2014 június 14, Georgiades Gábor emléktúra - Börzsöny

Két héttel ezelőtt a Mátra bércein gyalogoltunk. Most a 2005 óta megszokottá vált Georgiades Gábor emléktúra keretében a Börzsönyben túráztunk. Kellemes időt prognosztizáltak szombatra, az előrejelzés bejött. Továbbra is megmaradt a lelkesedés, szép számmal jelentkeztek a túratársak az eseményre. A buszon 52-en voltunk, további négy személy gépkocsival jött el Királyházára. A százhalombattai indulás után Tárnokon, Érden, Budapesten gyűjtöttük össze a társainkat. Diósjenő érintésével értük el Királyházát, de előtte még megálltunk egy üzemanyagtöltő állomáson kávézni. 8⁵⁰-re megérkeztünk Királyházára. A Bányász Szakszervezet üdülőjének udvarán elhelyezett kopjafára elhelyeztük az idei koszorúnkat, majd egy rövid ünnepély következett, versekkel, énekkel. Az alkalmi színésztársulatunk színvonalas műsort adott elő, idejövet egy óra alatt betanulták a szövegeket. A Honfoglalás c. dal közös eléneklése után ismét felszálltunk az autóbuszra, Hontra mentünk át, a hosszútúra kiindulási pontjára. Két túra közül lehetett választani, melyek a következők voltak:

Útvonal: Hont (130m, ) - Hármashatár (421m, ) - Sárkány-törés (459m, ) - Drégelyvár (444m, , ) - Pénzásás (390m, ) - Diósjenő (245m, )
Túratáv: 21km
Emelkedő: 700m
Minősítő pontszám: 31,5+14=46 pont

Alternatív útvonal: Nagyoroszi (210m, ) - Drégelyvár (444m, , , ) - Pénzásás (390m, ) - Diósjenő (245m, )
Túratáv: 16km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 24+6=30 pont

Honton a kamionos parkolóból indult a hosszabbik túra a zöld jelzésű ösvényen. A rövidtúrásoknak eredetileg rövidebb változat volt betervezve, de mivel mindenki a 16km-es változatot választotta, módosult a kiírás. Ők Nagyorosziból felmentek Drégelyvárba, majd onnantól kezdve a hosszútúrások útvonalát követték. 10 órakor, 31-en kezdtük meg a hosszútúrát. Rögtön az elején meredek kapaszkodón kellett feljutnunk a hegygerincre. A kék keresztjelzéstől hamar elváltunk, régebben ezen a jelzésen, a Honti-szakadék felett már jártunk. A zöld jelzés be vitt minket a bozótosba, pár évvel ezelőtt errefelé tarvágás volt, az újuló erdő benőtte a régi földutat. Különben sem használják sokan ezt a jelzést, a magas fű miatt nehezen járható. 10⁴⁰-kor értük el Jelenc-hegy sáncait. A területet erdő borítja, nem sokat lehet látni a vélhetően késő bronzkorból származó földvár maradványaiból. Negyedóra elteltével a 416m tszf. magasságú Hármashatárnál voltunk. Öt percre megálltunk, hogy a lassabban gyaloglókat bevárjuk. Jelzést is váltottunk, ettől kezdve végig a Börzsönyi Kéktúra jelzésén haladtunk Diósjenőig.

11³⁰-kor voltunk a Dobogó-hegyen. Nagyon szép idősállományú bükkösben vezetett az ösvényünk, a hajdani vulkánkráter keleti oldalából időnként szép panorámánk volt a Cserhát irányába. Harangvirágok, turbánliliom virágzott a bükkök árnyékában. Sok szembejövő túrázóval találkoztunk, mint kiderült, éppen a Börzsönyi Kék Teljesítménytúrát igyekeztek megjárni. 12⁰⁰-kor a 458m tszf magasságú Sárkány-törést értük el. Ez az egyik igazolópontja a teljesítménytúrának. 12⁴⁰-kor értük el Drégelyvárat, a rövidtúrásaink éppen továbbindultak a romoktól. 1285-ben keltezett oklevél említi először Drégelyvárat, a Hunt-Pázmán nemzetség birtokaként. 1311-1312 között Csák Máté kezén volt, akit a nyitrai káptalan, az egyik levelében fejedelemnek titulál. Albert király 1438-ban az őt megkoronázó Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta. Ennek halála után utódjának, Széchy Dénesnek birtokába került, majd ezt követően az esztergomi érsekségé lett. Drégely 1522-ig az érsekség várkastélyaként szerepelt. A vár történelmi jelentősége a török betörés korában kezdődött meg. A mohácsi csatavesztés után ide menekült Várday Pál érsek, később pedig a király tartott benne őrséget. Esztergom és Nógrád eleste után Várday Szondy Györgyöt nevezte ki a vár parancsnokává. Veszprém bevétele után a török a Hont vármegyei várak ellen fordult. 1552. július 6-án Ali basa vezetésével 12000 főnyi török sereg érkezett Drégelyvár falai alá. A vár feladására történt felszólítás visszautasítása után azonnal megkezdte a mindössze 146 emberrel védett Drégely ostromát, 4 nap után 1552. július 10-én el is foglalta azt. A romokat benőtte az erdő. 1980-ban a soproni egyetemisták kivágták a fákat, a bozótot, padokat, asztalokat helyeztek el. 1991-ben megalakult a Drégelyvár Alapítvány, ettől az időponttól szervezi a vár állagmegóvását. Az építkezés, az Országos Műemléki Hivatal tervei alapján történik. Eddig 35 millió forintot fordítottak a várra, 611 köbméter fal épült újjá. A nyugati fal már elkészült, az északi fal is gyakorlatilag kész, megkezdődött a keleti fal építése is.

Pompás kilátás van a várból Karancs felé, a Cserháti hegyekre, a Börzsöny vonulataira. Mintegy háromnegyed órát tartózkodtunk a romok között. 13³⁰-kor folytattuk a túránkat. 14¹⁰-kor értünk el Pénzásásra. Itt egy új turistaház fogadott Bennünket, de egy teremtett lelket sem láttunk a környéken. Itt jegyzem meg, hogy talán a Börzsöny turistaútjai a legjobban jelzettek, sok irányjelző van elhelyezve, a kiírt időadatok is pontosak. Több mint 7km-t kellett még gyalogolnunk Diósjenőig. 16⁰⁰-kor értük el a falu régi présházait. Tíz perc után már a település italboltjában voltunk, 20 percre kiültünk a teraszára. Közel volt a cukrászda is, lehetett választani a fagylaltozás és a sörívás közül.

Kellemes volt a mai túra, igazából el sem fáradtunk. Ez már felkészülésnek tekinthető a Jutalomtúrára, hiszen legközelebb, július 5-12 között Szlovákia magashegyeiben fogunk túrázni, többnyire a Nyugati- és az Alacsony-Tátrában.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Kutasi Zsuzsa (KZs), Muskovics András (MA), Szeifertné Tóth Erika (SzTE) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

Muskovics András
szakosztályvezető