Az ezévi jutalomtúránk különbözött a korábbi szervezésektől. A kényelmesebb túrázás, valamint a költségek csökkentése miatt a szállást Szombathelyen foglaltuk le egy kollégiumban, ehhez még hozzájött hogy a félpanziós ellátást is el tudtuk rendezni. Aki korábban részt vett a sátoros jutalomtúráinkon az értékelhette igazán, mekkora a különbség a kétfajta lebonyolítási mód között. Ha az ember belegondol az előkészületekbe, a sátrak, matracok ellenőrzésébe, a buszba való bepakolásba, egyheti élelem cipelésébe, a sátorverésre, az tudja igazából megérteni és értékelni a kétféle túrázás közti különbséget. Persze annak a módnak is megvolt a maga szépsége, romantikája, talán a társaság tagjai is jobban egymásra voltak utalva, de úgy látszik a fejlődésnek is meg van a maga ára. Végül is úgy gondoltuk, hogy a határon való átkelés nem gond, a közeli ausztriai hegyek bejárását ilyen módon is meg tudjuk oldani.
2002 augusztus 17. Utazás Szombathelyre, Kápolna puszta, Kis-Balaton, Zalavár megtekintése
30-an vállaltuk a túrázásnak ezt a módját. A busz 6 órakor indult Százhalombattáról, a bepakolás gyorsan ment, mivel csak a személyes holmikat kellett berakni. Szombathely nem a világ vége, főleg ha az ember arra emlékszik vissza, hogy Tirolba, Székelyföldre is kiért egy nap alatt. Tehát volt bőven időnk, ezért is terveztük be a Kis-Balaton és szûkebb környékének megtekintését. Kápolna puszta volt az első megállóhelyünk, Balatonmagyaródtól nem messze. A célunk az volt, hogy megtekintsük az itteni bivalyrezervátumot. A hazánkban őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik ez a rezervátum. A bivaly bemutatásának népszerû központja, mivel az állomány szelídsége folytán az állatokat közelről lehet szemlélni. Következő megállónk a Kányavári sziget parkolója volt. A Kis-Balaton hazánk, és talán Európa egyik legjelentősebb vízi természetvédelmi területe az itt fészkelő, illetve az ideiglenesen itt táplálkozó, átvonuló madarak miatt. Esztétikus kialakítású fahídon keresztül lehetséges a sziget megközelítése. A "Búbos vöcsök" tanösvényt jártuk be. A hossza 2km sincs, kényelmesen, 1óra alatt bejárható. A tanösvénynek 13 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadozók stb) ismertet. A következő megállónk Zalavár volt. A IX. században a szláv Pribina fejedelem székhelye a frankok jóvoltából. A Zala folyó árterületén, egy kiemelkedő szigeten épült ki a központ. A jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül csak itt lehetett átkelni a mocsaras vidéken. Pribina a várszigeten erődített települést hozott létre és templomokat emeltetett. 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is, kik a hittérítésben, a szláv nyelv kialakításában jelentős munkát végeztek. Első királyunk, Szent István 1019-ben ugyanitt bencés apátságot alapított, s ez volt a királyi megye központja. Középkori Magyarországunk történelmében több évszázadon keresztül jelentős szerepe volt Zalavárnak. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A törökkorban végvárként funkcionált, a török sohasem tudta bevenni. Ma megtekinthető a Szent István emlékmû, a Cirill és Metód emlékmû, valamint a Szent István kori kápolna alapfalaira felépített emlékkápolna. A kulturális programok után Szombathelyre buszoztunk elfoglalni a szálláshelyünket. Vacsora előtt még maradt egy óránk Szombathely központi részének megtekintésére.
|
(A fényképet Muskovics András készítette)
© 2006-2024 természetbarátok.hu