2026 május 13-17, Jutalomtúra hegyen, völgyön - Zempléni-hegység
-Beszámoló-
2026 május 17. vasárnap, Regéc – Mogyoróska, Boldogkőváralja
730-ra elkészült a reggelink, szokásunkhoz híven megterítettek a kijelöltek. Következő volt a menü: gyümölcstea, főtt tojás, májkrém, kenyér, uborka. Reggelizés közben ismertetésre került az ötödik nap programja. Mivel éjjel elég komoly mennyiségű eső hullott, egyszerűsítettük a mai túránkat. Elmaradt az Arka-patak menti szakasz, helyette gyakorlatilag Regéc és Boldogkő várainak meglátogatására került sor, egy kis levezető sétával egybekötve. A reggeli befejezése után összetakarítottuk az étkezőt, elmosogattuk az edényeket. A háziaktól már tegnap búcsút vettünk, csak egy személy jött be, akinek átadhattuk az épületet. A panzióban levő 4 személyért már reggeli előtt elment az autóbusz. A bepakolás gördülékenyen ment, az évek során mindenki megtanulta, hova helyezze el a bőröndjét, táskáját. 915-kor elindultunk Regéc felé. Végül is ez lett a mai program:
Útvonal: Regéc (400 m,
) – Regéci vár (590 m, , 
) – Mogyoróska (370 m, , ) Boldogkőváralja Túratáv: 10km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 15+4+1=20 pont
915-kor autóbuszunk megállt a Regéci vár parkolójában. Mindenki kiszállt, elindultunk a várhoz. Elég meredek kaptatón lehet felgyalogolni a Várhegy csúcsára, a várhoz. 945-kor már a pénztárnál voltunk, a közös pénzünkből, egyben vásároltuk meg a belépő jegyeinket. A kávézó is nyitva volt, sokan éltek is a lehetőséggel, hogy felfrissítsék magukat. Először a keleti palotaszárny megtekintésére került sor, mely pár éve készült el. Ez csak a vár idegenvezetőjével lehetséges. Utána mindenki olyan sorrendben járta be a várat, ahogy neki szimpatikus volt.
1300 körül, egy 639 magas vulkáni kúpra épült a vár, az építtetője az Amadé család lehetett. 1316-tól királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elől Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben ismét királyi tulajdonba került, de Mátyás 1464 előtt a Szapolyai-családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1558-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Eszterházy Miklós a vár birtokosa, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György unokája, I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A fiúk, II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született meg, a gyermekkorát ebben a várban töltötte. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott a császáriaknak, azzal a feltétellel, hogy nem fognak bevonulni. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. A Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt hadi jelentősége a várnak.1999-ben megkezdődött a vár régészeti feltárása, majd 2003-tól kezdődően a visszaépítési munkák is kezdetüket vették. Az anyagi források rendelkezésre állása függvényében haladtak a helyreállítási munkák. Az első látványos eredmény, az északi bástya visszaépítése volt. EU-s pályázat pénz segítségével épült fel az Öregtorony, melyben négy szinten kiállító termeket alakítottak ki. A Palotaszárny falait is elkezdték visszaépíteni. A reneszánsz palota 2021 júliusára készült el, közös magyar-szlovák EU-s pályázati pénzből.
A vár megtekintése a palotával kezdődött, falai között megtekinthető a „Főúri pompa a várfalak között" című interaktív kiállítás. Az újjáépített Öregtoronyban helyezték el a kőtárat. A kiállító termekben megismerhetjük a vár felépítésének a fázisait multimédiás eszközök segítségével. A déli torony romjai közül, a szikláról körbe tekintve a teljes vár áttekinthető. A kép feledhetetlen, megéri a lépcsőzést! De nem csak a várra, hanem a környékre is pazar a panoráma! Több, mint egy órát töltöttünk el a várba. A pénztár melletti kis ajándékbolt és kávézó előtt összevártuk egymást, majd 11 óra után pár perccel folytattuk a túrát, amely inkább levezető sétának tekinthető. Kb. 3 km-tert mentünk Mogyoróska központjáig, utunk végig lejtett. A Fő utcán pár szépen karbantartott porta látható. A település görög keleti templománál várakozott ránk az autóbusz. Igen kényelmes úton kellett gyalogolni az OKT útvonalán! A templommal szerencsénk volt, vasárnap lévén misére gyülekeztek a helyiek. Így megtekinthettük a templom ikonosztázát. A templom udvarán látható a világháborús emlékmű. A közelben látható II. Rákóczi Ferenc mellszobra. Nem siettünk a felszállással, a közeli kávézót is meglátogathatta, aki fel szeretett volna frissülni. 1230-kor elindultunk Boldogkőváralja felé.
Nem kellett sokat üldögélni a buszon, 1300-kor már a vár pénztáránál sorakoztunk. A vár belépőjegyeit szintén közös pénzünkből vettük meg. Boldogkő vára egy andezittufa hegy tetejére épített, észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos erősség. A Tatárjárás után épült, első írásos említése 1282-ből való. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka, majd Károly Róbert király, 1312-ben a Rozgonyi csata után a Drugeth családnak adományozta. 1427-1453 között Brankovics György szerb despota birtokába került, Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács váraival együtt. Mátyás idején 1456-ban ismét királyi birtok lett a vár. A későbbiek során nagyon sokan birtokolták a várat: Kassa városa zálogba kapta, Szapolyai család, Bebekék, Serényi család, Palochay család, Szelepcsényi György, esztergomi érsek, Thököly Imre. 1697-ben a labanc csapatok birtokolták, majd I. Lipót király parancsára 1701-1702 között ezt a várat is felrobbantották és lakhatatlanná tették. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk maradt 1945-ig. 1945 után állami tulajdonba került, régészeti feltárása 1963-ban indult meg. Helyreállítása után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki, mely a 90-es évek elején megszűnt. A vár felújítása több ütemben, pályázati források felhasználásával valósult meg. A palota emeleti helyiségében hadtörténeti és ólomkatona kiállítást helyeztek el, egy nyolc négyzetméteres terepasztalon. A Muhi csata van bemutatva, több mint ezer darab figurával. Ez Közép-Európa legnagyobb csata terepasztala. A palota első emeleti szintjén elhelyezett berendezési tárgyak élethűen mutatják be a kor szokásait, az akkori életvitelt. A palota földszinti helyiségében látványos páncél- és fegyverkiállítás látható.
Egy órát szántunk a vár megtekintésére. Természetesen nem maradt ki a gyilokjáró sem, a sarkantyúról szép panoráma van a falura, a Zempléni tájakra. A korhűen felújított lovagteremben éppen két középkori öltözetű ember viadalát is végig nézhettük. 1400 órakor elindultunk hazafelé. Kellemes ötnapot töltöttünk el Zemplénben, az időjárásra sem volt okunk panaszkodni. Mind a szálloda, mind a Panzió, mind a konyha emberei kedvesek, szolgálatkészek voltak, jól éreztük magunkat Bodrogolasziban. Úgy búcsúztunk el tőlük, hogy még találkozni fogunk a későbbi években. Legközelebb május 30-án lesz kerékpáros túra, mely Érd környékére van megtervezve.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető