2015 július 11-18, Paring jutalomtúra - Erdély
-Beszámoló- -Mellékletek-
2015. július 14. Városnézés, Nagyszeben, Szászsebes
A reggeli után, ½9 tájban elindultunk városnézésre. Nagyszebenre és Szászsebesre azért esett a választás, mert a közelebb levő városokat, Dévát, Vajdahunyadot, Gyulafehérvárt, Nagyenyedet korábban már megnéztük. Nagyszebenig kb. 200 km-t kellett autóznunk. Hátszegig lassan haladtunk a kanyargós hegyi úton, Szászsebes után viszont az autópályán kényelmesen jutottunk el Nagyszebenbe. Egyszer, egy ki időre megálltunk az egyik parkolóban. Kulturáltan alakították ki, automatákból lehetett kávét, szendvicset vételezni. Nagyszebenbe elég későn, 13 óra után pár perccel érkeztünk meg. A parkolás szinte lehetetlen volt, emiatt a központhoz közeli buszmegállóban szálltunk ki a buszból, később az emberek összeszedése is ebben a buszmegállóban történt. A rendelkezésünkre álló rövid idő miatt csak a város központját tudtuk bejárni, tulajdonképpen az összes látnivaló a régi Óvárosban kereshető fel.
II. Géza alapította a várost a szászok betelepítésével, a feladatuk a Vöröstoronyi szoros védelme volt. A kőkorszak óta lakott hely, a római Cedonia nevű település is határában volt. A szebeni prépostságot 1191-ben alapították, mely az erdélyi szász települések egyházi központjává vált. 1224-ben II. Endre király szabadságlevele alapján Nagyszeben a szászok politikai szervezetének székhelyévé vált. A város 1876-ig, a szász önkormányzat megszüntetéséig töltötte be ezt a szerepét. A Tatárjárás után épült az első várfalövezet, mely a főtemplomot vette körül. Ezt követően építették meg a második várfalövezetet a Kis-Ringgel. A harmadik várfalövezetet a Nagy-Ringgel, a XV. században épült. Az építkezések által Erdély legerősebb vára lett, a harmadik gyűrű elkészültével gyakorlatilag bevehetetlenné vált. A török seregek 1432-ben, 1438-ban, 1442-ben sikertelenül ostromolták. Az 1442-es ostrom során Hunyadi János itt verte szét Mezid bég seregét. 1556-ban tűzvész sújtotta a várost. A XVI. században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye. 1658.08.30-án a tatárok dúlták fel Nagyszebent, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688.05.09-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690.09.12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849.01.21-én még visszaverték a szászok Bem csapatának támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel elfoglalta. A XIX. században kapuit sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye 1703-tól 1791-ig. 1849 és 1865 között Erdély fővárosa. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára Németországba menekült, csak a műemlékeik maradtak hátra. A Trianon környéki masszív szász többség eltűnt. Az összes kisebbség alig 2-3%-a a jelenlegi román lakosságnak. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származtak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait.
A Felsővárossal kezdtük meg az ismerkedést. Nagyon szép, kellemes, európai városhoz méltó sétáló utcákat alakítottak ki. A Köztársaság téren lyukadtunk ki. Itt látható a Bruckenthal múzeum, a katolikus plébániatemplom, a Városháza. A tér közepén egy szégyenketrec látható. A tér mellett látható a nevezetes evangélikus templom, a Griviţei téren. A püspöki székesegyház, a hajdani Mária templom Erdély egyik legszebb gótikus építménye. Helyén a XII-XIII. században román stílusú bazilika állt. A jelenlegi templom építése a XIV. század második felében kezdődött, az első építészeti korszaka 1431-ig tartott. 1448 és 1460 között a hajó nyugati falait meghosszabbították. Emiatt az eredetileg a homlokzat előtt álló torony a nagy előcsarnokba, az un. ferulába került. A templom harmadik építési korszaka 1471 és 1520 közé esik. Ekkor kibővítették a sekrestyét, meghosszabbították a kereszthajó északi szárnyát, felépítették az északi és a déli előcsarnokot, a déli mellékhajó karzatát és a csigalépcsős nyolcszögű tornyocskát. A nagy tornyot magasabbra építették és négy fiatornyos sisakkal látták el. Az építkezés Mátyás király jóvoltából történt meg, hiszen 1474-ben a kerci apátság javait a Mária templomnak adományozta. A templom egyszerű külseje a tömegek mesteri elosztásával hat. A háromhajós, kereszthajós bazilika hossza 58 m, szélessége 22 m. Szentélyének záródását a nyolcszög három oldala alkotja. A templomnak négy gótikus kapuja van. A nyugati főbejárat az előtérbe épített torony alján vezet át.
Fél órát nézelődtünk a templomban. A középhajó boltozati bordái közvetlenül a pillérekre támaszkodnak, a kereszt- és mellékhajókban viszont gyámkövekre. A gyámkövek, a boltozati zárókövek igen szép kőfaragó munkák. A kórus északi falán Johan Rosenau szász művész 1445-ből származó falfestménye látható. Az altemplomban van Mihnea cel Rău havasalföldi fejedelem sírja, akit 1509-ben a közelben öltek meg. A templomlátogatás idején egy kisebb zápor vonult el Nagyszeben felett. Mire kimentünk, már nem volt szükségünk az esőköpenyekre. A templom déli kapuja előtt a Teutsch-szobor látható. Az evangélikus püspök (1817-1893) a szász nép szellemi és politikai vezére volt. A téren található katolikus plébániatemplomba is bementünk. A templomot a jezsuiták építették 1726 és 1738 között barokk stílusban. A tér sarkában levő Várostornyot a XV-XVI. században építették. Jelenleg Várostörténeti Múzeumként funkcionál. Mivel nagyon fogyott az időnk, elsétáltunk megnézni a harmadik várgyűrű megmaradt tornyait, falait. Az alábbi sorrendben voltak láthatóak a falba épített tornyok: Haller-bástya, Nagy-rondella, Kádár-torony, Fazekas-torony, Fegyverkovács-torony. Ez utóbbinál helyszíni bemutatót tartottak a kovácsok. A várfal alatt nagy volt a nyüzsgés, mivel délután 40 ország terep motorosai tartottak bemutatót, illetve versenyeztek egymással, melyikük a legügyesebb motoros. Igen csak cifra pályát alakítottak ki számukra! Talán emiatt is elképesztő volt a forgalom a belvárosban. A megbeszélt időpontra mindenki visszaért a megbeszélt autóbusz megállóhelyre, időben tudtunk elindulni hazafelé. A zebrán való átkelésnél Romi dudált ránk, Ő és Loredána is eljött a motoros találkozóra. Romi is megszállott terepmotoros!
Egyórás buszozás után érkeztünk meg Szászsebesbe. Félórára megálltunk, hogy a híres gótikus, evangélikus templomot megnézzük. A 15 évvel ezelőtti képéhez képest igen pozitív változások történtek a kisvárosban, kellemes látvány volt a Fő utca, a színes házaival. Szintén II. Géza alapította a szászok betelepítése által, akárcsak Nagyszebent. A Tatárjárás során elpusztult, de a XIV. században újratelepült, sőt még várat is építettek a város védelmének érdekében. Sajnos a törökök ellen ez nem tudott védelmet nyújtani, a törökök teljesen kiírtották a lakosságot, csak a XVIII-XIX. század folyamán lett ismét lakott a német telepesek által. Az ásatások szerint hajdan sepsi székelyek laktak itt! Egyébként a város neve is erre utal. A vár maradványait nem kerestük fel, viszont meglátogattuk az evangélikus templomot, mely a kisváros dísze, jelképe. A XIII. század elején épült román stílusú templomot a tatárjárás során feldúlták, ezért a a XIII. század második felétől gótikus stílusban többször is bővítették. A bazilika jellege megmaradt, a zömök tornya is román stílusú. A templom külső pilléreit szentek szobrai diszítik. A templom falán restauráláskor 1545 előtti freskókat találtak. A templom XIV. század utolsó harmadában épített finom térhatású szentélyének egyik zárókövén Nagy Lajos királyunk struccos sisakdísze látható. Gyönyörű a templom szárnyasoltára, 1524 körül készült, II. Lajos és Szászsebes címere látható rajta. A templom udvarának keleti részén áll az 1383-ban gótikus stílusban épített Szent Jakab temetőkápolna.
Sajnos csak ennyi időnk jutott Szászsebesre, a vacsora végett haza kellett indulnunk. 1645-kor már a buszon voltunk, nem késtük le a vacsorát. Illetlenség is lett volna a tegnapi nap után. Hittünk az időjárás előrejelzésben, ezért másnapra a Retyezátot céloztuk meg.
|
|
|