Októberi második túránk a közelbe vezetett, a Pilis volt a cél. Elég régen nem túráztunk országunk e részében, éppen ideje volt. Az idõjárással ismét szerencsénk volt, kellemes õszi idõt fogtunk ki. Az erdõ már legszebb õszi formáját mutatta, nagyon sok színes levél fogadott minket. Az Országos Kék Túra egy szakaszát is érintettük, de a tulajdonképpeni cél a Pilis gerince volt. Mondani sem kell, korábban megközelíthetetlen volt ez a hely az orosz rakétabázis miatt. A létszám nem volt túl nagy, 29-en jöttünk össze. A visszamondás sem volt sok, mindössze 6 fõ vonta vissza a jelentkezését. Sötétben, hatkor indultunk el Százhalombattáról. Tárnokon, Érden és Budapesten vettük fel a további társainkat, majd Pilisszentkereszt után a Két-bükkfa-nyeregnél kezdtük meg a hosszabbik túrát. Egyébként az alábbi két túra került kiírásra a mai napra:
Útvonal: Két-bükkfa-nyereg (600m, ) - Fekete-kõ (650m, ) - Pilis-nyereg (560m, ) - Pilis (756m, , , (-)) - Szántói-nyereg (390m, (-), ) - Drenek (480m, ) - Csobánka, Vörösvári út (260m, , )Nyolc óra elõtt pár perccel már úton voltunk. A zöld keresztjelzésen 21-en indultunk el a hosszabb túrára. A többiek a buszon maradtak, Õk a Szántói-nyeregtõl gyalogoltak elõttünk a kiírt útvonalon. Rögtön méretes bükkök árnyékában vezetett a jelzésünk, a nap laposan sütött, érdekes, misztikus látvány volt az átszûrõdõ fény a sárguló levelek között. Nem a rövidebb úton mentünk a Pilis-nyeregbe, tettünk egy kis kitérõt a Fekete-kõhöz. Nem bántuk meg a kitérõt, nagyon szép látványban volt részünk. Távol Dorog épületei, alattunk Pilisszentlászló apró házai látszódtak a kanyargó mûúttal. Kissé lentebbrõl a Duna rövid szakasza is látszódott. Érdekes idõjárási viszonyok voltak, a völgyek szmogos párába burkolóztak, itt magasabban ahol mi jártunk, tiszta volt a levegõ. Miután kibámészkodtuk magunkat a zöld háromszögjelzésen lementünk a Pilis-nyeregbe. 850-kor értük el a nyerget, öt percre megálltunk szerelvényigazításra és a lassabban jövõk bevárására.
Kicsit elbambultunk az elindulásnál, a zöld keresztjelzésen jobbra indultunk el pedig balra kellett volna. Nagyon nem bántuk meg, kényelmesen bandukoltunk lefelé. Persze meglett ennek a böjtje, a piros keresztjelzésen igen meredeken kellett feljutni a gerincre! A Pilis gerincén, az aszfaltúton jobbra fordultunk a régi rakétabázis felé. Félórai gyaloglás után értük el a Pilis 756m magas csúcsát, a volt katonai területet. Útközben elolvashattuk a Pilis-tetõi Örökerdõ tájékoztató tábláját. Elég furcsa helyre helyezték el, jelzett út sehol, az aszfaltúttól vagy 30m-re bent található a bükkösben. Mindezt EU-s támogatásból! 1015-kor már a bázis területén nézelõdtünk. A tetõn megépített geodéziai torony nem látogatható - vasajtóval elzárt - nem úgy, mint általában a többi magyarországi vasbeton torony. Láthatóan ezt karbantartják, meteorológiai mûszerek is vannak a tetején. A bázist kezdi benõni a cserje, a fû, de a beton bunkerek még állják az idõ vasfogát. Elég sokan voltak a csúcs körül, még sátort is állítottak, talán tájékozódási verseny egyik érintõ pontja volt a tetõ. Kicsit tovább mentünk majd letelepedtünk a fûre és elfogyasztani szendvicseinket.
A pihenõ után kimentünk a hegy letöréséhez. Csodálatos panorámában volt részünk! A szmogos, párás levegõ továbbra is uralta a medencéket, érzéki csalódást okozva a nézelõdõnek. A Kevélyek olyan meredeknek tûntek, mintha az Alpokban, vagy a Kárpátokban túráznánk! A Hármashatárhegy, a János-hegy, a Nagy-Kopasz teteje lógott csak ki a tejfölbõl! Alattunk viszont szépen kivehetõek voltak Pilisszentkereszt, Pilisszántó házai. Nem gyõztünk betelni a látvánnyal! 1050-kor indultunk tovább egy jelzetlen ösvényen a természetvédelmi terület kerítése mellett. Hamarosan elértük a zöld jelzést, ezen szerpentineztünk le a Pilis aljába. Kereszteztük a piros jelzést majd 12 óra körül elértük a Szántói nyerget melyen áthalad a Pilisszántói, Pilisszentkereszti mûút.
Bevártuk egymást majd tovább mentünk a zöld jelzésen, a Hosszú-hegy irányába, a rövid túrásaink által már megtett útvonalon. Jobbára erdõben vezetett az utunk, de az egyik helyrõl ahol nagy erdõirtás volt, szép kilátás volt Pilisszentkereszt felé, a Pilis felé. Továbbiakban a hegygerincen is szép tisztások voltak, innen pedig a Pilisszántói medencére, a Kevélyekre volt szép panoráma. Ezeken a helyeken le is telepedtünk egy kis idõre. Felettünk sok repülõgép haladt el Ferihegy felé, ez az egyik legforgalmasabb légifolyosónk. A tisztásokon meglepõen sok virágot láthattunk, köszönhetõen az enyhe õszi idõjárásnak. Többek között harangvirágokat, borzas lent, kis télizöldet.
1320-kor továbbmentünk a tisztásról, hogy a Vörösvári úton várakozó autóbuszunkat elérjük. Azt vettem észre, hogy elhagytam a társaimat, rám jött a gyalogolhatnék. 1420-kor már az autóbuszhoz értem, a sofõr filmet nézett, sehol egy teremtett lélek. A rövid túrásainknak itt kellett volna lennie. Mint késõbb kiderült, a busz megérkezése elõtt már ideértek, gondoltak egyet, lementek Csobánkára szétnézni. Jól tették, addig is hasznosan töltötték el az idõt. Készítettem pár fényképet a Kevélyekrõl, Csobánkáról, a Nagy-Csikóvár környékérõl. Távolabb a Pomáz feletti Kõ-hegy is látható volt. A többieket hiába vártam, senki sem futott be. A mai napon gond volt a jobb és a bal kézzel, mint utóbb kiderült, az Országos Kék Túra találkozásánál balra fordultak a Szent-kút irányába. Telefonnak köszönhetõen tisztázódott a helyzet, a buszt levittem Csobánka központjába, ahol sikerült egybegyûjteni a rövid és a hosszú túrásainkat.
Egyik legkellemesebb, látnivalóban gazadag túrát tettünk meg a mai napon. Sokat köszönhetünk persze az idõjárásnak is, nagyon szép õszies idõben volt részünk. Lassan elfogynak az ez évre betervezett túráink, november 17-én a közeli Biai-hegyekben fogunk gyalogolni. Remélhetõleg az idõjárás ismét kegyes lesz hozzánk!
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu