2015 július 11-18, Paring jutalomtúra - Erdély

-Beszámoló- -Mellékletek-


2015. július 12. Paring, Roşiile- és a Verde-tavak katlanjai

A reggelit 630-ra kértük, hogy minél előbb elkezdhessük a túrákat. Megpróbáltunk magyar idő szerint gondolkodni, mely nem mindig sikerült. Van akinek az okos telefonja automatikusan átállt a román időszámításra, van, aki pedig átállította a telefonját. Azért előbb- utóbb megértettük egymást. Itt már 4 óra után nem sokkal virradt, igazából óracsörgés sem hiányzott a felkeléshez. A reggeli kb. félóráig tartott. A szálláshelyünktől indult a túra, ide is jöttünk vissza. Az autóbuszunk a gépkocsivezetővel együtt ma pihenőnapot kapott, nem kellett kimozdulniuk a szálláshelyünkről. Igazából egy útvonal került meghirdetésre a mai napra, viszont mindenki akkor hagyhatta abba a gyaloglást, amikor úgy gondolta, hogy Neki mára elég a távból, a szintből:

Útvonal: Cabana Groapa Seacă (1208m, ) - Refugiul Agătat (1680m, ) - Roşiile esztena (1900, ) - Lacul Roşiile (1978m, ) - Roşiile esztena (1900, ) - Slivei gerinc (2100m, ) - Lacul Verde (2020m, ) - Dăncilă-hát () - Jieţ völgye () - Cabana Groapa Seacă (1208m, )
Túratáv: 24km
Emelkedő: 1400m fel / 1400m le
Idő: 9 óra
Minősítő pontszám: 72+28+14+1=115 pont

Alternatív útvonal: Cabana Groapa Seacă (1208m, ) - Roşiile esztena (1900, ) - Lacul Roşiile (1978m, ) - Roşiile esztena (1900, ) - Refugiul Agătat (1680m, ) - Jieţ völgye () - Cabana Groapa Seacă (1208m, )
Túratáv: 22km
Emelkedő: 900m fel / 900m le
Idő: 7 óra
Minősítő pontszám: 56+18+9+1=84 pont

A Petrozsény melletti motelből négyen befutottak a túra indulásáig. A veszprémiek csak késő délután érkeztek meg. 710-kor 36-an kezdtünk el gyalogolni. Pár száz métert lementünk a DN7A műúton az alattunk levő szerpentinen, majd balra egy földúton bekanyarodtunk egy épület mellett az erdőbe. Eléggé sáros volt ez a szakasz, a Jieţ patakot követve együtt haladt 500 méteren át a piros keresztjelzés, a piros körjelzés, valamint a sárga keresztjelzés. Ezután egy rétet keresztezve jobbra elhagyott bennünket a sárga keresztjelzés, mi a piros körjelzésen gyalogoltunk felfelé. Jó darabig a lucfenyők árnyékában gyalogoltunk felfelé. A patak medre igen köves volt, nagy sziklákat kerülgetve zúgott lefelé a patak. Kis képzelőerő kell hozzá, hogy az ember maga előtt lássa, hogy olvadásakor, nagyobb eső alkalmával mekkora ereje lehet a patak vízének. 9 óra körül értük el a 1680 m magasan levő Agătat kunyhót, melynek környékén megkezdődött a törpefenyők övezete. 20 perc pihenőt tartottunk, hogy a lassabban jövők beérjék a gyorsabban haladókat. A kunyhó környékén már hamisítatlan magashegyi hangulat fogadott minket, sokféle virág volt, zászpák, harangvirágok, szegfűk, gólyaorrok, fészkesvirágúak. Jobbra felettünk a Dăncilă-hát éles sziklaorra magasodott.

A gyalogfenyők között továbbra is a patak mentén jutottunk mind feljebb. A katlanból is mind többet láttunk, előttünk a főgerinc vonulata is felbukkant. Nagy sziklákon lépegettünk felfelé, a patakot többször is kereszteztük. 940-kor értük el a Roşiile esztenát. Nem sokkal később egy kőből kirakott menedékhelynél lezuhant repülő, vagy talán helikopter roncsait szemléltük meg. 10 óra után pár perccel elértük az 1910 m magasan levő alsó Roşiile tavat. Előttünk a Roşu oldalgerinc, jobbra a főgerincen a Gemânarea és a Slivei csúcsok, balra pedig a Gruiul és a Pâclişa csúcsok zárták le a látóhatárt. Rövid időre megpihentünk, a társaink folyamatosan érkeztek meg a tó partjára. A 68 m-rel magasabban fekvő nagyobbik tóhoz pár perc alatt átsétáltunk. Itt tulajdonképpen két tó van, egy kisebb hosszúkás és a katlan legnagyobb köralakú tava. A tó partján rododendron, magyarul havasszépe virágzott. A katlan negyedik tavához, a Mândra tóhoz nem mentünk fel, talán tízpercnyi járásra van a nagy tótól, közvetlenül a főgerinc alatt. Majdnem 2 órát töltöttünk el a tavaknál. Heverésztünk a jó időben, készültek a jobbnál jobb fényképfelvételek. A hegyek, a tavak is mindig más képüket mutatták meg, attól függően, mennyire volt befelhősödve, vagy mennyire sütött rájuk a nap.

1150-kor elindultunk visszafelé. Tíz perc alatt elértük a morénagát szélét, ahol egy ortodox fakereszt látható. Csoportkép is készült ennél a cifra keresztnél. Húszpercnyi gyaloglás után már a Roşiile esztenánál jártunk. Sok rezes hölgymál, pozdor, alpesi harangvirág, sisakvirág, zászpa volt a környéken. Elértünk egy karámhoz, de nagyon úgy tűnt, hogy a jelzetlen utat már korábban meg kellett volna találnunk. Többet ereszkedtünk lefelé a kelleténél. Addig tanakodtunk, addig nézegettük a térképet, míg a többiek tovább mentek, mindössze hárman maradtunk. Azt láttuk a karám mellől, hogy a Slivei gerincen hol vezethet át az ösvény. Laci, Évus és jómagam úgy döntöttünk, hogy egy teraszt visszamászunk és szétnézünk az egyik nagy szikla környékén. Az alatt kell megtalálnunk a jelzetlen ösvényünket. Miután visszamentünk, félóráig eltartott az ösvény megtalálása. A környéket nagyon benőtte a vadsóska, ezért tűnt el az ösvény. Amint elhagytuk a sziklafolyás környékét, a törpefenyőfoltok között már határozottan látható volt a régen használt út. Pásztorok használták valamikor ezt az utat a két völgy közötti átjárására. 1410-kor értünk fel a Slivei gerincre. Pompás kilátásban volt részünk. Egy ritka, apró fehér kosbor pár tövét fedeztük fel közvetlenül a gerinc alatt. A Verde-tavak felé letekintve még jobban kivehető volt az ösvényünk. Igaz, nagy kőfolyásokat kellett kereszteznünk lefelé menet.

Negyedórai nézelődés után elindultunk a Verde-tavakhoz. Az első tavat 1515-kor értük el. Ezen a környéken is rengeteg virág volt. Megnéztük a 3 hosszúkás Verde-tavat, majd 1535-kor elindultunk lefelé a sárga keresztjelzésen. A katlan legfelső teraszán még van egy kisebb tó, a Cârja, kb. 2200 méter magasságban. A Verde-tavak teraszát a patak kisebb vízesés formájában hagyja el, vele párhuzamosan egy kőfolyáson keresztül jutottunk le a következő teraszra. Törpefenyves foltok között haladt az ösvényünk lefelé. Szokás szerint én zártam a sort. Ahogy előrenéztem, meghűlt bennem a vér! Kb. 25 méterre előttünk egy anya medve, két bocsával az ösvényünk közepén téblábolt! Laci és Évus csak második figyelmeztetésemre állt meg, amint Ők is észrevették a medvéket, moccanni sem mertek. Persze az anyamedve is hamar észrevett minket, morgott egyet, a nem tetszését így fejezte ki, majd jobbra az egyik bocsával bement a törpefenyők közé. A másik bocs viszont balra futott el! Most kezdett el csak igazából meleg lenni a helyzet! Elkezdtünk hangosan morfondírozni, de egy lépést sem mertünk tovább menni az ösvényünkön. Az öreg medve végig zörgött a törpefenyők között, majd pár perc múlva, valószínűleg szerencsénkre a balra elfutó bocs visszament az anyjához. De nem egyedül, hanem ketten voltak! Három bocsa volt az anyának, ami elég nagy ritkaság! Most már hogy együtt voltak, elindultak a völgy felé, még egy darabig hallottuk amint az öreg medve utat tör maguknak a törpefenyők sűrűjében. Hát erre nem számítottunk.

Szép komótosan, most már humorosan tárgyalva az eseményeket, folytattuk az utunkat a Dăncilă-hát felé. Továbbra is a hegy oldalában haladtunk, jobbára lefelé, a törpefenyő csoportok között. A szabadabb területeken rengeteg virág volt, megmutatva a Paring csodálatos flóráját. Egy nagy sziklaletörésnél megálltunk pár percre. Innen szépen beláttuk az alattunk levő völgyet, az oldalgerinceket, távol pedig a Surján füves vonulatait. Pár fénykép elkészítése után 1650-kor tovább gyalogoltunk, most már a lucosban. Majd egy óra múlva, 1800 órakor egy erdészeti útra értünk ki. Vízmosásos volt az út, a palás kőzet látványos volt ezen a szakaszon. 1830-ra kiértünk a DN7A főútra. Negyedórai séta után a szálláshelyünkön voltunk, nem késtünk le a vacsoráról. Megérkezett időközben Endi fiam, a szórakozott Kati társunkkal együtt, a másik motelbe a veszprémi társaink is befutottak. Ezáltal lett teljes a 2015 évi Jutalomtúra csapata. A vacsora bőséges volt ismét. Megbeszéltük, hogy másnap a Paring főgerincét fogjuk bejárni. A mai nap izgalmas volt a medvetalálkozás végett, de szerencsésen megúsztuk a kalandot. Alapos bemelegítő túra volt a mai! A Paring pedig teljes szépségében mutatkozott be!




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek dr. Muskovits József (MJ), Ferency Nikoletta (FN), József László (JL), Kalauz Imre (KI), Muskovics András (MA), Muskovics Évi (MÉ), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)



© 2006-2024 természetbarátok.hu