A Pest megyei Természetbarát Szövetség, mint általában, vasárnap, 2009. december 6-án rendezte meg Mikuláskereső túráját a Budai hegyekben. Ez a túra volt az utolsó szervezett rendezvényünk a 2009-es évben. Szakosztályunkat 53-an képviselték a Mikulás keresésében. Bár ez a létszám nem tükröződött a buszon, ott csak 26-an voltunk, a többiek személygépkocsival jöttek el az előzetesen megbeszélt helyre. Nagyon kellemes időt fogtunk ki a mai napra, szinte tavaszias időben tudtunk gyalogolni. Az alábbi útvonalat járta be a többség:
Útvonal: Erzsébet erdészlak (, , ) - Anna vadászház () - Nagykovácsi, Csonka-dülő () - Nagy-Kopasz () - Julianna major (, , - ) - Budakeszi, Vadaspark (-)Nyolc órakor indult el az autóbusz Százhalombatta központjából. Tárnok, Érd érintésével jutottunk el Budakeszire. Itt felvettük a személygépkocsival, valamint a pesti kék busszal érkezőket, majd Telki felé, az Erzsébet vadászháznál mindnyájan leszálltunk az autóbuszról. Itt kezdtük meg a Mikulás keresését, miután elintéztük az adminisztrációt a PTSZ képviselőivel. Rajtunk kívül még két busz is befutott, közte az isaszegi ismerőseink. Mivel parkolási lehetőség nem volt az erdészháznál, igyekeztünk az elindulással, hogy csökkenteni tudjuk a tömeget. A zöld háromszögjelzésen gyalogoltunk pár száz métert, majd áttértünk a sárga keresztjelzésre. Kissé sáros volt az ösvény az előző napok esőitől, de az idő kellemes volt, még a nap is majdnem kisütött. Kb. 2km után ismét jelzést váltottunk, a zöld keresztjelzésen, egy széles erdészeti úton kapaszkodtunk folyamatosan felfelé, az Anna vadászház irányába. Innentől kezdve már láttuk a Mikulásképet a fákra elhelyezve, mely mind nagyobb volt, amint közeledtünk a tartózkodási helye felé. Könnyíteni kellett a ruházatunkon, az enyhe emelkedő, a párás levegővel együtt megizzasztotta a csapatot. Kb. 2km-t tennünk meg az Anna erdészházig, ahol már várakozott ránk a Mikulás és Krampusz segítői.
A gyerekeket sikerült rávenni, hogy énekeljenek egy dalt a Mikulásnak, majd egy-két felnőtt is belelkesedett, szintén előadtak egy Mikulás éneket. Elérzékenyült ettől Mikulásunk, így nem csoda, hogy mindnyájan kaptunk csomagot. Negyedórát töltöttünk el a réten, majd mivel kezdtek ideérni a többiek is, átadtuk a terepet az újonnan érkezőknek. A rövid túrásoktól elváltak útjaink, 24-en elindultunk Nagykovácsi felé a zöld jelzésen. A rövidebb túrát választók lementek Telkibe, ahonnan Budakeszire, a Vadaspark parkolójába buszoztak át. Itt tehettek még egy rövid sétát, megnézhették az itt levő állatokat. Kb. 1km-t felfelé mentünk a földúton, közben ismerősökkel is találkoztunk. A megyebálon ismerkedtünk meg a Központi Szakosztály túravezetőjével, Ők Nagykovácsiból indultak el megkeresni a Mikulást. Az emelkedő szakasz után lejtős szakasz következett a tölgyes, bükkös erdőben. Kiérve az erdőszélre, Nagykovácsi házait pillantottuk meg északkeleti irányban. Mi ismét jelzést váltottunk, éles jobb kanyar után a háromszögjelzésen kezdtünk el felfelé menni a Nagy-Kopaszra. Majd 3km megtétele után értünk fel a pár éve épített kilátóhoz. Ezen a szakaszon is találkoztunk ismerőssel, Ők jelzetlen úton jöttek fel a csúcsra az Anna vadászháztól.
Letelepedtünk az asztalokhoz, itt ebédeltünk meg. Pár éve, februárban már jártunk errefelé, akkor térdig érő hóban kellett gyalogolnunk. A 23m magas kilátóból szép panoráma adódik a környékre, nekünk most nem volt szerencsénk, nagyon párás volt a levegő. De így is felismerhető volt a távoli Hármahatár-hegy, a Nagy-Hárs-hegy, a Pilis. Az Anna vadászházat is láttuk, ahol előzőleg a Mikulással randevúztunk. Félóra elteltével tovább mentünk a zöld háromszögjelzésen. 1km után áttértünk a piros háromszögjelzésre, egy igen éles bal kanyarral. 1,5km-t tekeregtünk a jelzésen, majd megálltunk bevárni egymást. Elég sokat kellett várakoznunk, mivel páran tovább szaladtak, elbeszélgetve az időt, a kényelmes földúton. A modern időknek köszönhetően telefonon vissza tudtuk téríteni Őket a jelzett útra. Innentől kezdve jelzetlen úton gyalogoltunk Budakeszi Vadasparkja felé. Aránylag jól ráhibáztunk az irányra, egy két árkon és kerítésen átkelve 2km után Julianna major felett voltunk. Itt még átkeltünk a Kis-Ördög-árkon, majd tovább mentünk az erdőben, Vadaspark irányába. Julianna major felett elhaladtunk egy ismeretlen katona sírja mellett, a sír szépen rendbe van hozva, a fejfára nemzeti szalagot is elhelyezett valaki. Még két kerítésen létráztunk át, mire bekerültünk a Vadaspark területére. Igen lassúak voltak a létrán való átkelések, nem mindenkinek ízlett a mászás. Az is igaz, hogy némelyik létra pocsék állapotban volt.
Három óra környékén jártunk, egyesek már az elemlámpa szükségességét pedzegették. Kissé szaporábbra fogtuk, meredek kapaszkodó után felértünk a Vadaspark gerincére. Itt egy kis tétovázást követően leszaladtunk a gerincről. Annyira belejöttünk a kerítésmászásba, hogy nem a bejáraton keresztül, hanem létrán át hagytuk el a Vadaspark területét. Az aszfaltúton öt percen belül megérkeztünk a parkolóhoz, ahol már vártak ránk a rövid túrásaink. Félórai buszozás után hazaérkeztünk. A mai napi túrával befejeztük az idei évek túrasorozatát, ismét eltelt egy év. Remélhetőleg mindenki megőriz valamilyen szép emléket az idei túráinkból. Aki részt vett a jutalomtúrán, mindenképpen emlékezni fog a Radnai-havasokra, a keleti-Kárpátok legmagasabb hegységére, mely a legszebb formáját mutatta meg nekünk júliusban. Lehet tervezni a következő évet, 2010 január 11-én fogjuk megtartani a szokásos évzárónkat-évnyitónkat. A helyszín nagy valószínűséggel Százhalombatta-Óváros Közösségi Háza lesz.
Végül, a honlap szerkesztőjével, Endivel Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, eredményekben gazdag, Boldog Új Évet, sok szép túra megtételét kívánjuk minden kedves túratársunknak!
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu