A bükki túrával megkezdtük az őszi túrasorozatunkat. Éjjel kellemetlen, szeles, esős idő volt, a reggeli induláskor is még esett az eső. 43-an jöttek el a túrára, egy társunk elaludt, így otthon maradt. Pár szabad hely még volt a buszon, talán ez annak köszönhető, hogy megkezdődött a szüreti szezon, no meg Százhalombattán MOL Családi Napot tartott. Az alábbi két útvonalból lehetett választani a mai napon:
Útvonal: Felsőtárkány (220m, ) - Garasos-kő-bérc () - Őr-kő (880m, ) - Nagy-Kopasz (903m, ) - Istállós-kő (958m, ) - Istállós-kői-barlang () - Szalajka-völgy - Szilvásvárad (360m)Épp hogy kivilágosodott hat órakor, mikor Százhalombattáról, az Ebatta kultúrkocsma elől elindult az autóbuszunk. Tárnok, Érd, Budapest érintésével, az M3-as autópályán közelítettük meg a kiindulási helyünket. Eger elején, a MOL kútnál megálltunk 20 percre. Itt még komiszabb volt az idő, mint otthon! Kellemetlen, erős szél fújt, az eső is esett. Emiatt jó páran, már itt eldöntötték, nem fogják a hosszú túrát választani. 20 perc alatt Felsőtárkányba értünk, a kisvasút pályája mellett 20-an indultunk el a piros jelzésen 930-kor. Szemerkélt az eső, fel kellett vennünk az esőkabátokat. Ritka nagy szerencsénk volt, alig ötpercnyi gyaloglás után elállt az eső, visszarakhattuk az esőkabátjainkat a hátizsákokba. Kb. 1 km-t együtt haladtunk a Bükki Kék-túra kék jelzésével az aszfaltúton, az Egeres-völgyben. Varróház vasúti megállónál a piros jelzésű utunk elvált a kék jelzéstől és a vasúttól. Most már köves erdészeti úton gyalogolhattunk tovább a Hideg-kúti-völgyben. A Napsugár nevű villánál, az Y-elágazásban jobbra fordultunk, a Garasos-kő-bérc alatti völgyben folyamatosan felfelé haladt az út, kis patak csordogált a völgy aljában. A völgyben kb. 1 órát kellett gyalogolnunk, hogy elérjük a Pes-kő erdészházat. A Pes-kő-lápán erős kapaszkodó árán jutottunk fel a fennsíkra. A társaság eléggé szétszóródott, majd ¾ óra telt el az első és az utolsó felérkezése között. Innen már nem volt messze Őr-kő 880m magas csúcsa, ahová az ebédelést terveztük. A kék háromszögjelzésen, sziklák között értük el a csúcsot.
Az idő szépen javult, a nap is mind többet sütött. A hidegfrontnak köszönhetően igen messzire lehetett ellátni. Déli irányban az Alföld, nyugatra a Sándor-hegy, keletre a Látókövek panorámájában lehetett gyönyörködni. A karrosodott mészkősziklák között szárazságtűrő növényzet alakult ki. Majd egy órát töltöttünk el Őr-kőn, majd visszamentünk a Kocsmáros-rétre. Innen a kék keresztjelzésen indultunk tovább. Az Almád-hegy alatt 3-4 töbör mellett haladtunk el, sok prémes tárnics és osztrák tárnicska bontogatta a szirmait. Igazi nyárvégi hangulatot árasztott a fennsík. Elhaladtunk a Kopasz-réti barlang mellett, majd a rét után zárt erdőben vezetett a jelzésünk a Nagy-Kopasz oldalában. Az Istállós-kő 959m magas csúcsát a zöld háromszögjelzésen értük el. Kár, hogy erről a csúcsról nincs kilátás, megérdemelne egy kilátót Bükk legmagasabb pontja. A csúcsfotók elkészülte után, meredek, kanyargós ösvényen ereszkedtünk le az Istállós-kői barlanghoz. 350m szintet kellett elveszítenünk ezen a rövid szakaszon! A rövid túrásoknak itt kellett feljönniük, páran közülük igen rossz néven vették a kemény emelkedőt!
A barlang földtani törésvonal mentén alakult ki, hatalmas háromszög alakú bejárattal rendelkezik, egyetlen egy tágas teremmel rendelkezik. A Szalajka-völgy nagy látogatottsága miatt rengetegen keresik fel az "ősemberbarlangot". 1912-től kezdődően, több hullámban ásatások voltak a barlangban, a neandervölgyi és a crô-magnoni ősemberek csontjain és tárgyain kívül sok emlősnek és madárnak a csontjai is előkerültek. Kicsit kiábrándító volt látni a látogatók által szétdobált szemetet a barlangban, úgy tűnik, ez az ára a nagy látogatottságnak. A barlangtól még 200m szintet kellett lemennünk a példásan kiépített, fakorláttal ellátott szerpentineken a Szalajka-forrásig. A völgy legnagyobb vízmennyiségét adó forrása átlag 4,5 m3/perc vízhozamú. A karsztosodott Bükk-fennsíkon lehulló csapadék a töbrökben nyelődik el, földalatti vízjáratokon keresztül, 1-2 napos késéssel tűnik elő mint forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán. Most elég nagy volt a vízhozama, nem úgy, mint két évvel ezelőtt. Akkor a Fátyol-vízesés is gyakorlatilag száraz volt! A már megszokott köves, illetve aszfaltúton lementünk a Szalajka-völgy alsó végébe. Útközben pár fényképet készítettünk a Fátyol-vízesésről, a Szikla-forrásról, a pisztrángos medencékről. Most szép volt a Szalajka-völgy! A kisvonattal is találkoztunk, a völgyben elég sokan sétálgattak, nem úgy, mint a hegyekben! Kiderült, valamilyen népünnepély volt a mai napon, pálinkakóstolással egybekötve. Mi maradtunk a sörnél, aki megéhezett, ehetett pisztrángot vagy lángost.
Hat órakor indultunk el hazafelé, Szarvaskő érintésével. Nagy szerencsénk volt az időjárással, sokan nem hitték el reggeli esőben, milyen szép nyárias időben lesz részük! Második őszi túránk a Mátra bérceire vezet szeptember 19-én.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu