2025 szeptember 13, Olár Péter kerékpáros emléktúra - Etyeki-dombság
Elérkezett az ősz, és az idei utolsó kerékpáros programunk. Az évenként ismétlődő Olár Péter emléktúra Etyek környékére vezetett. Az idén is egybeesik programunk a Battai-napokkal, így szombaton több program közül választhattak túristatársaink. Emiatt nem volt tömeges érdeklődés a kerekezés iránt. A Kőszegi kerékpáros csapatból viszont többen is jelezték részvételi szándékukat, a végén már 12 fő fölött volt a jelentkezők száma. Ugyan az indulás napján volt két visszamondás. Hat fővel indultunk Százhalombattáról, és még további 4 fő csatlakozott hozzánk Érden. Az időjárás kerékpározásra nézve ideális volt. Pedig a hét elején még erősen esőre hajlott. Ez az útvonal került kiírásra:
Útvonal: Százhalombatta – Érd – Tárnok – Pusztazámor – Etyek – Biatorbágy – Sóskút – Érd – SzázhalombattaTúratáv: 60 km (ebből 10 km földút)
Emelkedő: 500 m (ebből terep: 100 m)
Minősítő pontszám: 25+10+4+2=41 pont
A találkozópont Százhalombattán, az E-Batta kultúrkocsma előtt volt. Ketten innen kezdtük el a túrát. Elhaladtunk a Dunamenti Hőerőmű mellett, majd a körforgalomnál találkoztunk a csapat többi részével, akik az Óvárosból inkább ide jöttek. Most már hatan folytattuk az utunkat. Százhalombattát a Csenterics úton hagytuk el, majd kereszteztük a 6-os utat, majd az M6-os autópálya felüljáróján át értük el Érdet, ahol a Zámori útnál találkoztunk az Érdről és Budapestről érkezőkkel. Így lett teljes a mai 10 fős létszám. Innen Tárnok felé vettük az irányt, a vasútállomás aluljáróján kereszteztük a székesfehérvári vonalat. Majd a Géza utcai kerékpárúton folytattuk utunkat. A Benta-patakot kis gyalogos hídon kereszteztük, majd a Dózsa György úton jobbra kanyarodva nemsokára elértük az M7-es autópályát. A körforgalmon keresztül Pusztazámor felé vettük az irányt. Kis emelkedő árán a Regionális Hulladéklerakó mellett nemsokára Pusztazámorra értünk.
A település központjában levő haranglábnál megálltunk, itt lepihentünk, megvártuk a lassabban tekerőket, hogy utolérjenek bennünket. Kisebb technikai problémájuk miatt maradtak le. A haranglábat 1930-ban Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára építették. Oldalában a névadó Szent Imre szobrát helyezték el. Indulás után felmentünk a település temetőjébe, ahol látható a Pusztazámori Remeteség kápolnája és a harangháza. A zámorhegyi remete kápolnát 1758-ban emelték Lenthy István, Jeromos atya ferences rendi szerzetes számára. Az építésénél felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles XIII. században épült patkó alakú román templom maradványait. Az épület, amely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és a szerzetesi cellákkal, hazánknak egyedülálló barokk műemlék különlegessége. A remete-templom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható. Sok régi síremlék is látható a szépen karbantartott temetőben. Itt még volt lehetőségünk feltölteni vízkészletünket, majd tovább indultunk Gyúró felé. A nézelődés után makadámúton folytattuk utunkat, amely kezdetben még egészen jóminőségű út volt, csak néha kellett tócsákat kerülgetnünk. A gyúrói repülőtér után viszont az eső pár helyen már kimosta az utat. Gyúró előtt annyira sóderes volt az út, hogy le kellett szállnunk és toltuk a kerékpárjainkat. Szerencsénkre ez nem volt hosszú szakasz, hamarosan a Balatoni kerékpárúton folytattuk az utunkat. Itt már volt szembe forgalom is igy már erre is oda kelett figyelni.
Nemsokára már az Etyeki szőlők között jártunk. Látszott, hogy több helyen már leszüreteltek, de ennek ellenére még találtunk egész fürtöket a tőkéken. Nem hagytuk ki a lehetőséget, kostolót vettünk a szőlőből. Ezután elhaladtunk a mandulás fasoron, majd utána letértünk a kerékpárútról, a Korda Stúdió főbejáratáig mentünk. A díszletfalut szerettük volna megtekinteni, de nem jött össze. Elkerekeztünk az Etyeki kilátóhoz, amely viszont zárva volt. Az Újhegyen lévő régi szőlők között haladtunk tovább. Az ittlévő kilátópontnál megálltunk és körbe néztük a környéket. Szép a panoráma Etyekre, a Biai-dombság felé, ugyanolyan mintha a kilátóba feljutottunk volna! Majd az Újhegyi utcáig ereszkedtünk le, itt van a Gasztrosétány. Most csak néhány pince volt kinyitva. A főútra visszatérve legurultunk a település központjába.
A központot elérve, a Magyar-kutat érintettük, majd a Körpincék felé tértünk le. A Magyar-kút bővizű forrásra épült klasszicista kútháza a XVIII. században épült, de jóval korábban, a felszínre törő víznek köszönhetően jött létre itt a mai település elődje. A percenként 600-700 literes vízhozamú forrás így nem véletlenül köszön vissza a község címerében: az átlósan osztott címerpajzs felső részében a Magyar-kút látható jellegzetes homlokzatával, öt sárkányfejes vízköpővel és a fölé épített vízházzal. A Körpincéknél egy pince, a Krajcsi családi pincészet volt nyitva. Itt álltunk meg egy kis borkostolóra. Volt pad és asztal is, az ebédünket is itt fogyasztottuk el. Indulás után a települést elhagyva újra a Balatoni kerékpárúton folytattuk az utat, majd Biatorbágyot elérve Sóskút felé fordultunk. Aránylag forgalmas volt az út, majd Érdre érkeztünk meg. Lassan fogyatkozni kezdett a csapat, négyen lekanyarodtak, hazafelé vették az irányt. A Fehérvári utat elérve már csak hatan maradtunk, a reggel már megjárt úton tértünk vissza Százhalombattára. Igazi kerékpáros időnk volt a mai napon, jót kerékpároztunk! Ez alkalommal több új kerékpáros csatlakozott csapatunkhoz, reméljük továbbra is kitartanak mellettünk. Legközelebb jövő héten újra erdei gyaloglás lesz, a Pilisbe megyünk túrázni, pontosabban Pilisszentkereszt környékére.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető