barabásszeg templomának tornyát, ahová el kellett jutnunk. Megpróbáltunk átkelni a patakon, de ez nem sikerült. Visszatértünk az erdőszélre, később megtaláltuk a jelzést. Végül is országúton jutottunk el Barabásszegre, ahová 1350-kor érkeztünk meg. Elég nagy temploma van a településnek, van itt szállás lehetőség a Fő utcában levő Vendégházban, egy kellemes Turista Pihenőhelyet is kialakítottak a faluban. Egy szép fa harangtorony is látható Barabásszegen.
Többnyire mezőgazdasági területek között gyalogoltunk az elkövetkező egy órában, így jutottunk el Győrfiszegre 1505-kor. Nem volt itt látnivaló igazából, miután a falu buszmegállójában készítettünk egy fényképet a csapatról, az aszfaltúton továbbmentünk Petrikeresztúr felé. Közel volt a település, 10 perc alatt oda is értünk. Különösebb látnivaló itt sem volt, igaz a Kék Túra útvonala röviden érinti a települést. Egy gólyát láttunk a faluban, ahogyan a fészkét igazgatta. Negyed óra alatt értük el a falu szőlőhegyét. Tipikus zalai présházak között vezetett az utunk. Egy farkaskutya hozzánk csatlakozott a faluban, hosszan kísért bennünket az elkövetkező negyven percben. A Pató-hegyi présházak után a Csőszi-hegy présházai következtek. Egy rövid erdei szakasz következett, majd 1610-kor átmásztunk egy kerítésen, hogy mezőgazdasági földek között gyalogoljunk Zalatárnok felé. A kerítés átmászásakor tudtunk megszabadulni a hozzánk csapódó kutyától. A Csőszi-mező után erdőszéli földúton mentünk tovább. A kerítés mellett egy őzet néztünk sokáig, megzavarodott, nem tudta merre kellene elhagynia a bekerített területet. Rókaháza környékén egy bal 90°-os kanyar után Zalatárnok felé fordultunk, ahová 1650-kor érkeztünk meg.
A falu szélén, a templom alatt a lepusztult Hangulat Italbolt fogadott bennünket. Eléggé lehangoló volt a látvány, de a túráink során nem ez volt az első ilyen eset. Elhaladtunk a római katolikus templom mellett, majd a boltnál lepecsételtük a könyveinket. Megnéztük a falu világháborús emlékművét, a régi kiállított tűzoltó kocsit, Deák Ferenc szobrát, majd mivel úgy éreztük, jól állunk az idővel, letértünk a kék jelzésről, elmentünk a falu egyik italboltjáig. 20 percet töltöttünk itt el, pótoltuk a folyadék veszteségünket. Kb. 20 percet időztünk el az italboltban. A következő település Szentkozmadombja volt, ide 1800 órakor érkeztünk meg, végig aszfaltúton gyalogoltunk. Egy teremtett lélekkel sem találkoztunk a faluban. Egyébként innen indul a Keresztek útja túraútvonal, mely a Zalaegerszegi vasútállomásra vezet. 23,4 km a hossza, 400 m szintet kell legyőzni. Megnéztük a kis templomot, a rogyadozó Dervarics kastélyt, a Krisztus kereszteket, valamint kívülről a Nemes Galéria épületét.
A falu elhagyása után nem sokkal kereszteztük a Köleshelyi-dűlő kicsiny erdejét, majd 1840-kor elhaladtunk egy eléggé elhanyagolt temető mellett. Talán Görbőpuszta temetője volt valamikor. Köves úton haladtunk tovább Rádiháza felé. Elhaladtunk a ló istállók mellett, kereszteztük a vasutat. Éppen jött az egy kocsis szerelvény. Rádiháza DDKT-s pecsétje egy fára van kihelyezve. Most már gyorsan elértük a lefoglalt szálláshelyünket. Időközben mind jobban szitált az eső, de nem vettük elő az esőköpenyeinket. 1815-re mindenki a szálláshelyen volt. A lányok meleg levest készítettek, a mai vacsora a hátizsákjainkból előkerült sonkából, kolbászból állt. Elég korán nyugovóra tért a csapat, bíztunk a holnapi napban, hátha kellemesebb időjárási viszonyok közepette fogjuk legyalogolni a második napot.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu