Elérkezett az idei nyári kánikula, eljött a szokásos egyhetes kerékpározás ideje. Ahogy közeledett a vasárnapi indulás ideje, mind biztosabbnak tűnt, hogy a nagy hőség elmúlik, ezáltal kellemes kerékpározásban lehet majd részünk. 2024-ben Szeged környékét jártuk be, akkor a nagy meleg eléggé megnehezítette a dolgunkat. Optimista módon tekintettünk előre az egyhetes Kőszeg környéki kerekezésre, hiszen a tavalyi évhez képest többször fogunk a hegyekben kerekezni, ahol azért csak-csak hűvösebb a klíma. Kőszegi szálláshelyünk a Harangtorony Szálló volt, melyet már májusban megismertünk, mivel akkor a környékbeli gyalogtúráinkat innen szerveztük meg. Talán ennek is köszönhető, hogy a kerekezők is ezt a szálláshelyet választották, így a csillagtúrák központja lett. A szálláshelyre való utazást mindenkinek egyénileg kellett megoldania. Délutánra már terveztünk egy bemelegítő túrát, amely Kőszeg-Csepreg útvonalra volt meghirdetve. Ez volt a kiírt túra útvonala:
Útvonal: Kőszeg – Kőszegfalva – Peruska kápolna – Csepregi Horgászó – Csepreg – Kiszsidány – Horvátzsidány – KőszegA mai napunk programját rövidre terveztük, hiszen Kőszegre kellett érnie a túra résztvevőinek, továbbá a túra előtt még a szobáinkat is el kellett foglalnunk. Csúsztak a megérkezésükkel a résztvevők, a szálláshelyeink elfoglalása emiatt nehézkesebben történt meg. A meghirdetett 1300 órai indulás már eleve esélytelen volt. Félóra késéssel, 1330-ra már úgy tűnt, hogy összeállt a csapat, elindulhatunk a bemelegítő túrára. Szép számmal volt jelentkező, 25 fölötti létszámmal gyűltünk össze az induláskor. A Harangtorony Szállónk közvetlenük a belváros határán, a Várkörön van, így innen kezdtük meg a túrát. A Várkörön haladtunk, majd a Jurisics vár mellett, egy bevásárló központ után nemsokára kereszteztük a 87-es műutat. Itt tértünk rá a Kőszeg-Szombathely vasútvonal melletti kerékpárútra. Hamarosan magunk mögött tudtuk Kőszeg házait.
Kőszegfalváig a kerékpárúton haladtunk, itt viszont megkerestük a piros turista jelzést, majd rátértünk az erdei utakra. Mivel mai napon nem került sor rövid útvonal meghirdetésére, különböző állóképességgel rendelkezőkből állt össze a csapat, a kereszteződésekben, az irányváltásoknál gyakran be kellett várni a lassabban tekerő társainkat. Az út kellemes volt, többnyire fenyők árnyékában haladtunk Csepreg felé. Kereszteztük az OKT útvonalát, pár métert haladtunk is rajta. Továbbra is a piros jelzést követtük. A Mária út jelzésen egy rövid kitérőt tettünk a Peruska Mária kápolnához. Az erdei környezetben található zarándok kápolna létrejötte egy kisgyermek eltűnésének és szerencsés megkerülésének köszönhető. 1994-ben felépült a kis kápolna is, amely körül elkezdtek gyűlni a mesterségek és hivatások védőszentjeinek szobrai. A szobrokból mára kis emlékpark keletkezett, a közelben pedig pihenőhelyet alakítottak ki padokkal, esőbeállóval, tűzrakóhelyekkel. A közel 300 éves tölgyfa, mely alatt találták meg a kisgyermeket, ma is él, 2010-ben az év fája díjra is jelölték. A kápolnánál nagy előkészületek zajlottak, másnap itt tábor lesz gyermekek számára. Itt volt lehetőség rövidíteni a túrán, Csepreget ki lehetett kerülni. Páran éltek is ezzel a lehetőséggel, de a többség visszatért a piros jelzésre és Csepreg felé vette az irányt.
Az erdőt elhagyva, a Csepregi szőlőhegyen ereszkedtük lefelé. Innen már látszódtak Csepreg házai. A város előtt még érintettük a Csepregi Horgásztavat. A településen rövid pihenőt tartottunk, ismét bevártuk a lassabban jövőket. Röviden megtekintettük a központot, majd ezen áthaladva már kifelé tekertünk a településről. Mielőtt végleg elhagytuk volna Csepreget, még megálltunk a Szentkúti Kisasszony kápolnánál. Indulás után már felfelé kellett tekernünk, de rövidesen Kiszsidányba érkeztünk. A faluban megkerestük azt a forrást, ahonnan a helybéliek hordják haza a vizet. Mi is megkóstoltuk, igen finom ízű volt a forrásvíz. Erdészeti köves úton átkerekeztünk Horvátzsidányba. Itt ismét leszálltunk a kerékpárjainkról, összevártuk a csapatot. Országúti szakasz következett, az erdők között kanyargó műúton jutottunk vissza Kőszegre. A Belvároson áthaladva hamarosan a szálláshelyünkre értünk.
Ahhoz képest, hogy sokan a csapatunkból idén még nem nagyon kerékpároztak, jó tempóban teljesítettük a 34 km-es távot. A legfontosabb pedig az volt, hogy mindenki kellemesen elfáradva, és időben visszaérkezett a vacsorára. A vacsora finom volt, jól esett a csapatnak, ahogyan a májusi ötnapos gyalogtúránk során megszoktuk. A vacsora után még sokan elmentek ismerkedni a várossal.
|
|
© 2006-2025 természetbarátok.hu