2007 szeptember 8, Bükk hegység

Ezzel a túránkkal megkezdtük az őszi kirándulásaink sorozatát. A tavalyi Kaptárkövek felkeresése után a Bükk hegység keleti tájaival ismerkedtünk meg. 35 fő vett részt ezen a túrán, a relatíve kis létszám valószínûleg betudható az idei korai szőlőszüretnek. A már megszokott 6 órakor indult buszunk Százhalombatta központjából. Az ezt megelőző hûvös, esős idő ellenére, az időjárás előrejelzésben bízva, reméltük hogy jó túrában lesz részünk a mai napon. Két lehetőség közül lehetett választani:

Útvonal: Szarvaskő () - Tardos-bérc () - Köves-bérc () - Fûzfás-lápa () - Bélapátfalva, Ciszterci apátság () - Bélkői tanösvény () - Bél-kő () - Õr-kő (,) - Katonasírok () - Horotna-völgy () - Szalajka-völgy () - Szilvásvárad ()

Túratáv: 22 km
Emelkedő: 800 m


Alternatív útvonal: Bélapátfalva () - Bélapátfalva, Ciszterci apátság () - Bélkői tanösvény () - Bél-kő () - Õr-kő (,) - Katonasírok () - Horotna-völgy () - Szalajka-völgy () - Szilvásvárad ()

Túratáv: 11 km
Emelkedo: 500 m

Húszan kezdtük meg a hosszú túrát, Szarvaskő központjából, 9 óra után nem sokkal. Az eső szemerkélt, így rögtön elővettük esőköpenyeinket. Szarvaskő várhegyét ebben a kellemetlen nedves időben másztuk meg. Mire felértünk, az esőköpenyeinket visszarakhattuk a hátizsákjainkba. Az Országos kék túra útvonalán vezetett a mai nap első felének az útvonala, a Bélháromkúti cisztercita apátsági templomig ezt a jelzést használtuk. Maga a vár a falu feletti 446 m magas vulkáni kőzetekből álló bércen található. Az Árpád-korban építették, sajnos csak csekély maradványait lehet jelenleg fellelni. Eger várának egyik előváraként funkcionált, igazából az Eger-patak völgyét lehetett szemmel tartani erről a kitûnő megfigyelési pontról. A törökkor után még túlélte a Rákóczi szabadságharcot is, ezután viszont a tulajdonos egri püspökség már nem fordított rá gondot, rohamosan elpusztult. A kilátás pazar a várból, alattunk Szarvaskő község házai, a szûk völgy túloldalán levő csúcson új kilátó is épült. Az Eger-patak völgyében főút és vasútvonal is áthalad, az ország egyik legszebb nyomvonalú vasútja, a Várhegy alatt két kis alagutat is kellett építeni annak idején, hogy a szûk szoroson áthaladhasson. Élveztük a panorámát, több mint félórát eltöltöttünk nézelődéssel a bércen, és a nem messze levő kopár hegycsúcsról.

A szemlélődés után a Tardos-bércen vezetett jelzésünk északi irányban, előbb tölgyesben, majd később az uralkodóvá vált bükkösben. Az idő mind jobb lett, a korábbi esőzések ellenére az út nem volt komolyabban sáros. A Köves-bérc után lementünk A Gilitka-patak völgyébe, hamarosan elértük a Gilitka (Szent Anna) kápolnát. A XVIII. század közepén épült a barokk kápolna, a bélapátfalvaiak búcsújáró helyeként mûködött. A tavalyi évben újították fel a négyszögletû kápolnát és a környezetét. Csodák csodája, még senkinek sem jutott eszébe, hogy firkálásokkal elcsúfítsa a falát, a füvesített környezetét tönkretegye! A patak mellett ismeretlen katona sírja található, egy helyi ember közlése szerint 2 német katonát temettek ide 1945 karácsonya előtt. Rövid pihenőt tartottunk, hogy a lemaradók is utolérhessenek minket.

Jó 2km-t kellett gyalogolnunk, hogy elérjünk a Telekessy erdészházhoz. Az erdészház előtt csatlakozott hozzánk a piros jelzésû turistaút. Az erdészház szemmel láthatóan üzemel, de a valamikori üdülő romos állapotban van, úgy tûnik nincsen gazdája. 20 perc múlva elértük a Bélháromkúti apátságot. A volt ciszterci apátság felett a felhagyott Bélkői bánya kopár mészkősziklái uralják a környéket. Magyarország egyetlen épen megmaradt középkori ciszterci apátsági templomát csodálhatjuk itt a csendes, erdős, ligetes környezetben. Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította nem sokkal a tatárjárás előtt. A templomot a XVIII. Században a kor ízlésének megfelelően átalakították. A XX. Század folyamán több hullámban restaurálási és feltárási munkákat folytattak a kereszthajós templomon. Ekkor tárták fel a templommal egybeépült monostor alapfalait. Egy órát eltöltöttünk a templom megtekintésével, mielőtt folytattuk utunkat a Bélkői tanösvényen.

A jelzések eleinte kopottak voltak, de amint a bezárt mészkőbánya régi aszfaltútjára tértünk, már nem okozott gondot a tanösvény útvonalának követése. A bányászatot 2001-ben szüntették meg, mikor is az 1980-ban üzemelni kezdett új cementgyárat bezárták. Ez tette lehetővé a tanösvény létrehozását. Nagyon korrekt tájékoztató táblák elhelyezésével ismerkedhetünk meg a Bükk hegység geológiai kialakulásával, köszönhetően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának. Az üledékes kőzetek bemutatásán kívül a terület növény- és állatvilága is ismertetésre kerül. A turisták szempontjából annyi a gond, hogy elég sokat kell aszfalton gyalogolni. A Bélkő csúcsát a bányászat megkímélte, a 815m-es kilátópontról csodás panoráma tárul a természetjárók elé.

Miután a csúcsról megtekintettük Bélkő elbányászott gerincét, kiélveztük a páratlan panorámát, elindultunk Szilvásvárad irányába a sárga csúcsjelzésen, majd a sárga jelzésen. Mivel úgy éreztük, hogy késében vagyunk, a kiírásunktól eltérően kikerültük Õr-kő 880m-es csúcsát. A katonasíroknál negyedórás pihenőt tartottunk uzsonna céljából, meg itt vártuk be a lassabban gyalogló társainkat. A Horotna-völgyben ereszkedtünk lefelé. A kis patak mentén jó fél óra alatt elértük a Szabadtéri Erdei Múzeumot. Rövid pillantást vetettünk a kiállított tárgyakra, eszközökre, majd megnéztük a méltán híres, nevezetes Fátyol-vízesést. A vízesés nagy csalódást okozott, csak a felső egy-két lépcsőjén csorgott némi víz, a patak medre száraz volt! A nagy nyári szárazság itt is megtette a magáét! Most már a nagyon sokszor megjárt köves,- majd aszfaltúton elmentünk a pisztrángos tavak és a Szikla-forrás mellett. Itt is látható volt a csapadékhiány okozta hatás!

Mielőtt elindultunk volna hazafelé, félórás szabadprogram következett. Ki sült pisztrángot evett, ki sört fogyasztott a lovarda melletti kereskedelmi egységek egyikében. Eger felé ismét átbuszoztunk a Szarvaskői szoroson. Elég későn, 9 óra után értünk haza. A következő túránk Mátrába fog vezetni szeptember 22-én.

Ugrás az elsőre

(A csatolt fényképeket Muskovics András készítette)

(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a szöveggel a Pest Megyei Természetbarát Szövetség honlapján is találkozhattok.)

Muskovics András
szakosztályvezető