2010 április 24, Tavasz túra - Mecsek
Az ország déli felére felhős időt, kisebb esőket jósolt az időjárási előrejelzés. Mecsek keleti felében elég rég voltunk már, a mecseki túráink ezidáig még mindig sikeresek voltak, most is reménykedtünk ebben. A déli országrészben, köszönhetően a mediterrán hatásnak, a természet hamarabb kizöldül, a virágok is előbb bontják ki szirmaikat, mint felénk. Idén ez a harmadik gyalogtúránk. 53-an jöttünk össze, ami annak köszönhető, hogy Zsolti társunk elhozott még 4 főt a személygépkocsijával. Sajnos páran még így is otthon maradtak. Hatkor, kivételesen Érden szálltak fel először az autóbuszra társaink, majd Tárnok, Százhalombatta következett. Ercsiben még öten csatlakoztak hozzánk. Az M6-os autópályán mentünk le Pécsig, így láthattuk a csoda alagútjainkat. Fura látvány mind a három, alig van lösz a tetejükön. Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja után újabb csoda létesítményekkel rukkoltak elő az ország autópálya tervezői. Azt hiszem, most már tényleg a "sárga irigység" eszi meg az osztrák és az olasz autópálya tervezőket. Minél délebbre értünk, annál fátyolosabb volt az idő. A jósoknak kivételesen igaza lett, abban bíztunk, hogy az esőt azért csak-csak el fogjuk kerülni. Pécs keleti részében Komló felé kanyarodtunk el, hogy felvegyük a személygépkocsival érkezőket. Fél 10 körül ez meg is történt, majd ismét átkeltünk a Mecseken, most az Abaliget-Pécs közötti műúton. A 10 fő rövidtúrásunkat a Remete-réten tettük ki, kivételesen Õk kezdhették meg a mai napi gyaloglást. Szokás szerint két lehetőség volt felajánlva a túrázóknak:
Útvonal: Kővágószőlős (250m,
) - Babás-szerkövek (440m, 
, 
) - Pálos kolostor romja (590m, 
, 
, 
) - Szuadó-nyereg (420m, ) - Remete-rét (430m, ) - Z és K találkozása (483m, 
, 
) - Kereszt-kunyhó (470m, ) - Melegmányi-völgy () - Mánfa, Árpádkori templom (200m, ) Túratáv: 17km
Emelkedő: 730m
Alternatív útvonal: Remete-rét (430m,
) - Z és K találkozása (483m, , ) - Kereszt-kunyhó (470m, ) - Melegmányi-völgy () - Mánfa, Árpádkori templom (200m, ) Túratáv: 9km
Emelkedő: 290m
Elég későn értünk Kővágószőlősre, rögtön elkezdtünk gyalogolni a piros jelzésen, északi irányban, a Jakab-hegy felé. Páran azért elmentünk a település templomához, a fényképezés kedvéért. A templom XIII. századi műemlékünk. A Sarlós Boldogasszony plébániatemplom legrégebbi része, a torony alsó fele. A hajó, késő barokk stílusban épült, a berendezése copf stílusú. Lett volna még más látnivaló is a faluban, római villát tártak fel a 6-os út mellett, van uránbányászati kiállítás, de a mai napot túrázásnak szántuk. Hamar beértük a többieket, folyamatosan gyalogoltunk felfelé az erdei ösvényen. Félóra elteltével értük el az első pihenőhelyünket, a Jubileumi keresztet. Szép kilátás van déli irányba a síkságra. Kár, hogy párás volt a levegő, hiszen tiszta időben jól belátható a Dráva síkság. Itt kezdődnek a furcsa, emberalakra emlékeztető sziklaképződmények, a Babás-szerkövek. Az erózió alakította ki ezen alakzatokat a permi vörös homokkőből. A Babás-szerköveknek érdekes legendája van, mely két gazdag család lakodalmas menetéről regél. Az interneten könnyen megtalálható a leírása.
Miután szétnéztünk, a piros háromszögjelzésen, majd a kék keresztjelzésen meredeken kapaszkodtunk a hegytető irányába. Igen látványos a Sasfészek függőleges sziklafala, itt köveken vezet felfelé a turista ösvény. A hegytetőn hamar elértük a kelta eredetű földvár átvágott sáncát. Bronzkori telep helyén építették fel a Kárpát-medence legnagyobb földvárát, kb. 800x400 méter a területe. A bükkfák árnyékában medvehagyma mezőn jártunk, most kezdtek el virágozni. 200m megtétele után táblához értünk, mely mutatja, hol kell lemenni a nevezetes Zsongor-kőhöz. A nem eléggé odafigyelő természetjárók könnyen kihagyják a kilátóhelyet, pedig Mecsek legszebb panorámája adódik erről a sziklatoronyról. Majd félórát töltöttünk itt nézelődéssel, majd visszamentünk a földvárba, a Pálos-kolostor romjainál tartottuk meg az ebédszünetünket. A középkori eredetű Pálos-kolostort és a templomot Bertalan pécsi püspök építtette 1225-ben Jakab apostol tiszteletére. A hegyet innentől kezdve Szent Jakab hegyének, később egyszerűen Jakab-hegynek nevezték. A Pálos-rend az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend. A kolostort 300 évig, Pécs török kézre jutásáig használták eredeti funkciójában. A török hódoltság idején rablók tanyáztak benne. A törökkor után helyreállított épületeket a XVIII. század végéig használták.
A szendvicsek elfogyasztása, a romok megtekintése után a Dél-Dunántúli Kék túra útvonalán folytattuk utunkat. Még 5km-t kellett megtennünk a Remete-rétig, ahol reggel kitettük rövidtúrásainkat. Hullámos terepen, szép, üde környezetben gyalogoltuk le a távot. Áthaladtunk a Szuadó-tetőn, majd elhaladtunk a meredek Szuadó-völgy kezdeténél. A Patacsi-mezőnél megálltunk egy kis időre, a kis ház melletti fán található a Dél-Dunántúli Kék túra pecsétje. Miután páran megszerezték az igazolásukat, hogy itt jártak, a Vörös-hegy felé vettük az irányt. A nap is kisütött, csodálatos volt az üde zöld erdő. Rengeteg virágot láthattunk: medvehagymát, zergevirágot, májvirágot, árvacsalánt, erdei csillaghúrt, erdei ibolyát, tavaszi ledneket, gumós nadálytövet, hagymás fogasírt, erdei gyöngykölest, stb. A vadcseresznyefák is virágba borultak. Az illatos hunyor már termését érlelte, a szúrós csodabogyón pedig a tavalyi piros termése volt látható. A Vörös-hegyen egy egyszerű fakeresztet állítottak fel a kis tisztáson. A csúcsról folyamatosan lejtett az út a Remete-rétig. Jól belehúzott a társaság, 1 óra 10 perc alatt megjártuk ezt a szakaszt. 20 percre leültünk a példaszerűen kialakított pihenőhelyen. A pihenőhelyek, az útjelzések minősége példaszerű a Mecsekben, köszönhetően az eredőgazdaságnak, a karbantartó turistaegyesületeknek.
Még 9km volt hátra a mai távból. A pihenő után a zöld keresztjelzésen indultunk tovább. Ketten maradtak a kék jelzésen, a Büdös-kúti kulcsosházhoz mentek igazoló pecsétet szerezni. Fiatalos erdő következett. Az erdőszélen kb. 10db sápadt kosbort találtunk! Persze fényképek is készültek a ritka, védett virágról. Az autós hegyi versenypályát kétszer is kereszteztük, majd a zöld jelzésen felértünk a névtelen 483m tszf. csúcsra. Következett egy lejtmenet a Nagy-Mély-völgy felső szakaszába, majd ismét rátértünk és felfelé kapaszkodtunk a kék jelzésen. A két társunk is utolért bennünket. A Kereszt-kunyhó előtt harmadszor találkoztunk a műúttal. A kis kunyhó mellett kőkereszt, pár száz méterre a Fehérkúti kulcsosház található. Kis szusszanás után elindultunk lefelé a Melegmányi-völgyben, a piros keresztjelzésen, kb. 1545 tájékán. Továbbra is rengeteg medvehagymát láthattunk jobbra-balra az út mentén. Kisebb-nagyobb víznyelőket elhagyva értük el a völgy első forrását, az Anyák-kútját. Igen bővizű volt, köszönhetően a korábbi esőknek, nem úgy, mint utolsó alkalommal, amikor itt voltunk, alig csurgott. Előrejelezte, hogy most szépek lesznek a mésztufa gátak, meg a nagy vízesés. Nem okozott csalódást, a kinézete vetekedett a híres bükki Szalajka vízeséssel!
Komótosan, közben sok fényképfelvételt készítve bandukoltunk lefelé a völgyben. Páran a Petnyák-völgyet választották, Õk a zöld jelzésen mentek le a Ciframalomig, ahol várakozott ránk autóbuszunk. Pár méter szintet ők megúsztak, de a társaság nagyobbik része kíváncsi volt Mánfa románkori templomára. Előbb felkapaszkodtunk a Páfrányoson keresztül az Erzsébet út melletti vadászházhoz, majd lementünk a templom feletti völgybe. A völgyben, a patak mellett értünk el a templomhoz. Sajnos az idő ismét rosszabbra fordult, befelhősödött. A templomot kívülről néztük meg, időnk nem volt megszerezni a kulcsát, elég messze van a falu. Nagyon nem volt szomjas a társaság, ezért úgy döntöttünk, idehívjuk a buszt, elkerüljük az aszfaltos főutat. Így is errefelé kell majd hazafelé buszoznunk. 1730 körül meg is jött a busz a rövid túrásainkkal, meg a Petnyák-völgyet választókkal.
A busszal immár harmadszor keltünk át a Mecseken. A régi 6-os főúton elmentünk Szekszárd magasságáig, majd az új autópályán tértünk haza. 2030-ra mindenki hazaérkezett, kissé elfáradva, de élményekkel gazdagodva. Szép túra volt, az időre sem lehetett panaszkodni különösebben. A következő túránk Pest megyébe vezet, a PMP útvonalának egy szakaszát fogjuk bejárni Rád és Vácrátót között május 8-án.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető