2025 október 4, Esztergom környéke - Visegrádi-hegység

Kellemes időjárási viszonyok mellett túrázhattunk a hétvégén. Meglepően sokáig tart a nyár vége, a fák, bokrok levelei is éppen csak elkezdtek színesedni. A túra starthelyére busszal mentünk el, ennek ellenére nem jelentkeztek sokan a mai túrára, csekély volt az érdeklődés. Eredetileg 23-an jelezték a részvételi szándékukat, ebből is hatan visszavonták a jelentkezésüket, igen változatos okokkal. Mindössze 16-an voltunk szombaton reggel az autóbuszon, útközben Pilismaróton még egy társunk csatlakozott hozzánk. A megszokott hat órai indulás után Tárnok, Érd, Budapest érintésével jutottunk el a hosszútúrások kiindulási pontjára, az esztergomi Búbánat-völgy bejáratához. Induláskor még majdnem teljes volt a sötétség, az óra átállítására csak október 26-án kerül sor. Ezen kívül már csak egy buszos túrára kerül sor ebben az évben, ettől kezdve csak tömegközlekedéssel, illetve gépkocsikkal megyünk majd túrázni. A megszokottaknak megfelelően két útvonal változatból választhattak a résztvevők, ezek az alábbiak voltak:

Útvonal: Esztergom, Búbánat-völgy (111 m, ) – Hideglelős kereszt (187 m, ) – Dobogó (387 m, , ) – Barát-kúti eh. (235 m, , , ) – Szilvia Lovas Farm (270 m, ) – Esztergom vá. (110 m, )
Túratáv: 18 km
Emelkedő: 500 m
Minősítő pontszám: 27+10=37 pont

Útvonal: Esztergom vá. (110 m) – Várhegy, Bazilika (161 m) – Kuklander-domb (155 m) – Vaskapu th. (370 m, ) – Szilvia Lovas Farm (270 m, ) – Esztergom vá. (110 m, )
Túratáv: 11 km
Emelkedő: 370 m
Minősítő pontszám: 16,5+7,4=24 pont

A Búbánatvölgyi buszmegállóban 9¹⁰-kor nyolcan leszálltak az autóbuszból, hogy elinduljanak a Hideglelős kereszt felé. Rövid ideig az aszfaltot taposták, majd igen meredeken elindultak a piros háromszögjelzésen a kereszt felé. Közben elhaladtak a Hideglelős-forrás mellett, mely éppen hogy csak csepegett egy keveset. Meredek szirtre helyezték el a keresztet, viszont innen csodálatos panoráma van a Dunára, az itteni szigetekre, homokzátonyokra. Az esztergomi érsek, Simor János Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, "hideglelést" kaptak. A kereszt alatt egy kisebb kőbánya található, a csúcson két vár csekély maradványai fedezhetők fel, az egyik egy őskori sáncvár, a másik Árpád-kori vár volt. Miután kinézelődte magát kis csapatunk, tovább ment a piros háromszögjelzésen, majd áttértek a piros keresztjelzésre. Később áthaladtak a 387 m magas erdős Dobogó csúcson. A Brilli Gyula menedékházhoz (Vaskapu turistaház) a zöld , illetve a zöld keresztjelzésen jutottak el, már bőven az ebédidő után.

A rövidtúrások 9³⁰-ra érkeztek meg a Bazilika parkolójába. Hűvös volt, de sütött a nap, úgy döntött a csapat, egy órát rászán a Bazilika és a vár megtekintésére. Volt időnk bőven, egyébként is ma csak 11 km-ert kellett megtenni, a szint sem érte el a 400 métert. A Bazilika megtekintésével kezdtünk. A templom Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas. Méreteit tekintve a Európa harmadik legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű. A török harcok idején a székesegyház megsemmisült, egyedül a Bakócz Tamás érsek által, 1506 és 1511 között épült Annuntiatio-kápolna menekült meg. Ezt később beépítették a Bazilika mellékoltárának. A Bazilika építését Packh János, majd Hild József vezette. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésére írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt a bemutatásakor. Jelenleg kívül, belül állványerdő borítja, folynak a felújítási munkák. Ennek ellenére látogatható mind az altemplom, mind a kupola, melybe 400 lépcsőfok vezet fel több szakaszban. Szerettük volna megtekinteni a Vármúzeumot, de az csak 10 órakor nyitott ki.

A Bazilika alatti parkolóból 10²⁰-kor indult el a rövidtúra. Egyébként már igen sok ember, zarándok volt a székesegyházban, az előtte levő téren. A Mária utat kellett követnünk, majd a zöld jelzésen értünk el a Vaskapu turistaházhoz. Magam kissé tekervényesebb utat választottam, először felmentem a Szent Tamás-hegyi Kálvária kápolnához. A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. A felvezető út melletti tizennégy stáció látható, melyek terméskő alapon nyugvó téglafülkék. A fülkékben vasháló, üveg mögött a keresztút jeleneteit ábrázoló, festett fülkeszobrok állnak. A Kálvária-szoborcsoport magas talapzaton álló öt életnagyságú, festett kőszoborból áll. A kápolna mellől pazar kilátás nyílik a Várhegyre. Persze a Bazilika hatalmas épülete dominál a látnivalók között. A Duna túloldalán Párkány épületei tűnnek fel, távolban halványan a Gerecse vonulata látható. Tulajdonképpen egy vár kódért jöttem fel ide, melyet meg is találtam. A törököknek volt itt egy sáncuk a török-magyar csaták idején. Ma már semmi nyoma ennek, de várhelyként azért ismeretes a Szent Tamás-hegy.

A Vaskapu menedékház felé menet még egy várhelyet kerestem fel, ez a Sípoló-hegy volt. Az erődöt Esztergom 1595 évi ostromakor építették ki a keresztény seregek. Ezen sáncokból sem látszódik sok minden, de betyáros a csúcs megközelítése, ahol begyűjthető a kód. Út nem vezet fel a meredek bozótosban, de annál több a szúrós vadrózsa és a kökény. Ezután egy darabig a turistaházhoz felvezető aszfaltúton kellett gyalogolnom, majd meredek ösvényen felkapaszkodtam a Brilli Gyula turistaházhoz. 12⁵⁰-kor értem ide, meglepetésemre a rövidtúrások már elindultak lefelé. Kár volt sietniük, a hosszabb útvonalon gyaloglók még messze voltak a Vaskapu-hegytől. Az esztergomiak kedvelt célpontja, gépkocsival is megközelíthető a turistaház. Kiváló étterem működik benne, a panoráma csodálatos a teraszáról. Egész Esztergom, a Duna, a szlovák oldalon levő Párkány, a két várost összekötő Mária Valéria híd van alattunk. Nyugatra a Gerecse lankái keretezik a látóhatárt. Sokszor jártam már errefelé, de a látvány mindig elbűvöl. Mialatt elfogyasztottam a sörömet, alaposan körbe néztem. A Pilisi Vándorlás jelvényszerző mozgalomnak is van itt pecsétje, éltem is a lehetőséggel.

13¹⁰-kor elindultam lefelé, hogy utolérjem a rövidtúrásainkat. Még hátra volt kb. 5 km, igaz, hogy végig lefelé kellett gyalogolni. A ház után nem messze egy Mária szoborhoz lehet pár lépés kitérőt tenni. A kettős keresztnél látható a Hármas-szikla. Kár, hogy a bozót már ennyire benőtte, pedig látványos egy alakzat. A piros jelzésen kellett végig gyalogolni. Egy-két helyről a szlovák Burda-hegység mészkő szirtjeit lehetett látni. A nyíltabb területeken sok lila őszirózsa virágzott. Nem volt valami szép szakasz, de 1440-kor már Esztergom régi pincesorán haladtam lefelé. Tíz perc elteltével a Dobogókői útnál voltam. Itt látható a Szent Rozália kápolna, valamint Szent Flórián szobra. Egy nagy árnyas parkban vannak a világháborús emlékművek. Innen pár perc alatt a vasútállomáson, a túra végpontján voltam. A rövidtúrások már találtak egy kellemes, szomjoltó helyet. Én előbb elmentem bepecsételni a Pilisi Vándorlás itteni bélyegzőjét. Mire végeztem a művelettel, befutottak a hosszútúrásaink. Jól belehúztak! Negyedórai pihenés után ide rendeltük az autóbuszunkat, indultunk hazafelé.

Kellemes túránk volt, kellemes időben gyalogolhattunk. Kár, hogy ilyen kevesen jöttünk össze ezen a napon. Legközelebb egy hét múlva lesz az idei utolsó buszos túránk, a Börzsönyt fogjuk felkeresni, remélhetőleg többen leszünk, mint ma!



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető