2025 október 11, Várak nyomában - Börzsöny

Továbbra is kedvező időt prognosztizáltak hétvégére, de azért az ősz is beköszöntött időközben. Színesednek a levelek, mind több lehullik a fákról, mind vastagabb az avar. Ilyen körülmények között készülődtünk a szombati Börzsöny túránkra. Ha tömegesnek nem is mondható a jelentkezők száma, de 26-an összejöttünk a buszon, mindössze két emberünk vonta vissza a jelentkezését. Idén ez volt az utolsó autóbusszal megrendezett túra. Reggel még sötétben indultunk el Százhalombattáról. Tárnok, Érd, Budapest Kosztolányi Dezső tér után lett teljes a csapat. Vácon keresztül érkeztünk meg a kiindulási helyünkre. A reggeli kávézást a Váci MOL üzemanyagtöltő állomáson ejtettük meg. A szokásos két variáció került előzetesen meghirdetésre, melyek az alábbiak voltak:

Útvonal: Ipolydamásd (111 m, ) – Damásdi vár (109 m, ) – Nagy-Galla (479 m, , , ) – Zuvár (313 m, , , ) – Márianosztra, pálos kolostor (228 m, , ) – Márianosztra, Kálvária (287 m, ) – Kóspallag (266 m, , )
Túratáv: 19 km
Emelkedő: 720 m
Minősítő pontszám: 28,5+14,4=43 pont

Útvonal: Szob (120 m, ) – Sukola-kereszt (196 m, ) – Márianosztra, pálos kolostor (228 m, ) – Márianosztra, Kálvária (287 m, ) – Kóspallag (266 m, , )
Túratáv: 12 km
Emelkedő: 400 m
Minősítő pontszám: 18+8=26 pont

18-an a hosszútúrát választották, 8-an a rövidet. A rövidtúrások szálltak le először az autóbuszról, Szob után közvetlenül. Egy jelzetlen úton indultak el 9⁰⁰ órakor a Sukola-kereszt felé. A jelzetlen út egy idő után betért egy elkerített területbe, emiatt szántóföldön kellett gyalogolni kb. 600 métert. Végül is szerencséje volt a csapatnak, 10⁰⁰ órakor már a Sukola-keresztnél voltunk. Ettől kezdve a Mária utat követtük. Elhaladtunk a NapPorta mellett, mely egy elég tekintélyes épület, majd a Csák-hegy oldalában gyalogoltunk egy órán keresztül. Márianosztra szélső házaihoz 11¹⁵-kor érkeztünk meg.

A 18 fő hosszútúrásunk egy településsel tovább buszozott, Ipolydamásdon kezdték meg a gyaloglást. A falu szélén található Damásd vár romjaihoz mentek fel először. Pontos építési ideje nem ismert, de a romok között XII. századi edénytöredékeket is találtak. Első említése 1361-ből való. A törökök 1544-ben foglalták el először, majd a visszaszerzése után 1626-ban és 1641-ben ismételten török kézre került. Ez alkalommal a várat felgyújtották, porig égett. A vár katonai szerepe ezzel befejeződött. A köveket a lakosság széthordta. Nem túl látványosak a lepusztult romok. Miután megtekintették a várat, a kék keresztjelzésen, a 479 m magas Nagy-Galla felé vették az irányt. 11⁰⁰ órakor értek fel a csúcsra kemény kapaszkodó után. A csúcs kitűnő kilátópont, megéri felkapaszkodni a panorámáért! A kilátópont alatt Márianosztra, távolban a Naszály kontúrja látszódott. A Duna szalagja is feltűnt a hegyek között. Rövid nézelődés után folytatták az útjukat. A következő csúcs, a 318 m magas Zuvár volt, melyre 13³⁰-kor jutottak fel. Valamikor itt vár volt, a csekély romok a Misaréti és az Ódamásdi patak völgye között találhatóak. A 30 x 50 méter nagyságú, szabálytalan négyszög alakú csúcs 140 méterrel emelkedik környezete fölé, de fekvése miatt csak közvetlen környezetére biztosít jó rálátást. A várat írásos forrásaink nem említik. Zuvár építtetője feltehetőleg a közeli Nostra falu birtokosa, az 1262-ben említett Nostre-i Jakab lehetett. Egy feljegyzéséből tudjuk, hogy az 1352-ben I. Lajos király által alapított márianosztrai kolostor, a közeli "Nostre nevű vár" köveiből épült. A XIV. század közepére a vár feltehetőleg elpusztult.

A romok megtekintése után Márianosztra felé vették az irányt. Innentől ugyanazon az úton gyalogoltak később Kóspallag felé, mint a rövidtúrások. A Magyarok Nagyasszonya kegytemplom udvarában hosszabb időt töltöttünk el. Egyrészt a rövidebb túra útvonalán járó társaink itt tartották meg az ebédidejüket, másrészt alaposabban megtekintettük a templomot. A pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt. A török hódoltság során a komplexum rommá vált. Az 1712-es átépítés után a templomot 1729-ben újjászentelték, és megkapta a częstochowai pálos kolostor Fekete Madonna-képének másolatát. Az 1786-ban feloszlatott pálosoknak el kellett hagyniuk a kolostort, az épületet később börtönnek használták, ma is fegyházként funkciónál. 2012-ben a templom XVI. Benedek pápától Basilica minor rangot kapott. A barokk templomnak gótikus a szentélye, a pálosok korábbi templomából maradt meg. A főoltár ékessége a Fekete Madonna festmény másolata. A mellékoltárok is nagyon szépek. Az udvaron, az alapító I. Lajos mellszobra látható. A falon kegytemplomok képei, azok rövid leírásai olvashatók.

12²⁰ körül elindultunk a túránk utolsó szakaszára., Keresztül mentünk a falun, az 1 km-re levő Kálváriát kerestük fel. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet, a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút stációkkal, hársfa matuzsálemek közt kanyarog a pompás panorámát nyújtó hegyre. 1759-re állították fel, az akkor még fából ácsolt kereszteket és a háromszög alapú, képekkel ellátott stációkat. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. Felépítették a Szent Sír sziklakápolnát, majd 1773-ban a ma is látható pompás barokk szoborcsoportot készítették el. A hegytetőn álló kápolna 1777-ben épült. Volt időnk kiszuszogni magunkat, a kápolna mellől nézelődni, gyönyörködni az alattunk fekvő Márianosztrában, a települést körülölelő hegyekben. A piros jelzésünk fák között, földúton haladt. Sok elhanyagolt gyümölcsös, hétvégi ház között kanyarogtunk. Két pontról, minimális kitérővel kilátópontot találtunk, ahonnan a Börzsöny és a Naszály vonulatait figyelhettük meg.

15²⁵-kor Kóspallag focipályájánál jártunk. Betértünk a közelben levő étterembe, kipihenni a mai túra fáradalmait. Szinte tele volt az étterem, a környékén is sok ember mozgott. Talán szüreti mulatság lehetett, jó pár lovast is láttunk. Egy jó óra múlva megjöttek a hosszútúrások is. Szusszantak egyet, majd indultunk hazafelé. Szép túrában volt részünk, kitűnő gyaloglási időt fogtunk ki. Vészesen közeledik már az év vége, mindössze három szakosztályi túra van csak hátra. Legközelebb a közeli Budai-hegyekben, november 8-án Budakeszi környékén fogunk gyalogolni.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető