2016 március 19, Pilisi csavargás - Pilis
A második márciusi gyalogtúránk a Pilisbe vezetett. Eredetileg 52 fő jelentkezett a túrára, végül 45-en vettünk részt a mai túrán. Folytattuk az Országos Kék Túra útvonalának a bejárását. Mára a Klastrompuszta, Zsíros-hegy közötti szakasz bejárását céloztuk meg. Esőt nem jeleztek szombatra, bíztunk a jó időben. Hat órakor indult el az autóbuszunk. Érd, Tárnok érintésével jutottunk el Kesztölcre, majd onnan Klastrompusztára. A hosszabb túrát választók innen kezdték meg a gyaloglást. Egyébként ez a két variáció került kiírásra a mai napra:
Útvonal: Klastrompuszta (310m,
) - Piliscsév (182m, ) - Piliscsaba vá. (310m, ) - Kőris-völgy () - Nagy-Szénás (550m, ) - Zsíros-hegy - Solymár (200m, 
) Túratáv: 25km
Emelkedő: 600m
Minősítő pontszám: 37,5+12=50 pont
Útvonal: Piliscsaba vá. (310m,
) - Kőris-völgy () - Nagy-Szénás (550m, ) - Zsíros-hegy - Solymár (200m, ) Túratáv: 15km
Emelkedő: 420m
Minősítő pontszám: 22,5+8,4=31 pont
33-an indultunk el Klastrompusztáról, a pálos kolostor romjai mellől. A rövidebb túrát választók a buszon maradtak, Ők Piliscsabára mentek át, onnan kezdték meg a gyaloglást. Az indulásunk előtt még elintéztük a kéktúra bélyegző bepecsételését füzeteinkbe. A Kesztölchöz tartozó területet e néven a török idők után említik, mint az esztergomi káptalan majorságát. Korábban itt állott a magyar alapítású Pálos rend Szent Kereszt monostora, mely 1250-1304-ig a rend központja volt. 1287-ben e monostor szerzeteseivel népesítették be a Pilisszentlélek határában lévő Szent Lélek monostort. A Szent Kereszt Monostorban temették el a rend alapítóját, Boldog Özsébet, Benedeket és Istvánt, a rend generálisait. Az 1300-ban elhunyt István generális utódja, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett. Kevéssel utóbb ez vette át Szent Kereszt szerepét, s a rend végleges központjává vált. De a klastrompusztai monostor ezt követően is működött. Az épületegyüttes valószínűleg 1526-ban semmisült meg, amikor a többi pilisi monostort is felégette a török. A lassan pusztuló romok 1570 táján még láthatóak voltak.
Mindjárt Klastrompuszta után 3 ugrándozó, szaladgáló mókus szórakoztatott. Sikerült egyiküket lefotózni amint megállt egy pillanatra. Jól le is maradtam a többiektől, majd egy óra kellett, hogy beérjem a csapat hátsó részét. Rövid erdei szakasz után legelőt kereszteztünk. Visszatekintve a Klastrom szirtek fehér szikláit láthattuk a meredek hegy oldalában. Balra mellettünk mély lősz szurdok volt, később mi egy lősz mélyúton mentünk Piliscsév felé. Sok erdei illetve fehér ibolya volt errefelé. A települést 840-kor értük el. Elhaladtunk a temploma, a Világháborús Emlékműve, a Falumúzeuma, a II. Világháborús orosz temető, a szlovákok Pilisi tartózkodásának 300 éves emlékműve mellett. Homokos úton mentünk Piliscsaba felé. Sok erdei fenyő van Piliscsév után, később lombos erdőben vezet a jelzés. Klotildligetnél értük el Piliscsabát. A kéktúra bélyegzője a vasútállomás előtt, egy oszlopra van kihelyezve, 1000-kor voltunk itt.
Kereszteztük a vasutat, elhaladtunk a footbal pálya, majd a temető mellett. A temetőben van a falu Világháborús Emlékműve, és az orosz katonák sírja. Nem sokkal később kereszteztük a forgalmas 10-es főutat. Mielőtt balra kanyarodtunk volna az egyik utcában, a sarkon levő kocsmába betértünk kávézni, sörözni. Itt eldöntöttük, teszünk egy kis kitérőt, megnézzük a közeli Ördögoltár nevezetű sziklát. Csabai toronynak is nevezik. 1050-kor voltunk a látványos sziklaalakzatnál. Még mindig látszódik egy orosz felirat a sziklán, pedig már jó ideje nem orosz lőtér a környéke. Készítettünk pár fényképet, majd visszamentünk a kék jelzésünkhöz. Ezután erdőben, földúton gyalogoltunk fokozatosan felfelé a Kőris-völgyben, majd a Bükkös-árokban. A Bükkös-kút közelében éles jobb kanyart, majd 800 méter után bal kanyart vesz a jelzésünk. Az utolsó szakasz elég meredek, így ér fel a Kutya-hegy gerincére, ahol találkozik a kék keresztjelzéssel. Az itteni tisztáson, 1235-kor lepihentünk, többek kérésére ebédidőt tartottunk. A kellemes időnek köszönhetően el lehetett heveredni a füvön. Kb. tízen képviseltük a csapatunk utóvédjét. Bőven a megtervezett időn belül voltunk, semmi okunk nem volt a sietésre. 1305-kor indultunk tovább a közeli Nagy-Szénás csúcsra. 20 perc után már a 550m magas csúcson voltunk. Kiváló panoráma hely, bár most a párás levegő miatt korlátozott volt a panoráma. Tavaly ősszel még az esztergomi bazilikát is láttuk a csúcsról! Így is kivehető volt a Pilis, a Kétágú-hegy, a Nagy-Kopasz, a Budai-hegyek, valamint a Kevélyek. A csúcs körül találtunk pár tő leány, és fekete kökörcsin virágzó példányát. 1330 körül lefelé indultunk. Láttuk a hajdani Nagy-Szénási turistaház romjait. Lefelé menet a kopaszabb részeken is volt pár virágzó leánykökörcsin tő.
A Felső-Zsíros hegy oldalában érkeztünk meg a volt Zsíros-hegyi turistaház romjaihoz. Itt található az OKT bélyegzője a Muflon Itatónál. Miután 1435-kor elvégeztük az adminisztrációt, a háromszögjelzésen kimentünk a hegy oldalába, ahonnan pompás panoráma van a Pilisre, a Budai-hegyekre, a köztük levő völgyre. Több mint tízen alkottuk az utóvéd csapatot. A Pilis, a Kevélyek, a Budai-hegyek csúcsai keretezték a panorámát. Távolban a Megyeri híd pilonjai is kirajzolódtak. Miután kinézelődtük magunkat, visszamentünk a volt turistaház romjaihoz, majd jelzést váltottunk. A zöld jelzésen indultunk lefelé Solymárra, a túra végpontja felé. 1523-kor már a település házai között gyalogoltunk lefelé, a római katolikus templom felé. 15 perc múlva már a templom körül jártunk. Több szobor látható itt, italbolt és cukrászda is található a közelben. Mindenki kedve szerint választhatott, melyik vendéglátó ipari egységet szeretné felkeresni.
1600 óra után pár perccel hazaindultunk. Most Budapesten keresztül érkeztünk meg Tárnokra. Végül is a tervezetthez képest hamarább befejeződött a túra. Jó időnk volt, kellemesen telt el a mai nap. Legközelebb április 9-én, a Börzsönyben fogunk túrázni, ismét az Országos Kék Túra útvonalán.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető