A május végi idõjárás nem egészen azt a képet mutatta, mint ami a sokévi átlagnak megfelel. A kerekezés elõtti napok lehûlésrõl, esõkrõl, zivatarokról szóltak inkább, mint a napsütésrõl. Nem is lepõdtem meg azon a tényen, hogy alig volt érdeklõdés a szombati túrára. Elõre látható volt, hogy kellemes, családias lesz a kerekezés. A tervezett program:
Útvonal: Százhalombatta - Érd - Törökbálint - Diósd - Nagytétény - Budatétény - Érd - SzázhalombattaReggel kellemes, 16°C fok körüli hõmérsékletre ébredtem. Kíváncsian indultam a találkozóhelyre, egyáltalán vár-e valaki rám. Ugyan volt több érdeklõdõ is, de valahogy a megelõzõ pénteki napon elbizonytalanodtak, volt aki viszont betegsége miatt volt kénytelen visszamondani a részvételét. Az Ebattánál volt a gyülekezõ pont, mikor oda értem, még senki sem várakozott rám. De azét kicsit késõbb befutott a csapat másik fele, Lázár Józsi személyében. Ketten vágtunk neki a túrának. Ennek örömére még a nap is kisütött!
Százhalombattát az erõmû mellett haladó Csenterics úton hagytuk el, a 6-os fõutat keresztezve földútra tértünk át. Kíváncsi voltam erre a szakaszra, hogy milyen út fogad minket, mivel az elmúlt napok esõi átáztathatták a földutat. Legnagyobb meglepetésünkre mesze nem volt annyira vészes, mint amilyenre gondoltunk! Ugyan voltak kisebb-nagyobb tócsák, de kikerülhetõek voltak. Az utat a szamócás kertnél hagytuk el, már most is többen szorgoskodtak és szedték a kosárkáikba, ládáikba a szamócát.
A 7-es utat keresztezve Érdre érkeztünk meg, majd nemsokára rátértünk a Sóskút felé vezetõ aszfaltútra. Az M7-es autópálya alatt áthaladva, a körforgalomnál jobbra tértünk le, elindultunk Doberdó felé a köves úton. Itt már le kellett szállnunk a kerékpárról, csak tolva tudtunk felfelé haladni. Nemsokára a Levendulásnál voltunk. A levendula éppen elkezdett virágozni. A tábla mellett megálltunk 10 percre élvezni a kilátást, a Tétényi-fennsík peremén voltunk. A köves út továbbra is a Levendulás mellett haladt. Errefelé sok árvalányhajat is láthattunk, mely szintén virágzott már. A látványt az emberi trehányság, nemtörõdömség rontotta le, mivel nagy szemétlerakat az út melletti rész.
Érd-Parkváros területén folytattuk az utunkat. Az egyik elágazásnál rossz irányt választottunk, egy erdõben találtuk magunkat. Nem fordultunk vissza, inkább iránymenetet választva folytattuk az utat. Itt már nedvesebb volt az út, de a mészkõ miatt még nem volt sáros. Azért néha le kellett szállni a nyeregbõl, toltuk a bicikliket. A volt katonai bázisnál szilárdburkolatú útra tértünk át. Hamarosan Parkváros családi házai között haladtuk. Az M7-es autópályát gyalogos felüljárón kereszteztük, melyet elég nehezen találtunk meg a zajvédõ falak takarása miatt.
Az M7-est elhagyva elkezdtük keresni a Törökbálint felé vezetõ zöld turistajelzést, de nem találtuk meg. Földutakon kellett haladnunk a célunk felé. Elhagyott a szerencse minket, a nagy sár megnehezítette utunkat, emiatt többször meg kellett állnunk a kerékpárok tisztítása végett. De nemsokára elértük az M0-ás alatti átjárót. Ezután ismét eléggé sáros részre értünk, de nemsokára elértük a turistautat. Ettõl kezdve ismét nyomhattuk a pedálokat, majd legurultunk az Anna-hegyi kilátóig. A kilátóból az egész környék belátható, Érd, Diósd, Nagytétény, Budaörs, egészen Százhalombattáig. Miután szétnéztünk a kilátóból, jó minõségû úton lefelé gurultunk az M0-ás autópályáig, melyet gyalogos felüljárón kereszteztük. Rövidesen Diósd területén kerekeztünk. Házak között haladva értük el a Diósdi Kõfejtõt. A lefejtett falak között sétáltunk egyet, az egésznek olyan a hangulata, mintha a kõfejtõk nem rég hagyták volna abba a kõbányászást.
A bányát elhagyva, Diósd központját érintve, Nagytétény felé kanyarodtunk. Innen már nem a tervezett irányba, Budatétény felé mentünk, hanem Érd felé. Elhaladtunk a Chinoin gyár mellett, majd ipari területen keresztül értünk Érdligetre. Itt egy kis pihenõ után az Érd-Ófalu felé vettük az irányt, elhaladtuk a termálfürdõ mellett, majd a pincesoron, a régi római úton hagytuk el Érdet. A pincéknél fesztiváli hangulat uralkodott, volt kirakodó vásár, a pincék nyitva voltak. A szõlõvirágzást ünnepelték, nemzetiségi mûsorokkal fûszerezve. Százhalombattát a Régészeti Parknál értük el, innen lényegében gurulva értünk vissza a városba. Eléggé kalandos, élmény dús kerekezésben volt részünk a túra második részében, bár a tervezett távolságnál kevesebbet tekertünk le. A kétfõs csapat tagjai elégedettek voltak a mai teljesítményükkel, és még az idõjárás is kegyes volt hozzánk. Még a nap is kisütött, az esõ, amit dél környékére ígértek, visszaérkezésük után 2 órával érkezett csak meg. A túrát kerékpárok tisztításával zártuk le, a sáros útszakasznak nyoma sem maradt. Következik a nyári szünet kerékpáros szempontból, majd szeptember 21-én a szokásos Etyeki túra következik.
A túra résztvevõi: Lázár József, Szabó Zsolt
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu