2025 szeptember 20, Pilisi körtúra - Pilis
Annak ellenére, hogy már szeptember közepét is elhagytuk, még igazából nem köszöntött be az ősz, még nyarat idéző az időjárásunk. Ugyan a hét elején volt némi csapadék, de utána újra 25°C fölötti a hőmérséklet és napsütéses az idő. A szombati túranapunkra is igazi nyárvégi időt prognosztizáltak. Az ideális túrázásnak megfelelő időjárás ellenére nem volt tömeges jelentkezés. A hét elején is csak 5 fő jelentkezését regisztráltam, majd hétvégére ez a létszám 14 főre emelkedett. Tömegközlekedésre került kiírásra a túra. Találkozóhelyünk Pilisszentkereszt központjában volt. A szokásos két variáció került előzetesen meghirdetésre, melyek az alábbiak voltak:
Útvonal: Pilisszentkereszt (340 m,
) – Kakas-hegy (445 m, ) – Mária pad (446 m, , 
, 
) – Klastrom szirtek (438 m, 
, 
) – Klastrompuszta (330 m, , 
) – Csillagösvény (363m, , 
) – Pilisszentkereszt (340 m, 
) Túratáv: 20 km
Emelkedő: 740 m
Minősítő pontszám: 30+14,8=45 pont
Útvonal: Pilisszentkereszt (340 m,
) – Tirts Rezső kilátó (586 m, , 
, , ) – Dobogókő (690 m, ) – Pilisszentkereszt (340 m, , 
, ) Túratáv: 12 km
Emelkedő: 440 m
Minősítő pontszám: 18+8,8=27 pont
Végül is reggel kilenc órakor 16-an jöttünk össze a találkozóponton. Volt aki busszal érkezett ide, de a többség gépkocsival jött. A Szabadság térről, az OKT-s pecsételőhelytől indultunk el némi adminisztráció után a kékjelzésen Dobogókő felé. A település utolsó házait magunk mögött hagyva rögtön emelkedni kezdett az út. Időnkét megálltunk bevárni a csapat végét. Árgus szemmel figyeltük az erdő talaját, mert az elmúlt csapadékos nap után, az enyhe idő miatt komoly esélyt láttunk a gombagyűjtésre. De sajnos tévedtünk, messze nem volt annyi, mint amennyit reméltünk. Tovább haladva nemsokára elértük a kék körjelzést, ahol kétfelé vált a csapatunk. A rövidebb útvonalat választók ketten elindultak Dobogókő felé. A többség, 14-en egybemaradtunk, folytattuk a Pilis megkerülését.
Tovább haladva a körjelzésen nemsokára, 945-kor a Kamilla-forrásnál voltunk. A forrásból éppen csak csepegett némi víz. A forrást elhagyva nemsokára elértük a sárga keresztjelzést, ezen értünk el a zöld jelzésig, ahol rátértünk a Római útra. Elhaladtunk a Szopláki-ördöglyuk barlang mellett, mely tulajdonképpen egy 110 méter mélységű aknabarlang. A barlangot hévíz alakította ki, a jellegzetes gömbüst formákkal. Az alsó aknában némi cseppkő kirakódás is látható. A barlang természetesen le van zárva, csak barlangászok látogathatják. A rövid nézelődés után folytattuk utunkat a Vaskapu-völgy bejáratáig. Itt tartottunk egy rövid pihenőt, majd tovább haladtunk a piros keresztjelzésen, a látványos szűk völgyben. Mikor elértünk a Pilis-barlanghoz, a jelzés a völgytől letért, de mi továbbra is a völgyben kapaszkodtunk felfelé. Aztán feltűnt, hogy egy ideje már nincs jelzés, de nem fordultunk vissza, inkább a hosszabb úton, de szintvesztés nélkül tértünk vissza a tervezett útra. Ez a Pilis tetőre vezető zöld háromszögjelzés volt, ez vezetett vissza az elhagyott piros keresztjelzésre.
A keresztjelzést elérve nemsokára erős lejtőn kellett leereszkednünk, itt már odafigyeltünk a lépéseinkre, nehogy elcsússzunk a görgeteges, meredek ösvényen. Néha érdemes volt pár pillanatra megállni és körbenézni, mert látványos mészkősziklák között vezetett az út. Egyre jobban ránk tört az éhség, elmúlt már 1300 óra. Időszerű volt egy megfelelő pihenőhelyet keresnünk, ahol leülhetünk elfogyasztani az ebédünket. Ezt a helyet a zöld keresztjelzésen, a Klastrom-szirtek egyikénél, a Kémény-sziklánál találtuk meg. A többség kiült a sziklára, a panorámát élvezve fogyasztotta el a szendvicsét. Az ebédünk elfogyasztása után folytattuk utunkat, elég lejtős úton ereszkedtünk le Klastrompusztára. Itt a romoknál ketten elhagyták a csapatot, Piliscsévre mentek le, majd tömegközlekedéssel tértek haza. Az egyetlen magyar alapítású pálos szerzetesrend első kolostorát 1250-ben alapították, 1304-ig volt a rend központja. Alapítója az esztergomi kanonok, Özséb volt. Az épületegyüttest a török 1526-ban lerombolta. A régészeti feltárásokat csak az 1960-as években kezdték meg, ma a feltárt romok hirdetik, hogy egykoron itt kolostor és templom állt.
Klastrompusztát elhagyva a sárga jelzésen folytattuk utunkat. Az elején még emelkedett az út, de később szinte szintben haladtunk. Az utunk során erdőirtásokat kereszteztünk, ahonnan lehetőségünk adódott élvezni a kilátást. A nap mindjobban sütött, az írtásokat követően jól estek az erdei árnyas szakaszok. 1530 körül értünk el Pilisszántóra, a régen bezárt mészkő bányához. Itt a Boldogasszony kápolnánál, melyet Makovecz Imre tervezett, pihenőt tartottunk. Ezalatt megszemléltük a kápolnát, az itt levő óriás keresztet, a Jézus Krisztus szobrot. Ezután a faszobrok mellett, a Csillagösvényen ereszkedtünk lefelé. A szobrok honfoglalásunk, királyaink nagyjait ábrázolja. Elhaladtunk a Mészégetők kútja mellett, mely egy pilisi bélyegzőhely. Felfelé kellett gyalogolnunk a Szántói-nyereg felé. A nyeregtől nincs már messze Pilisszentkereszt, utunk végpontja. Elérve a nyerget már feltűntek Pilisszentkereszt házai. A temetőnél értük el a települést, ettől kezdve aszfaltúton, házak között gyalogoltunk. Szép lassan lemorzsolódott a csapatunk, ki a vendéglőnél, ki a cukrászdánál, vagy a sörözőnél állt meg. Az út végén alig néhányan maradtak csak mellettem. Ezzel 1700 órakor a mai túránk befejeződött.
A mai Piliskerülés túránk igen jól sikerült, ideális körélmények között gyalogolhattunk. Hiába túráztunk már sokat a Pilisben, de minden alkalommal egy kicsit más képét ismerhetjük meg. Annak ellenére, hogy a kiíráshoz képest 1,5 km plusz kilométerrel zártuk a mai napot, a táv így 20 km felett lett, senki nem panaszkodott. Délutánra a meleg miatt kissé fárasztóbb lett a gyaloglás, de más kifogást nem találhattunk az időjárási viszonyokra. Minden résztvevő gazdagabb lett egy jó élménnyel és kellemes fáradsággal zárhatta a napot. Legközelebb október elején találkozik a csapat egy buszos túra keretében, Esztergom környékén fogunk túrázni.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető