2015 október 23, S sáv bejárása II. - Perbál környéke
Páran úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk az ünnepnapot a sárga sávjelzés Zsámbék - Nagykovácsi közötti szakaszának második bejárására. Most Perbál központjából indult el az ötfős csapatunk. Kilenc óra előtt jöttünk össze Tárnokon. Egy kocsiban elfértünk, Perbál központjában már 945-kor indulásra készen álltunk. A jelzések visszavezettek a Szamárhegyi-patak völgyéhez, ebben a völgyben hagytuk el a települést. A falu szélén módos pincéket hagytunk magunk mögött. Mezőgazdasági területek között haladt a sárga jelzés. Sok kukorica volt még lábon, az őzek és a vaddisznók örömére. Három őzet megugrasztottunk, aránylag közel voltak hozzánk. Menetközben kóstolgattuk a kökényt és a csipkebogyót, de még nem értek be teljesen. Az az igazság, eddig is nagyon pocsékul volt jelölve az út, de 1045 magasságában annyira elvétettük az utunkat, hogy ellenkező irányba gyalogoltunk el. Az is igaz, jó nagy maszek területet bekerítettek ezen a részen. Tíz perc után egy modern üzemnél találtuk magunkat. Nem jöttünk rá milyen üzem lehetett, a térképünk alapján ebben a körzetben egy Gombatelepnek kellett volna lennie.
Elhaladtunk az üzem melletti aszfaltúton, majd egy aránylag friss szőlőültetvény sorai között északnyugatnak kanyarodtunk. A szőlőt már korábban leszüretelték, nyugodtan böngészhettünk a megmaradt fürtök után. A szőlőtelepítés után még kb. 300 métert kellett gyalogolnunk egy gabonatáblán, mire kiértünk a sárga jelzésünkre. Pont oda lyukadtunk ki, ahol 10-én abbahagytuk a sárga jelzés bejárását, Anyácsapuszta magasságában! Azt mindenesetre megállapítottuk, hogy a rendelkezésünkre álló Zsámbéki-medence, Etyeki-dombság M 1:50 000-es méretarányú térképünk meglehetősen pontatlan ebben a körzetben! Az idővel jól álltunk, úgy döntöttünk, benézünk Anyácsapusztára. Az Y elágazásnál balra lefelé indultunk az erdei úton. Hamarosan egy pontőrrel találkoztunk az Óriások lépcsőjénél. Ezen a napon rendezték meg ebben a körzetben a Szomori 1956-os Emléktúrát. Pár mondatot váltottunk a pontőrrel, aki volt olyan kedves, a nápolyi készletéből adott pár darabot nekünk. Lementünk az Óriások lépcsőjén, 1 km után, 100 méteres szintvesztéssel elértük a tanyát 1200 órakor.
A település eléggé elhagyatottnak tűnt, sok volt a romos épület, mintha csak a V&S Lovastanya működne. A valamikori Darányi kúria nagyon romos állapotban van, a főfalából már egy meglehetősen öreg fa hajtott ki! Az erdőszélen a sárga négyzetjelzésen kb. 1 km után élesen jobbra fordultunk, felmentünk a gerinc közelébe. Itt találkoztunk a mai nap egyetlen és utolsó eligazító táblájával, a Nyakas-erdőben. A Nyakas-tető innen 5 percnyi gyaloglásra volt. A lapos tetőt egy geodéziai magasságpont jelzi. A tető közelében, szélárnyékban megálltunk megebédelni. Sok fenyő tinórút lehetett begyűjteni ezen a környéken. 1315-kor elindultunk Perbál felé. Lefelé menet vágtunk boróka gallyakat, nagyon mutatósak voltak a kék termésükkel. Ez nagyon pocsék szakasz volt a jelzés szempontjából. A térkép és a valóság köszönő viszonyban sincs egymással, nem beszélve arról, hogy jelzést is nagyon ritkán lehet találni. Kiérve az erdőből egyszerűen elfogyott a földút, beszántották. Még a vadászok is a bevetett területen közlekednek! 1330-kor már láttuk Perbált. Kissé sáros úton, a Szamárhegyi-patak völgyében jöttünk le a településre. Időközben kisütött a nap! 1425-kor értünk le az autónkhoz, igen kellemes időben.
Összegezve a mai bejárás tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy ez a szakasz jelzések szempontjából még rosszabb, mint a Zsámbék környéki. Nagyon sok időráfordítással lehet ezt a szakaszt rendbe tenni! Még egy napot rászánunk majd a Perbáltól Nagykovácsira vezető út bejárására, ezáltal erről a sárga jelzésű útvonalról teljes lesz a képünk. A mai bejáráson részt vett: Ferenczi Ági, Geréd Jutka, Vlukovszki Sanyi, Szabó Zsolt és jómagam.
A bejárt útvonal:
Útvonal: Perbál - Gombatelep - Szérűskert - Anyácsapuszta - Nyakas-tető - PerbálTúratáv: 14km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 21+6=27 pont
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető