2026 május 9, Tavasz a Mecsekben - Mecsek

Szombaton a Mecsekben voltunk gyalogolni. A túrázáshoz igen kedvezőek az időjárási viszonyok, gyakorlatilag hetek óta nem esik egy rendesebb csapadék. Ami jó a turistának, nem jó a mezőgazdaságnak, nem jó a tavainknak. Igen alacsony a Balaton, a Velencei-tó vízszintje. Még az erdőt járva is feltűnő a szárazság! A túra során alig láttunk virágot az erdőkben. Ez volt az idei év első autóbuszos túrája. Nagy volt az érdeklődés, rekord létszámú csapat jött össze: 46-an jöttünk össze az autóbuszon. Tárnok, Érd, Százhalombatta, Ercsi érintésével indultunk el hat órakor a Mecsek felé. Az autópályán közelítettük meg a Zengővárkonyi kiindulási pontunkat. Lefele menet a Tolna magasságában levő MOL üzemanyag töltő állomáson álltunk meg rövid pihenőre, megmozgatni tagjainkat. Belefért az időnkbe, hogy egy frissítő kávét is elfogyaszthassunk. A régen bevált szisztémánk szerint két változat került kihirdetésre, melyek az alábbiak voltak:

Útvonal: Zengővárkony (252 m, ) – Rockenbauer emlékhely (265 m, ) – Pécsvárad (282 m, ) – Réka kunyhó (370 m, , ) – Réka vár (315m, (-), , ) – Mecseknádasd, románkori templom (220 m, ) – Mecseknádasd, Schlossberg Vendéglő (180 m, )
Túratáv: 19 km
Emelkedő: 450 m
Minősítő pontszám: 28,5+9=38 pont

Útvonal: Zengővárkony (252 m, ) – Rockenbauer emlékhely (265 m, ) – Zengővárkony (252 m, ) – Öreg-Halász-patak (298 m, , (-)) –Mecseknádasd, románkori templom (220 m, , ) – Mecseknádasd, Schlossberg Vendéglő (180 m, )
Túratáv: 14 km
Emelkedő: 210 m
Minősítő pontszám: 21+4,2=25 pont

Kilenc óra után pár perccel megérkeztünk a Zengővárkonyi temetőhöz. Közösen elsétáltunk Rockenbauer Pál sírjához, a szelídgesztenyésbe. Rockenbauer Pál alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, mely az első természet filmezéssel foglalkozó műhely volt hazánkban. A világ sok magas hegyére feljutott, többek között forgatott Indiában, Hawaii szigeteken, a Kilimandzsárón, Pamírban, az Antarktiszon. Igen nagy sikere volt a "Másfél millió lépés Magyarországon" című sorozatának, melyen a stábjával, a hozzájuk csatlakozó turistákkal együtt bejárták az Országos Kék Túra útvonalát. A sorozat levetítése után megugrott az OKT útvonalát bejárók száma, ami manapság már meghaladta a 10 000 főt! Nevét őrzi a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala. Ezt a sorozatot halála után vetítették le a televízióban. 1987 november 26-án halt meg Katalinpuszta mellett. Hamvait kívánsága szerint ebben a szelídgesztenyésben helyezték el egy nyers vörös márványkő alá. Itt kettévált a csapatunk, a hosszabb túrát választók 17-en Pécsvárad felé vették az irányt. 29-en a kék keresztjelzésen, Zengővárkony házai között kezdtük meg a túránkat.

Az alig 400 fős település története az újkőkorig nyúlik vissza. Nevezetessége a korhű bútorokkal berendezett Tájház. Ebben helyezték el a világ minden tájáról származó több ezer darabból álló Míves Tojás Múzeumot, valamint a Szalma-Kincs-Tárat, mely 600 db gabona szárból készített kézműves remek. Elhaladtunk a Polgármesteri Hivatal mellett, majd az Ady Endre utcán elhagytuk a települést. Egy hatalmas rétet kereszteztünk, mely tele volt virágzó sudár rigószegfűvel. Nem messze tőlünk egy kiszáradó szelídgesztenyésfacsoport volt. 10²⁰-kor beértünk az erdőbe. A fák üde zöldek, de az erdő talaja igen száraz, tényleg alig látható virág a lombok alatt. Nemsokára kereszteztük a Réka-hegyi-patakot, víznek nyoma sem volt a medrében. 11²⁵--kor elértünk egy erdészeti aszfaltúthoz, melyen balra fordultunk. Most már jelzetlen úton kanyarogtunk hosszan a Varasdi-patak-völgyét követve. Az aszfaltúton belebotlottunk egy szép gyászcincérbe, mely védett rovarunk, eszmei értéke 10.000.- Ft. Nagyon sok kisbábrablót is láttunk, éppen rajzási időszakuk volt.

Hosszútúrásaink hétvégi házak és szőlők között gyalogoltak, hamar elérték Pécsvárad szélső házait. A vár és a templomának tornya már messziről látszódott. A település református templománál jelzést váltottak, a sárga jelzésen elindultak felfelé. Itt találtak egy műemléknek is beillő nyomóskutat, mely működőképes volt! Természetesen kipróbálták. Kellemes, ligetes erdőben vezetett az útjuk. Később áttértek a piros keresztjelzésre, mely a Réka-kunyhóhoz vezetett. Itt volt az Etelka-forrás is. A kék jelzésen jutottak el a Szamárpihenőhöz, ahol rövid pihenőt is tartottak, meg bevárták a lassabban jövőket. Harangszó előtt teljes lett a csapat. Az Ötös-úti kunyhóig a zöld jelzésen kellett haladniuk. Valamikor itt faszenet égettek, erre tájékoztató tábla hívja fel a turista figyelmét. Turista pihenő is van itt asztalokkal, padokkal. Itt tartották meg az ebédszünetüket, elfogyasztották szendvicseiket. A pihenő után folytattuk utunkat a zöld jelzésen. Eleinte kicsit lassabban haladtunk, az ebéd lelassított minket. Később felvettük a ritmust, ezt az is elősegítette, hogy utunk lejteni kezdett a hegygerincen. 13⁴⁰-kor értünk Réka-vár romjaihoz. A volt várra csak néhány térdig érő fal emlékeztet. A terep viszont egyértelműen mutatja, hogy egykor itt komoly erődítés volt, a várat mély árkok veszik körül. Megtaláltuk Skóciai Szent Margit emléktábláját. A legenda szerint itt született Szent István unokája. A vár építéséről semmi adat nem maradt fenn, valószínűleg még a tatárjárás előtt épülhetett, de az ásatások ezt még nem tudták alátámasztani.

A rövidtúrások 13⁰⁰- óra körül érkeztek meg az Öreg-Halász-patakhoz, mely a Réka-vár gerinc alatti völgyben csordogál. A piros keresztjelzésen haladtunk Mecseknádasd felé. A kis patakot sokszor kereszteztük, szerencsénkre nem sok víz folydogált benne. Majd egy óráig tartott a patak melletti utunk, mire kiértünk az Óbánya-Mecseknádasd közötti aszfaltútra. Itt futottunk össze a hosszútúrásokkal, most már közösen haladtunk a cél felé. Rövid kitérőt tettünk Mecseknádasd románkori templomához. A 6 sz. főút kanyarjában látható Szent István kápolnát a XII. században kezdték építeni. Mai alakja több építési periódusában alakult ki. Jelenleg temetőkápolnaként hasznosul, bár néha szentmisét is tartanak benne. A település fölé magasodik a 14 stációs kálvária, a Szent Szűz-kápolnával. A 6 sz. út túloldalán található Mecseknádasd várromja, mely eredetileg XIV. századi háromhajós templom volt. Ennek felhasználásával a törökök építették át erődítménnyé. Innen jól lehetett ellenőrizni a stratégiai fontosságú Pécsről Budára vezető utat. Ezen felül is még sok látnivalóval rendelkezik a kis település. Pl. a Templom téren levő barokk Szent György templom és a Szentháromság szobor, a Pincesor, a Német Nemzetiség Tájház, a Várhegyi kilátó, a volt Püspöki kastély, valamint több kápolna.

15⁰⁰ óra körül kezdtek megérkezni társaink a Schlossberg Vendéglőbe, a megbeszélt gyülekezési helyünkre. Több mint félórát időztünk itt el, leöblítettük a kiszáradt torkunkat. Egyesek kedvet kaptak az ebédhez, betyáros adagot szolgáltak fel nekik! 15⁴⁰-kor hazaindultunk. Szép túránk volt a kellemes időben! Jövő héten az ötnapos zempléni túra következik.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Szabó Zsolt
túravezető