2025 május 21-25, Ismerkedés Alpokaljával, Kőszegi-hegység
-Beszámoló-
2025 május 25. vasárnap, Sokorói-dombság
Nyolc órakor lementünk az étterembe, megreggeliztünk, kilenc órára már be is pakoltunk az autóbuszba. Elbúcsúztunk a személyzettől, majd elindultunk Pannonhalma felé. Felmentünk az M1-es autópályáig, majd Győrtől dél felé fordulva érkeztünk meg a levezető túránk starthelyére, Győrújbarátra. A Kisalföld és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság, másnéven Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. A dombság területe nagyjából 300 km2 , legmagasabb pontja a 316 m magas Szent Pál-hegy. Errefelé még sohasem gyalogoltunk, ismerkedésnek szántuk a mai napot. Előző este megálmodtuk a vasárnapi levezető túránk útvonalát. A megszokott két változat helyett csak egy útvonal került kihirdetésre, arra gondoltunk, hogy maradjon elég időnk a Panonhalmai Főapátság megtekintésére. Két emberünk már korábban hazament egyéb elfoglaltságuk miatt, egy harmadiktól pedig ma búcsúztunk el, Ő Győrbe ment, ahova Százhalombattáról költözött el. Így 39-en indultunk neki a túrának. Ezt az útvonalat járta be a csapat:
Útvonal: Győrújbarát (161 m,
) – Nyúli-hegy (317 m, , 
, 
, 
) – Szent Pál hegy (318 m, 
, 
) – Écs (130 m, ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 280m
Minősítő pontszám: 18+5,6+1=25 pont
Elég későn, 1050-kor indultunk el Győrújbarátról, az Arany János utcai buszmegállóból. A tobozgyűjtő tanösvényt követtük, amin gyorsan elértük az erdő szélét. Mivel nagy létszámú volt a csapat, nehéz volt egyben tartani a társaságot. Egy-ketten el is tévedtek, sok idő eltelt azzal, hogy egybe tereljük társainkat, hogy megtaláljuk az eltévelygőket. Elég nehéz volt a tájékozódás, a dombokat három tanösvény is behálózta. Az ösvények, az utak rapszodikusan kanyarogtak az erdőben. Egyébként nem nehéz terep a dombság. Nem sok látnivaló volt utunk során. Kicsit csalódtunk a Sokorói-dombok látnivalóiban. Persze az is lehet, hogy csak több időt kellett volna rászánni a térségre. 1200 óra után nem sokkal áttértünk a kék kökény tanösvényre. 1,5 órás gyaloglás után a 310 m magasságú Baráti-hegy közelében voltunk. A csúcson levő karcsú acél átjátszó torony messziről látható. Igen változatos jelzéseken kellett haladni Nagyécs felé. Kereszteztük a 317 m magas Nyúl-hegyet, majd az 1 méterrel magasabb Szent Pál hegyet. 1440 körül betértünk egy lösz mélyútba, mely jellemző a Sokorói-dombokra. Elérve a piros keresztjelzést, balra fordultunk. Hamarosan az Öreghegyi autóbuszfordulóban találtuk magunkat, a buszunk itt várakozott ránk. Félórán belül mindenki előkerült, indultunk Pannonhalmára, ahová 1550-re megérkeztünk.
Egy órányi időt szántunk rá, hogy szétnézzünk az apátságban és a környékén. Kissé későn érkeztünk meg ide, négy órakor már bezártak, ráadásul vagy 4 falu gyerekeinek bérmálása volt a templomban. Páran azért még bejutottak az apátságba. Röviden az apátságról: 996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le a Szent Márton hegyre. A monostor középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István, az első magyar király is. 1241-ben Uros apát, a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején 1514-ben főapátsággá vált. II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencések és a többi szerzetesrend működését, de ez csak 1802-ig volt érvényben. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től csak két közösségben engedték meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött. Itt újra engedélyezték a gimnázium működését. A Pannonhalmai Bencés Főapátság 1996 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.
Nagyon sok látnivalóról maradtunk le a késői megérkezésünk miatt. Pár szóval azért illik megemlíteni ezeket. A legfontosabb, a Szent Márton Bazilika. A templom nagy része a XIII. század elején, Oros apát idején épült, kora gótikus stílusban. Korábbi épületek falmaradványait is rejti magában. Igen híres a könyvtára. Szent László királyunk három oklevele mellett itt őrzik a magyar első nyelvemléket, az 1055-ben írt Tihanyi Alapítólevelet. A legújabb hírek szerint be fog zárni, mivel bogarak támadták meg a régi könyveket, kódexeket. A XIII. században alakították ki a Porta Speciosa bejáratot, a templom déli mellékhajójában. Egyedülálló szépségű a kapu! A monostor gótikus kerengője is szép látvány! Persze a bazilikán kívül is van látnivaló, melyet viszont megtekinthettünk. Ilyen a Milleneumi Emlékmű, melyet a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére emeltek. Vagy a Boldogasszony kápolna, melyet eredetileg a nem magyar anyanyelvű népek plébánia temploma volt. Érdekes továbbá az Apátsági Arborétum és Gyógynövénykert, a Lombkorona Tanösvény. A halat formázó sétányt 2018-ban építették, nagyon szép panoráma van innen a környékre.
Az egy óra hamar elszállt, Pannonhalmán egész napot is simán el lehetne tölteni, hogy megismerhessük hazánk egyik becses látványosságát. Sok minden beszél itt a régi idők történelméről. Összegezve az elmúlt 5 napot, az időjárással szerencsénk volt, csak csütörtök éjjel szakadt az eső, ez a túráinkat nem befolyásolta. Egy picit megismerkedtünk Alpokaljával, belekaptunk a Sokorói-dombságba hazafelé menet. Az ellátásunk kitűnő volt, ez nem csak a szobákra vonatkozik, hanem a reggelinkre és a vacsoránkra is. Július végén, augusztus elején az egyhetes kerékpáros túra szálláshelye is a Harangtorony Szálló lesz. Innen, Kőszegről fognak majd csillagtúrákat megtenni. Legközelebb május 31-én kerékpáros túránk lesz, Zsámbék környéke a cél. Gyalogos túra majd június 14-én a Mátrába fog vezetni, melyhez buszt biztosítunk. Június 15-én Georgiades Gábor megemlékezés Százhalombattán, a tölgyfánál!
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora