2010 február 27, Télvégi csavargás - Pilis

Ezzel a túrával megkezdtük a 2010 évi sorozatunkat. Télvégi túránk a Pilisbe irányult, aránylag nem nagy távolságra van Százhalombattától. Ezért elég volt reggel hétkor indulnunk. Előző éjjel igen hideg, esős front vonult át felettünk, csak bízhattunk az előrejelzésben, mely szerint délutánra napsütésben lehet majd részünk! Az előzetesen jelentkezők közül hárman ezt nem hitték el, vagy lerobbantak, így 46-an szálltunk fel az autóbuszra. A szokásos helyeken, Százhalombattán, Tárnokon, Érden vettük fel a társakat. Gyakorlatilag a busz teljesen megtelt, ilyen sokan még nem vettünk részt az év első túráján. Georgiades Éva csatlakozott még a csapathoz Kesztölcön, Ő Budapestről jött ki távolsági autóbusszal. Megmaradt a bevált szervezésünk, egy hosszabb és egy rövidebb túra közül lehetett választani a mai napon:

Útvonal: Kesztölc (200m, ) - Kétágú-hegy (490m, ) - Pilis-nyereg (553m, ) - Klastrom-szirtek (, ) - Klastrom-puszta (330m, , ) - Pilisszántó, Mészégetők (295m, , , )
Túratáv: 15km
Emelkedő: 610m


Alternatív útvonal: Piliscsév (185m, ) - Klastrom-puszta (330m, , ) - Pilisszántó, Mészégetők (295m, , , )
Túratáv: 9km
Emelkedő: 260m

Autóbuszunkkal előbb Kesztölcre mentünk, a hosszabb túrát 37-en választók itt kezdték meg a gyaloglást. 10-en maradtak a buszban, Ők Piliscsévre mentek át, majd Klastrompuszta érintésével jutottak el Pilisszántóra. A falu központjából Klastrompuszta felé haladtunk a sárga keresztjelzésen, majd a templom felé vettük az irányt. A jelzés átvezetett a templom feletti temetőn. Az Öreg-hegyi szőlőknél egy szép, míves Orbán szobrot láttunk. Kellemetlenül szitált még az eső, de már látszódott nyugati irányban hogy a front hamarosan elvonul felettünk. A csapat nagyobbik része a biztonság kedvéért felvette az esőköpenyét. Megkerülve a szőlő ültetvényt, fokozatosan felfelé haladtunk a Kétágú-hegy nyerge felé. Előttünk balra a Fehér-szirt, jobbra az Öreg-szirt kopár mészkő sziklái magasodtak. Miután kereszteztük az OKT kék jelzését, hamar felértünk a nyereg alatti sziklákhoz. A szitálás is abba maradt, elidőztünk 10 percet a pompás kilátóhelyen. Jó rálátás volt a Dorogi-medencére, a Nagy-Getére, mögötte a Gerecse adótornyát is láttuk. Észak-nyugatra a Duna csíkja is feltűnt. Kissé feljebb kapaszkodva, elég homályosan az Esztergomi Bazilika kupolája is felsejlett a Duna mellett.

Tovább menve, hamar elértük a zöld jelzést, melyen jobbra kanyarodtunk. Hárman elmentünk a szirtekhez szétnézni. Elég csúszósak voltak a sziklák, szép időben innen még szebb a kilátás, nagyobb a panoráma. Miután elakadtunk az egyik szirtnél, visszakapaszkodtunk a gerincre, a zöld jelzésre. Útközben, az egyik szikla tövében véletlenül egy geocaching ládát is találtunk. Utolértük a többieket, eldicsekedtünk a felfedezésünkkel. Páran még nem is hallottak a geocaching ládákról. Később kiderült, Ruff Józsi barátunk is szorgos keresgélője a ládáknak, a mai napra ezt is szerette volna begyűjteni. Nem ment vissza érte, a túra további szakaszán kárpótolta magát 2 db felfedezésével. A gerincen, ha nem is sok hóval, de még találkoztunk a tél hagyatékával. Az út ezidáig igen jó volt, nem kellett sarat dagasztanunk, pedig ettől féltünk a legjobban. Kb. 2 km-t gyalogoltunk a Fekete-hegyen, majd leértünk a Pilis-nyeregbe. A nap mind többet sütött, a kellemesen kialakított pihenőhelyen fogyasztottuk el a déli szendvicseinket. A régi szovjet emlékmű eltűnt, helyette a II. világháború áldozatainak szentelt emlékmű fogadja az idejövő kirándulókat. Itt is volt még hó, ámbár csak foltokban.

20 perc elmúltával elindultunk lefelé a Szénás-úton, a sárga jelzésen. Elég meredek, csúszós úton értük el a zöld keresztjelzést. Ezen haladtunk tovább a Klastrom-szirtek feletti gerincen. Igen szép kilátás volt a Kémény-szikla környékéről az alattunk levő medencére, a mai napon ezidáig megtett útvonalunkra. 1 km után ismét jelzést váltottunk, a piroson értük el a nevezetes Legény- és Leány-barlangot. Valamikor a két barlang az őskor emberének is menedéket nyújtott. Elég nagyméretűek, a hévíz alakította ki a valamikor nagy valószínűséggel egybefüggő labirintust. A mostani bejárati csarnokok 50 méterre vannak egymástól. A Legény-barlang kb. 350 méter hosszúságban és 60 m mélységben, a Leány-barlang kb. 200 méter hosszúságban és 40 méter mélységben feltárt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vasajtóval elzárta a felelőtlen látogatók érdekében mindkét barlang járatait. A bejárati csarnokok így is nagyszerű látnivalók, bár elég meredeken közelíthetők meg, főleg nedves időben. A sziklafalban több kisebb méretű lyuk, bemaródás is látható. A térkép még két barlangot jelez a közelben, de ezeket nem látogattuk meg. A barlanglátogatás után a piros négyzetjelzésen ereszkedtünk le Klastrompusztára. Elég pocsék volt a jelzés, de nem lehetett eltéveszteni a levezető utat. Az út vége már igen sáros és csúszós volt.

Klastrompusztán megnéztük a Pálos kolostor romjait. Özséb, esztergomi kanonok építtette pár évvel a tatárjárás után a kolostort, az általa alapított, egyetlen hazai szerzetesrend, a Pálosok részére. 20 éven keresztül volt a rend főnöke, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt monostorban temették el a későbbi rendfőnökökkel egyetemben. 1304-ben Budaszentlőrincre került át a Pálosok központja. A klastrompusztai kolostort a törökök pusztították el, a mohácsi vész évében. Miután körbejártuk a romokat elindultunk visszafelé a sárga jelzésen, a Pilis aljában. Nagyon sáros, csúszós, vizes tócsákkal sűrűn megtűzdelt szakasz következett, majd 4 km-en keresztül. Előbb a piros jelzést kereszteztük az enyhén emelkedő erdészeti földúton, majd kiágazott a mi jelzésünkből a piros körjelzés. Végig erdőben haladtunk, nem sokat láttunk, egyébként is mindig az orrunk elé kellett néznünk, hogy lehetőleg a bokánknál mélyebbre ne süllyedjünk el a dagonyában. Az út közepe táján pár száz méteres kényelmes szakasz is volt, itt az úttal párhuzamos réten lehetett gyalogolni. A rét végén elhagyott bennünket a sárga jelzés, mi a keresztjelzésen maradtunk. Ettől kezdve fokozatosan javult az út minősége, mészköves területre értünk, a csapadék beszivárgott már a talajba. Pilisszántó előtt balra egy felhagyott Kőbánya mellett haladtunk el, majd ismét egy bánya következett, ahol kialakították a Csillagösvényt. 2006. december 21-én szentelték fel a Boldogasszony Kápolnát, ahova egy köves gyalogút, az úgynevezett Csillagösvény vezet. Az ösvény mentén hét stációt láthatunk, Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Hunyadi Mátyás és Boldog Özséb nagyon szépen kifaragott faszobrát. Innentől már csak egy ugrás volt a parkoló, ahol már várakoztak ránk a rövid túrásaink.

Mindent összevetve szerencsénk volt az időjárással, sokkal rosszabbra számítottunk. A Pilis alatti szakasz kivételével kimondottan jó utakon gyalogolhattunk. Hat előtt mindenki hazatért, ha nem is volt hosszú a mai túra, azért jól esett mielőbb beleugorni a forró vizes kádba. Egy hónap múlva, 2010.03.27-én a Vértesbe vezet az utunk, remélhetőleg már igazi tavaszias időben.

Ugrás az elsőre

(A csatolt fényképeket Muskovics András készítette)

Muskovics András
szakosztályvezető