Idén egy héttel korábban kezdtük meg a túra sorozatunkat. A tél sem volt kemény, úgy tűnik, közeledik a tavasz. A természet is ezt jelzi, pár mandulafa már kivirágzott, a som is virágba borult. A február 17-i évnyitón-évzárón is meglepően sokan voltunk, megmaradt a lelkesedés, hiszen az első túrára 60 fő jelezte részvételi szándékát! Most is volt aki lemondta a jelentkezését, voltak olyanok is akik elaludtak. A busz 7 órakor indult a szokott helyről, Százhalombattáról, majd Tárnok, Érd érintésével jutottunk el a túra kiindulási pontjára, a Farkasréti temetőhöz. Itt csatlakozott hozzánk hét pesti turistatársunk. Az időjárási előrejelzés szerint szombaton kellemes, kora tavaszi kirándulásra való idő volt jelezve. Szerencsénkre jó volt az előrejelzés, kifogtuk a kellemes, napsütéses időt. Két túraváltozat került meghirdetésre:
Útvonal: Bp. Farkasréti temető (220m, ) - Ördögorom (372m, ) - Széchenyi-hegy (482m, ) - Normafa (479m, ) - János-hegy (527m, ) - Szépjuhászné () - Makkosmária (330m, , ) - Piktortégla üregek () - Budaörs, Városháza (140m, )10 percet vártunk a pestiekre, mivel a temető Főbejáratánál gyülekeztek, a túra kezdési helyére kellett navigálni Őket. A többiek 8 órakor elindultak. Kissé indiszponált volt a társaság, olyan lendülettel indultak, hogy még a piros lámpa sem számított, úgy gyalogoltak át a zebrán. Korán volt még, szerencsére nem voltak sokan az utakon.
A kisebb és a nagyobb túrát választók együtt kezdték el a túrát. A Törökbálinti úton, majd a Beregszász úton lementünk a Farkas-völgybe. A csapat a zöld háromszögjelzésen felment az ördög-oromra, a később indulók az aszfaltúton a régi kőfejtő mellett gyalogoltak felfelé. A túra kiírás szerint haladók az Ördög szószékéről integettek a lent haladóknak. A völgyet keresztező kis hídnál egyesült a csapat, majd elindult a Széchenyi hegy felé. Kissé csúszós volt az ösvény az előző napi esőtől. Szerpentineken mentünk felfelé, középtájon egy kis kápolna van szépen felújítva. Véletlenül az útvonalunk egybeesett a Normafa teljesítmény túrájával, a kápolnánál volt az egyik ellenőrző pontjuk. Volt, aki bepecsételtette az állomás bélyegzőjét a térképére, pusztán pecsétgyűjtő szenvedélyből.
Hamarosan felértünk a Széchenyi-hegyre, melyet a TV adó tornya ural. A füves tisztáson már pár tő leánykökörcsin kezdett virágozni! Elhaladtunk a Gyermekvasút végállomása mellett, majd kényelmes aszfaltúton, a zöld jelzésen átmentünk a Normafához. Itt hosszabban időztünk főleg a rétes miatt, de bevártuk a lassabban gyaloglókat is. A rövidebb távot választók innen mentek le Makkosmáriára. A szieszta után továbbra is kényelmes úton elindultunk a János-hegy felé. Sokan sétálgattak a környéken, mindenki megunta már a téli szürkeséget. Sajnos a panoráma nem volt tökéletes, eléggé szmogos volt a levegő a völgyekben. Az Erzsébet kilátónál is elidőztünk egy félórát. Az egy héttel korábbi gyújtogatás nyomait még nem tüntették el a kilátó bejáratánál, sajnos ilyen őrült emberek is vannak közöttünk. A piros jelzésen mentünk le a Szépjuhászné vasútállomásig. A János-hegy északi oldalán rengeteg hóvirágot láthattunk virágzásuk pompájában. A Budakeszi útnál a társaság nagyobbik része visszafordult, elindult Makkosmária felé, így a Budaszentlőrinci pálos kolostor romjait csak páran néztük meg. A Pálos rend a XIV. században építtette fel a monostorát. A Pálos rend alapítója Boldog Özséb esztergomi kanonok volt. Budaszentlőrinc sokáig a rend központja volt. Innen indultak el azok a szerzetesek, akik Johanna Gorai kolostort alapították Czestochowában, ahol ma a rend központja és leghíresebb zarándokhelye van. A kolostor fénykora a XV-XVI. században volt. A török pusztítás miatt lett romhalmazzá a kolostor. Az ásatások még nem fejeződtek be, de a feltárt romok így is lenyűgözőek. A nemrégen épített 2 db szabadtéri szentélyt sokan látogatják, az oltárokon mindig friss virágot lehet látni.
A romok meglátogatása után elindultunk azok után, akik kihagyták a látványt. Először a piros jelzést követtük, majd áttértünk a sárgára. Kereszteztük a Gyermekvasút sínpárját, majd a Korányi Szanatórium kerítése mentén gyalogoltunk. Ezt a részt Budakeszi erdőnek nevezik. Egy kisebb völgy keresztezése után a Virág-völgy következett. Többnyire déli irányba haladt a jelzésünk. 14 óra körül a társaság nagyobbik része elérte Makkosmáriát. A rövidebb túrát választók már vártak reánk. Leültünk a padokra, hosszabb pihenőt tartottunk. Három óra előtt nem sokkal kezdtük meg az utolsó szakaszt. A sárga jelzésen gyalogoltunk a hullámos terepen. A KFKI közelében három társunk abbahagyta a túrát, mivel itt volt kiszállási lehetőség, fel lehetett szállni az itt várakozó buszra. Mi tovább mentünk. A piktortégla üregeknél áttértünk a piros jelzésre. Lefelé haladtunk, elhagytuk az erdőt. A kopasz hegyek aljában mentünk lefelé, már láttuk a hegyen levő kápolnát, majd a Budaörsi Kálváriát. Itt volt a túraút vége, összegyűjtöttük a csapatot, majd elindultunk hazafelé.
Nagyon kellemes időt fogtunk ki a mai napon. Előzőleg és az utána következő vasárnapi napon is sokkal rosszabb volt az időjárás, szerencsénk volt! Ez év második túránk a Vértesbe fog vezetni április 5-én, remélhetőleg igazi tavaszi időjárási viszonyok között.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu