2015 november 7, Késő őszi csavargás - Velencei-hegység

Továbbra is kedvező időjárási viszonyokat jeleztek előre erre a hétvégére is. Ez meglátszódott a létszámon is, hiszen 42-en túráztunk ezen a szombaton, melyből hárman személygépkocsival jöttek el a túrára. Mindössze négyen mondták le a túrát. Hat órakor indultunk el Százhalombattáról. Érd, Tárnok, Martonvásár érintésével jutottunk el a kiindulási pontunkra, Nadapra. Két túra került kiírásra az alábbiak szerint:

Útvonal: Nadap, Szintezési Ősjegy (180m, ) - Meleg-hegy (352m, , ) - Pákozdvár (253m, ) - Ingó-kövek (230m, , , ) - Pákozd (120m, , , )
Túratáv: 16km
Emelkedő: 400m
Minősítő pontszám: 24+8=32 pont

Alternatív útvonal: Pákozd (, , ) - Ingó-kövek (230m, , , ) - Pákozd (120m, , , )
Túratáv: 8km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 12+4=0 pont

Nyolc óra előtt pár perccel indultak el a hosszútúrások, Vörösmarty Mihály mellszobrától és az 1956-os emlékműtől. A rövidtúrásokat a busz Pákozdra vitte át. Pár perc alatt már az 1888-ban emelt Szintezési Ősjegynél voltunk. Ezt hívják Nadap-I. főalappontnak, mivel pár méterrel tovább 1951-ben egy másik főalappontot is elhelyeztek, ez a Nadap-II. főalappont. Reggeli súrolós napfényben a piros jelzésünk megkerülte a falut, majd elindultunk a Meleg-hegy felé. Az erdő pompás színekkel fogadott bennünket. Igazi őszi hangulatban, az avart rugdosva gyalogoltunk. Szél nem volt, az egyik tisztásról kiláttunk a Velencei-tóra. A levegő párás volt, nem lehetett távolra látni, de a színes lombkoronák kárpótoltak minket a csekély panoráma miatt. 9⁰⁰ órakor már a Meleg-hegyen voltunk. Az ide épített geodéziai vasbeton oszlop sajnos nem használható kilátó toronynak, telepakolták átjátszó antennákkal, a bejárata emiatt zárva van.

Kis kitérővel tovább mentünk a Likas-kő felé. Útközben egy egyszerű turista emlék mellett haladtunk el. Volt társai idén is gyújtottak gyertyát az emlékére. Mire odaértünk volna, a többség már visszafelé jött a piros jelzéshez. Mi kényelmesen megnéztük a Likas-követ, készítettünk pár fényképet, majd heten egy jelzetlen úton tovább mentünk a Kányásnak nevezett erdőrész felé. Szép tölgyerdők vannak ezen a részen, a régi HM-es vadászház ettől a résztől félórai gyaloglásra található. Ha igaz, jelenleg üdülőnek használják. Egy félkört megtéve kapaszkodtunk vissza a piros jelzésre. Tíz órakor értünk el az Angelika-forráshoz. A csapat nagyobbik része éppen tovább indult. Mi sem álltunk meg hosszabb időre, utánuk mentünk. A Velencei-hegység legszebb völgyében, a Bodza-völgyben ereszkedtünk lefelé a piros jelzésű ösvényen. Most ősszel különösen szép volt a többnyire sárga levelektől, a gránit sziklák is jól mutattak. A Hurka-völgynél jelzést váltottunk, a piros keresztjelzésre tértünk át.

Hamar kiértünk az erdőből, majd parlag, illetve mezőgazdasági területek között értük el ismét az erdőt, a Vontató környékén. Itt átváltottunk a sárga jelzésű útra, majd a Gránit tanösvényen, a sárga háromszögjelzésen értünk fel 11³⁰-kor a Pandúr-kő szikláihoz. Kb. negyedórát mászkáltunk a gránit sziklákon. Talán ez a legnagyobb sziklaalakzat a Pákozdi Ingókövek közül. A legtöbb Ingókő ezen a kis területen található: a Kocka-kő, az Oroszlán-szikla, a Pogány-kő, és a többi név nélküli. Ezután felmentünk a Kocka-kőhöz. Itt pihentünk meg hosszabb időre, megettük a szendvicseinket, akinek gyalogolhatnékja volt, körbejárta a sziklákat. 12³⁵-kor felszedelőzködtünk, majd hirtelen ötlettől vezérelve - mivel még rengeteg időnk volt a busz hazaindulásáig - elindultunk a zöld jelzésen felkeresni a volt fluorit bányát. Majdnem elértük a Csalai-erdő szélét, de előtte déli irányba fordultunk. Csak-csak nem találtunk rá az egykori bányára. A csapatot leirányítottam a Bella-patak völgyébe, Ők hamarosan a kiírt zöld keresztjelzésen lejutottak Pákozd központjába. A busz 14³⁰-ra lett Pákozdra rendelve, addig még bőven volt időm, tovább kerestem az egykori érckitermelő helyet. Végül is a Zsidó-hegy egyik csúcsa környékén meg is találtam. Sajnos mutatós ásványt már nem lehet gyűjteni, teljesen letermelték a kis telért, a bokrok is benőtték már a feltárást. Magam is elindultam Pákozdra. 13⁴⁰-kor voltam a Bella-tónál, a központot 14⁰⁰-kor értem el.

Nekem is maradt még félórám, készítettem pár fényképet az rk. templom környékéről, még egy sört is volt időm meginni. Nagyon szép napot fogtunk ki ismét, kellemeset gyalogoltunk, végül is gyorsan bejártuk a betervezett útvonalat. Legközelebb egy hét múlva még közelebb fogunk túrázni, a Biai-dombságba került kiírásra a november 14-i túra.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető