Harmadik idei gyalogtúránk a Mecsekbe vezetett. A megelőző napokban igen változatos időjárásban volt részünk. Szombatra a déli országrészre már eső nélküli napot prognosztizáltak, szerencsénkre bejött az időjósok általi előrejelzés. Míg Százhalombatta környékén jelentős csapadék hullott, déltől kezdve mi napsütéses időben túrázhattunk. Nagyon sok volt a lemondás, 14 fő vonta vissza a jelentkezését, indokoltan, vagy nem kellő indokkal. Nem normális ez a nagyszámú meggondolás, mivel még további 7 fő volt a várakozási listán. Utolsó pillanatban már nehéz feltölteni az autóbusz kapacitására a létszámot, nem beszélve azon tagjainkról, akik még nem is jelzik a lemondási szándékukat! A többség érdekében a felelőtlen jelentkezőkkel szemben szankciók várhatók a közeljövőben. Végül is 49-en túráztunk a Mecsekben. Hatkor indult el az autóbuszunk, kivételesen Tárnok volt az első találkozási hely. Érd, Százhalombatta után még Ercsiben is vettünk fel embereket, így lett teljes a létszám. Az M6-os autópályán mentünk le, majd Bonyhád, Hosszúhetény érintésével jutottunk le Vékényre, a túra kiindulási pontjára. Szokásunkhoz híven két túra közül lehetett választani:
Útvonal: Vékény (175m, ) - Nyárádi kunyhó (380m, ) - Cigány-hegy (524m, , ) - Hidas-forrás (345m, , ) - Köves-tető (430m, ) - Máré vár (354m, ) - Várvölgyi kemping (225m, )Az indulási pontot elsőre elvétettük, olyan kicsi Vékény település. A falu végét jelzőtábla után csaknem Szászvárnál volt lehetőség a visszafordulásra. Másodszor már nem hibáztunk. Kb. 130-an laknak a településen. Vékény és környéke már az őskorban is lakott hely volt, később a rómaiak is letelepedtek itt. A környéken sok kőkori és római korból származó lelet került elő. A honfoglaló őseink szlávokat találtak itt, akik később beolvadtak a magyarságba. Az államalapítás korában királyi birtok volt, majd II. András a pécsi püspökségnek adományozta. A török korban a környékbeli településekkel együtt elpusztult, később azonban újranépesült. A falu határában barna- és feketeszenet is bányásztak, a bányászat nyomai a környékbeli erdőkben máig láthatók. A főleg földművelésből élő faluban 1953-ig két vízimalom működött. Az egyik, a Tóth-malom a megye legöregebb, működőképes malma. 1790-ben épült, védett ipari emlék. További látnivaló a településen az 1908-ban épült harangtorony.
10 órakor indultunk el, a falu házait hamar magunk mögött hagytuk. Kis patak mellett haladt a zöld keresztjelzésünk. Jobb kézre egy bekerített legelőt kerültünk meg, majd beértünk az erdőbe. Először széles, rét jellegű volt a völgy, de hamarosan összeszűkült, meredekké vált. Kis patakocska csordogált az aljában. Az előző napi esőzések folytán csúszkáltunk a völgy oldalában, a patakot többször is kereszteztük. Volt pár zuhogó, meg egy kisebb fátyol vízesés. Kb. 2 km-t gyalogoltunk a völgyben, majd újabb 1 km-es erdei földúton értük el a Nyárádi kunyhót. A komlói és a szászvári turistáknak van itt kulcsosháza. Szépen gondozott a környék. Egy szép kopjafa is látható itt, a komlói turisták állították elhunyt túratársaik emlékére. A rövidebb túrát választóktól itt váltunk el. Ők tízen maradtak a keresztjelzésen, elindultak Várvölgy felé. A többiek rátértek a sárga jelzésre. Kb. 4 km-t kellett megtennünk jobbára dél, délkeleti irányba, hogy a Cigány-hegy alá érjünk. Felkapaszkodtunk a kilátóhoz, itt tartottuk meg a déli pihenőnket.
2007-ben épült a kilátó, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecsek középpontjában álló toronyból 360°-os körpanoráma van, a környék változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátai és völgyei láthatóak innen. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a turisták kényelmét. 1320 körül értek fel a gyorsabban gyaloglók. Hosszabb pihenőt tartottunk itt, a megszokott ebédelési időhöz képest már késésben voltunk. A túra elején a Csepegő-árok völgye kivette a társaság erejét. 1400 előtt pár perccel útra keltünk. Jelzetlen ösvényen lementünk a hegyről, majd a kék keresztjelzésen balra fordultunk. Nemsokára a kék jelzésre váltottunk, elindultunk a Hidasi-völgy felé. Egy darabig még erdészeti úton mehettünk, azt elhagyva kellemes ösvényen kellett gyalogolni, folyamatosan lefelé a völgyben. Kevésbé látogatott, de igen szép a völgy. Több forrás is van ezen a szakaszon, két-három nagyobb tisztás teszi változatossá a patak partot. Pár kisebb vízesés, sellők látványa is leköti az erre járó turista figyelmét. Mind több medve hagymát láttunk, de már bőven virágzásban voltak. Egyébként is sok virág volt a réteken. Két jelzést is kereszteztünk, a zöld keresztjelzést, valamint a piros körjelzést. 1510-kor értük el a látványos Csurgó-forrást. A csepegő vízből mésztufa válik ki, a sziklát belepik a különböző mohafajok. Negyedórát időztünk itt el, majd a sárga keresztjelzésen elindultunk Várvölgy felé.
Kissé kellemetlen volt, de Máré várig még két hegyhátat kellett leküzdenünk. A túra vége felé ez már nem volt kellemes! A gyorsabbak 16 órára a várhoz érkeztek, a sereghajtók majd 40 perccel később. Nem ment mindenki be a várba, az elmúlt években többször is ez volt a túránk végpontja. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. Az ásatások során sok faragott kő került elő, a vár palotájának reneszánsz kőfaragványai, ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A vártól már nem messze volt az autóbuszunk, a Várvölgyi kempingnél várakozott ránk. Még bementünk a kemping büféjébe, köszönhetően a hamarabb leérkezett társainknak. Élelmesen a holland tulajdonossal kinyittatták a büfét, behűtettek egy adag sört a később leérkezőknek. Persze a tulaj sem járt rosszul velünk, jó forgalma volt ezen a napon.
Délután kimondottan kellemes túraidőnk volt, délelőtt kellett csak csúszkálnunk a Vékény feletti völgyben. 1720-kor indultunk haza. Májusban három túra kerül kiírásra, két gyalog és egy kerékpáros. Legközelebb 17-én a Balaton-felvidéken fogunk gyalogolni, többnyire az Országos Kék Túra útvonalán, Gyulakeszi és Balatonhenye között.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu