2015 szeptember 19, Ősz köszöntő - Bakony
Szeptember 19-én megkezdődött az őszi gyalogos túrasorozatunk. Igen sűrűn kezdődött a szeptember, 5-én lebonyolítottuk az Olár Péter kerékpáros túránkat, 12-én Csévharaszton részt vettünk a Pest megyei turisták találkozóján, 2 napja csütörtökön pedig sort kerítettünk a hagyományos nyárvégi szakosztályi találkozóra. A mostani túránk során a Dél-Bakonyban, közelebbről a Szentgál-Veszprém közötti piros jelzésű útvonalon vezetett. Rengetegen jelentkeztek, úgy tűnt, ki volt éhezve már a társaság egy jó hazai túrára. A jelentkező 60 főből végül is 49-en voltunk az autóbuszon! Igazán tekintélyes létszámú volt a csapat. A jelentkezők számát biztosan befolyásolta az időjósok előrejelzése, mivel meleg, szélcsendes, napsütéses időt jeleztek a mai napra. Hatkor indult el autóbuszunk Százhalombattáról, majd Érd, Tárnok és Martonvásáron lett teljes a csapatunk. Az M7-es autópályán elbuszoztunk Balatonakarattyáig, ahol a MOL üzemanyagtöltő állomáson megálltunk 20 percre kávézni, megmozgatni a tagjainkat. Veszprém előtt rátértünk az M8-as műútra, ezen értünk le Szentgálra, a hosszú túra kezdési pontjára. Ebből a két túra variációból választhattak a jelenlevők:
Útvonal: Szentgál (330m,
) - Miklós Pál-hegy (450m, ) - Márkói malom (260m, ) - Csatár-hegy (370m, ) - Tekeres-völgy (, 
) - Veszprémi Állatkert, parkoló (240m, ) Túratáv: 22km
Emelkedő: 650m
Minősítő pontszám: 33+13=46 pont
Alternatív útvonal: Márkó (280m,
) - Márkói malom (260m, ) - Csatár-hegy (370m, ) - Tekeres-völgy (, ) - Veszprémi Állatkert, parkoló (240m, ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 18+6=24 pont
Kilenc órakor Szentgál központjából, a római katolikus templom mellől indult a nagytúrások 30 fős csapata. A rövidtúrásaink a buszon maradtak, Ők majd Márkóból, 19-en fognak elindulni, hogy teljesítsék a mai napra kiírt túrájukat. Szentgál utolsó házát elhagyva tök föld mellett vitt el az utunk. A boldog tulajdonos büszkén mutogatta Nekünk az idei tök termését. Egyébként tényleg hatalmas méretű tökök voltak a földjén! 925 körül leértünk a kicsiny Cinca-patak völgyébe az erdőszélre. A patak annyira kicsi, hogy most még víz sem volt benne! A patak medrének keresztezése után bal 180°-os kanyar következett. Északi irányba haladtunk 700 métert, majd jobbra, keleti irányba fordultunk. Így haladtunk kb, 3 km-t az erdőszélen, nagyjából követve a patakot. 1020-kor voltunk a Miklós Pál-hegy aljában. Itt elég nehezen találtuk meg a hegyre felvezető utat, a gaz benőtte a keskeny ösvényt. Most már a Szentgáli tiszafás természetvédelmi területen jártunk. Hamarosan feltűntek a többnyire bükkök árnyékában élő tiszafák.
Az Országos Természetvédelmi Tanács 1951-ben határozta el a terület védettségét. A Kárpát-medence egyik legnagyobb egyedszámú tiszafa populációja található itt. 211 hektárt kerítettek el, jelenleg kb. 13 000 db fa található a területen. A terület természetvédelmi kezelőjének, a VERGA Zrt-nek fontos feladata a tiszafa állományának a bővítése, mivel az elmúlt években jelentősen csökkent az egyedszám. Szép nagy kört tettünk meg a Miklós Pál-hegy oldalában. A kellemes látvány után kimentünk az elkerített területről 1050-kor, az esőbeállónál letelepedtünk pihenni. Itt volt látható Dr. Majer Antal erdőmérnöknek az erdőművelés professzorának az emléke, aki sokat tett a tiszafás megmaradásáért. A pihenő után elindultunk lefelé. 1140 körül értük el a Séd patakot, melyben már elég szépen csörgedezett a víz. Pechünkre eltűnt a jelzés, mi pedig a derékig érő gazban elkezdtük követni a patak folyását. Egyszerűen nem találtunk átkelő helyet a patakon! Jó 20 percet bolyongtunk a gazosban. Elértünk egy kerítéshez, mely a patak duzzasztóművénél volt. Nem volt mit tennünk, nagy nehezen, egymást segítve átjutottunk az akadályon. Később kiderült, egy magánterületre másztunk be. Utólag beazonosítva, ez Menyeke tanya volt. Egy teremtett lélekkel sem találkoztunk, a tanya túloldali kapujához 1230-kor értünk el. Ez a felirat volt olvasható: "Mátyás király Vadaskert. Magántulajdon. Veszélyes Terület! Golyós fegyveres vadászat. Fokozott balesetveszély. Belépni tilos!!!" Ezt megúsztuk.
Ahogy elhagytuk a Vadaskertet, elhaladtunk a Márkói Vízimalom mellett. Kb. 1,5 km-t követtük még a patakot az erdőszélen. Nagyon szép faállomány van ezen a területen! Jobbra elkanyarodtunk a Séd pataktól, elkezdtünk kapaszkodni a 375 m magas Csatár-hegyre. A Cholnoky kilátót 1325-kor értük el. Félórát tartózkodtunk itt. A kilátóból szép a panoráma Veszprém, Márkó és a Bakony felé. Elég messzire lehetett ellátni. Amint folytattuk az utunkat, rögtön egy kápolnát érintettünk, mely búcsújáró hely. Csak kívülről néztük meg, mivel az ajtaja be volt zárva. Öt percre rá egy Krisztus szobor volt látható, melyet egy kis épületbe helyeztek el. 1410-kor egy újabb Krisztus szobornál voltunk, mely a nagy legelő szélén áll. Innen benéztük a Tekeres-völgyet, irányban mentünk a piros keresztjelzés felé. A legelőn nagyon ritkán vannak jelzések, nincs is hova festeni őket. Szerencsésen megleltük a keresztjelzést, ettől kezdve már a völgy vezetett minket. Kellemes a völgy, néhol fa matuzsálemeket és szép mészkősziklákat lehetett látni.
1450-kor egy kis bizonytalankodás után Veszprém felé fordultunk. Sűrűn nincs jelezve ez az út! Az erdei nyiladék után legelő következett. 1520-kor elhaladtunk egy nagyobb szarvasmarha csorda mellett, melyek villanypásztorral be voltak kerítve. Tíz perccel később kereszteztük a 8-as főutat. A jóízű Laczkó Dezső forrásnál 1535-kor voltunk. A Séd patak mentén jutottunk el a Viadukthoz, az Állatkert bejáratához. Nagyon szép a völgy, a patak és a környezete példamutató módon rendezett. Tanösvényt is kiépítettek, megismertetni az embereket a Séd patak völgyének geológiai múltjával, történelmével.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető