2008 május 10, Visegrádi hegység

A legutóbbi túránk a Visegrádi hegységbe vezetett, többek között a Holdvilág-árok bejárása volt a cél. Az utóbbi időkben minden évben felkeressük a hozzánk közelebb fekvő Pilist, Visegrádi hegységet. Ez látszik a bérelt busz számlájának összegén is,de megéri mert ezek a hegyek is tartogatnak mindig új látnivalót. A meteorológusok szép napsütéses időt jósoltak a mai napra, szerencsénkre ez be is jött. A mai túrán 48-an vettünk részt, egy személygépkocsi besegítésével.

A szokásos 6 órakor Százhalombatta központjából indultunk el Pomáz-Pilisszentkereszt között fekvő Csikóváraljai turistaházig. Felvéve a tárnokiakat, érdieket, budapestieket fél 8-kor már a kiindulási pontunkon voltunk. Szokás szerint kétféle erősségû túra közül lehetett választani. Az első szakaszt közösen tettük meg, az alábbiak szerint:

Útvonal: Kiskovácsi pta () - Remete barlang () - Lajos-forrás () - Ifjusági tábor () - Pilisszentlászló (, ) - Pap-rét (, ) - Kis-Bükk-tető (, ) - Vörös-kő (, ) - Leányfalu HÁ. ()
Túratáv: 18km
Emelkedő: 800m

Alternatív útvonal: Kiskovácsi pta () - Remete barlang () - Lajos-forrás () - Ifjusági tábor () - Pilisszentlászló (, )
Túratáv: 10km
Emelkedő: 600m

Jelzetlen úton indultunk el a Csikóváralja turistaház közelében levő parkolótól. Az erdei út kissé sáros volt az előző napi esőtől. Az épületek felett vezető útból annyi hasznunk volt, hogy nem kellett gyalogolnunk a főút mellett. A Holdvilág-árok kezdetét végül is a piros jelzésen értük el. Innentől kezdve a P+ jelzésen haladtunk az árok mélyén. Egy kevés víz is csordogált a szurdokban szintén az előző napi esőnek köszönhetően. A kezdeti szolid árok mind vadabbá vált, mind több legurult, mohával fedett andezit sziklát kellett kerülgetnünk. Több helyen látható volt az 1999 évi özönvíz pusztításának eredménye, az oldalakon jól kivehetőek voltak a földcsuszamlások okozta sebek. Egy-pár bedőlt fa is nehezítette az előrehaladást. Egy kiszélesedő szakasznál elértük a Holdvilág-árok legszebb részét. Innen több mint 10m-es függőleges létra segítségével lehet tovább haladni a szurdokban. Aki nem akar létrázni, az kikerülheti ezt a részt. A völgy alján hatalmas fehéres, szürkés andezit tömbök fekszenek szanaszét, a jobboldali részen 2 db mesterséges barlang is található. Mai napig is rejtély, milyen céllal faragták ki ezeket a barlangokat, a nem messze levő kultikus hely ember kéz alkotta falait is beleértve. Elég sok időt töltöttünk el ezen a helyen, mivel a létrán való felmenetel lassú volt. Mindenki a létrás megoldást választotta a tovább haladáshoz, a hátizsákos embereknek kissé szûk volt a háttámlával ellátott létra. Persze ez így biztonságos, főleg a tériszonyban szenvedők részére.

A létrázás után a kultikus helynél találtuk magunkat. Az ásatások helye el van kerítve, érthetetlen mi célból vésték meg ennyire őseink, vagy elődeink a sziklafalakat. A bámészkodás után jelzésünkön felkapaszkodtunk a Nagy-Csikóvár és a Kolevka hegy közötti nyeregbe. A földutak találkozásánál elhagytuk a P+ jelzést, Lajos-forrás felé vettük az irányt. Itt tartottunk egy hosszabb pihenőt a forrás mellett kialakított medencénél, ebédelés, valamint a lassabban jövők bevárása miatt. Meglepően kevés turistával találkoztunk itt, valaha hétvégén, többek között a könnyû megközelíthetőség miatt is csak úgy hemzsegtek itt az emberek! A turistaház is eléggé kopott állapotban van, úgy tûnt, nem is üzemel.

A félórás pihenő után a K+ jelzésen Kármán-forrás felé kezdtünk gyalogolni. A csapat eleje nem vette észre a völgybe lekanyarodó jelzést, a csábítónak tûnő sárga jelzésen haladt tovább. Kb. 1km után sikerült befogni a csapat elejét, így a kiírt távhoz plusz 2km-t hozzáírhattunk az elszámolásnál! Hangulatos ösvényen, a Dömör-kaputól feljövő aszfalt úttal párhuzamosan értük el az Országos Kék Túra jelzését. Egyik társunk, aki gyûjti az OKT pecsétjeit, elszaladt a Sikárosi erdészházig, gyarapítani a megszerzett bélyegzők darabszámát. Az Öreg-nyílás völgyében haladó OKT jelzésen folytattuk az utunkat. Az egyik aszfalt út a jelzéssel párhuzamosan halad Pilisszentlászló felé, de érdemesebb az ösvényt választani. Az aszfalt utat egyszer kereszteztük, majd kapaszkodó árán elértük Pilisszentlászló szélén található Kisrigó vendéglőt. A hangulatos udvaron letelepedtünk az asztalokhoz, bevárni a lassabban gyaloglókat. Egy korsó sör elfogyasztása is belefért az időnkbe, a rövidebb túrát választók itt fejezték be a mai túrájukat.

Félóra elteltével sem ért utol minket a lemaradt társaság, így a hosszabb túrát választók tovább indultak az OKT jelzésén, Pap-rét irányába. A kis falu központját hamar a hátunk mögött tudhattuk, először meredekebben, majd enyhébben vezetett az út Rózsa-hegy és a Szekrény-kő oldalában. Szarvas-szérûnél összetalálkoztunk egy aszfaltozott erdészeti úttal, mely szintén a Pap-rétre vezetett. Egy darabig aszfalton haladtunk, majd inkább az OKT ösvényét választottuk, mely rövidebben visz Pap-rét tisztására. Elérve a pap-réti csomópontot, leheveredtünk negyed óra erejéig a rét füvére. Az újra indulás után negyed órával, a Pálócki rét után letértünk az OKT jelzésről, a piros jelzésen Vörös-kő felé vettük az irányt. Enyhén emelkedtünk, a zöld jelzés becsatlakozása után a fás Vértes-mezőnél meredek irányváltás következett. Kis-bükk-tető 548m magas csúcsát nem is érzékeltük, a Lőrinc-laposa nevezetû gerincen szinte nyílegyenesen dél-keleti irányba vitt a jelzés. A Vörös-kő előtt vesztettünk vagy 50m szintet, majd meredeken felmentünk az 521m magas Vörös-kő csúcsra.

A túránk során nem sok emberrel találkoztunk, de itt az emlékmû talapzatán páran napozgattak nézelődtek. Az emlékmûről eltávolították a 'felszabadítóinkra' emlékeztető feliratot, talán ideje volna valamilyen turista emléket állítani, ha már a talapzat és az oszlop megvan. Szép kilátópont, északi irányban a Börzsöny, keleti irányban a Naszály, a Cserhát, távolabb a Mátra, dél-keleti irányban a Pesti síkság látható. Nagyon szép időnk volt, több mint félórát töltöttünk itt el. Lehetett virágokat fotózni, a talapzaton sütkérező, szaladgáló fali gyíkokat nézegetni a panorámán kívül. Lefelé először enyhe, majd hirtelen meredek, gatyafékes szakasz következett. A szerpentineken gyorsan veszítettük a szintet. Leányfalú felől izzasztó a felmenetel a Vörös-kő csúcsára! A meredek lemenetel után pár percre megálltunk a Meteor-forrásnál, majd Leányfalú házai között tettük meg a túra hátralevő részét. Az autóbuszunk a MOL kútnál várakozott ránk. Félórát szántunk a jóleső csapolt sör és a jégkrém elfogyasztására. A MOL kút mellett megnéztük még Leányfalú világháborús emlékmûvét, meg a római erőd maradványát.

Hat óra után nem sokkal hazaértünk, Csobánka felé mentünk, mivel pár turistatársunk a személygépkocsiját a Csikóváraljai turistaház parkolójában hagyta. Nagyon szép volt a vadregényes Holdvilág-árok, az erdők is tavaszi pompában zöldültek. A természet még mindig pár héttel előbbre tart az átlagos évek időjárási viszonyaihoz képest.

Következő túránk a Balaton-felvidékre vezet május 31-én.

Ugrás az elsőre

(A csatolt fényképeket Muskovics András készítette)

(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a szöveggel a Pest Megyei Természetbarát Szövetség honlapján is találkozhattok.)

Muskovics András
szakosztályvezető