1979. augusztus 10-20, jutalomtúra - Bulgária
A Szakosztály ötödik jutalomtúrája Bulgáriába vezetett. Rekonstruálva a túrát, megállapítható, hogy szokásosan feszesre sikeredett, hiszen odafelé Algyőn volt az első szálláshely, majd a Vidini kempingben sátraztak másnap a résztvevők. Ezen kívül még a Vranai illetve az Újvidéki kempingben volt sátor felállítás és bontás. Ha jobban belegondolunk, a Jutalomtúra jobbára buszozásból és sátrak felállításáról szólt. Persze ez túlzás! Kajtor Éva jóvoltából rövid jegyzet maradt fenn az első Bulgáriai jutalomtúráról. Előkerült az 1979 évi túra- és versenynapló is. Ebből megtudható, hogy 41 fő vett részt a Jutalomtúrán, a túrák a Vitosa-hegységben, a Rilában és a Pirinben voltak. 96km került elszámolásra a 6 túranapra.
Augusztus 10-én délután 16 órakor indultak el a Dunai Kőolajipari Vállalattól. Algyőn volt az első szálláshely, feltehetően az OKGT egyik vállalati munkás szállójában. Másnap átkeltek a határon Röszkénél. Csak két órát kellett várakozniuk! A Duna mentén haladtak Bulgária felé. Galambóc váránál pihenőt tartottak, megtekintették a nevezetes középkori végvár romjait. A Kazán-szoroson át jutottak el Bulgáriába, a Vidini kempingben volt az első táborozó helyük. Általában 5 órakor volt az ébresztés. Magyarokkal is találkoztak ezen a napon. Kellemetlen hűvös, esős idő volt, este a tábortűznél melegedtek. 13-án a Szófia közelében emelkedő Vitosára (Fekete-csúcs, 2290m) vezetett a túra. Felfelé menet ismét esőben kellett gyalogolniuk. Lefele természetesen csúszott az ösvény, nadrágfék segítségével értek le a kőfolyásokon. Este bográcsozás volt.
14-én a Rilát (Lovna, 1600m) keresték fel. Ismét esős napot fogtak ki. Négy órát tartózkodtak a buszban! 15-én ismét a Rilában túráztak, a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsára, a Muszalára (2925m) mentek fel. Defekt is jutott erre a napra, ennek következtében jó későn értek vissza a kempingbe. 16-án kempinget váltottak, a Pirin közelébe költözködtek át. Ma is volt eső, lassan hozzászokott a társaság, hogy minden nap elázik. A Rilai kolostort látogatták meg, majd Blagoevgradban bevásároltak, pótolták az elfogyott élelmiszereket. Hideg éjszaka után, 15-én került sor a Pirin legmagasabb csúcsának, a Vihrennek (2914m) megmászására. A csúcsfotón látszik, hogy ezen a napon sem volt gatyarohasztó hőség. 16-án átköltöztek Vranába, természetesen esőben. Ezt a napot Szófia megismerésére használták fel.
19-én hazaindultak. Szófia, Dimitrovgrád, Niš, Belgrád érintésével jutottak el Újvidékre, melynek kempingjében töltötték el az éjszakát. Kétórai városnézésre Belgrádban megálltak, jobbára csak a várat lehet bejárni ennyi idő alatt. 20-án kivételesen 1/27-kor volt az ébresztő. Rövid városnézés és bevásárlás után elindultak hazafelé. Szerencsésen megérkeztek, sem eső, sem defekt nem volt ezen a napon. Összességében elmondható, hogy nem voltak szerencsések, sokat esett az eső, sokszor kellett sátrat bontani, felállítani.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető