2025 május 21-25, Ismerkedés Alpokaljával, Kőszegi-hegység
-Beszámoló-
2025 május 21. szerda, Kőszegi-hegység, Bozsok – Írottkő – Bozsok
Az 2025 évi többnapos túránkat Alpokaljára szerveztük meg. A szállást még tavaly év vége felé előzetesen lefoglaltuk. Választásunk a Harangtorony Szállóra esett. Kőszeg belvárosához közel, egy-két percnyi távolságra helyezkedik el a szálló. A Kőszegi Evangélikus Középiskola a tulajdonosa. Az egykori kollégiumi épületet 2020-ban alakították át szállodává, pályázati pénz segítségével. A felújítás során 27 szobát alakítottak ki. Innen könnyen megközelíthettük túráink kezdőpontját, végpontját, sőt az egyik nap elbuszoztunk Sopronba is, hogy az ottani hegyekben is túrázzunk egyet. Ezáltal mindkét Alpokaljai hegyünkben túráztunk. Előzetes foglalás 30 főről szólt, de végül is 43-an vettük igénybe a szállodát, a szokásos félpanziós ellátással együtt. 21-én szerdán, reggel 5 órakor indultunk el Százhalombattáról. Páran morogtak a korai időpont miatt, de elég messzire kellett buszoznunk, a szállásunk elfoglalása mellett túrát is beütemeztünk erre napra. Érd, Tárnok, Martonvásár érintése után teljes lett a csapatunk. A 8. számú főúton Vasvár érintésével jutottunk el Szombathelyre, majd Bozsokra. A Vasvári MOL benzintöltő állomáson tartottunk 20 percnyi pihenőt. 950-kor már Bozsokon voltunk. Mindenki itt kezdte meg a túráját, az alábbi lehetőségekből választhattak társaim:
Útvonal: Bozsok (322 m,
) – Sibrik kastély (346 m, ) – Kalapos-kő (587 m, ) – Írott-kő (884 m, ) – Határmenti Z jelzés (
) – Kalapos-kői elágazás (562 m, ) – Bozsok (322 m, ) Túratáv: 17km
Emelkedő: 720m
Minősítő pontszám: 25,5+14,4+1=41 pont
Alternatív útvonal: Bozsok (322 m,
) – Sibrik kastély (346 m, ) – Kalapos-kő (587 m, ) – Kalapos-kői elágazás (562 m, ) – Batthyányi romkastély (315 m, , (-)) – Bozsok (322 m, (-)) Túratáv: 9km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 13,5+6+1=21 pont
DDKT pecsétjei:
Bozsok, Bozsok–Kőszeg buszmegálló, a fa épületének oszlopán
Írottkő, A kilátó bejárat melletti információs tábla oszlopán, vagy a kilátó alatti esőbeálló bejárattal szembeni faoszlopán.
A Kőszegi-hegységben utoljára 2009-ben túrázott a szakosztályunk. Akkor három napot töltöttünk itt el Kőszegen, az Alpokalja Panzióban volt a szállásunk annak idején. Miután elhagytuk a buszunkat, elindultunk, hogy először megnézzük a falu szélén levő Sibrik kastélyt. A XVI-XVII. században építették, késő reneszánsz-barokk stílusban. Valaha egyemeletes udvarház volt. Vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte a kastélyt. A kapu fölött 1637-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el. A kastély mellett tájképi stílusban kialakított 7 ha-os védett kastélypark található. Utolsó tulajdonosa, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti Múzeum hajdani igazgatója volt. A pártállam idején arisztokrata származása miatt sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt része a családjának. A kilakoltatás elől halálba menekült 1951-ben, önkezével vetett véget életének. Több filmet is forgattak kastélyban, pl. a Kőszívű ember fiai, a Különös házasság, a Fekete gróf egyes jeleneteit. Évek óta zárva van a kastély, sőt mostanság még kívülről sem lehet szemrevételezni. Azt gondoltam, hogy már befejezték a felújítását, de semmi mozgást nem tapasztaltunk. A vaskaput belakatolták, őrző-védő kft. van a területen. Miután elmaradt a kastélylátogatás, elindultunk a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Túra kék jelzésén Írottkő felé.
Folyamatosan emelkedett az út. Egy 90°-os bal kanyar után még meredekebben gyalogoltunk felfelé, az Óriások útjának nevezett tanösvényen. Amint balra, nyugat felé fordultunk, elértük 1040-kor az első nagy sziklát. Mintegy 250 m szintet tudtunk le idáig. Nagyon látványos sziklákat lehet itt látni, melyek alkotó anyaga klorit pala. Hazánkban csak Alpokalja némely részén, többek között Bozsok környékén van a felszínen. Kialakulásuk a földtörténeti középkor vulkáni tevékenységeinek köszönhető. Későbbi korokban történt átalakulások következtében keletkezett a zöldpala. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető. Az alakzatok annak köszönhetőek, hogy a tengeri üledékből származó meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek, a kalapok jobban ellenállnak az időjárásnak. A sziklákhoz helyi legendák is fűződnek. Az egyik legenda szerint, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kitört fogai. Egy-két kisebb barlang, odú is látható itt.
A kövek után találkoztunk a zöld jelzéssel. A rövidtúrások itt balra visszafordultak Bozsok felé, a többiek ellenkező irányban Írottkő felé indultak tovább. Közel az osztrák-magyar határhoz, azzal párhuzamosan vezetett a zöld jelzésünk. A Sötét-völgy oldalában gyalogoltunk felfelé. Egy kis patak csörgedezett mellettünk. Kétszer is kereszteztük, majd ösvényünk az osztrák-magyar határon haladt felfelé. Kemény kapaszkodó volt! Az eddigi, jobbára bükkös erdőt, a csúcs környékén lucos váltotta. A kilátót 1330-ra mindenki elérte. A kőkilátóból pompás panoráma van a környékre, de most nem volt szerencsénk, a párás időjárás miatt nem sokat láttunk ebből. Mind az OKT-nak, mind a DDKT útvonalának itt van a végpontja, 2 db pecsét is elhelyezésre került. Pár társunk pecsételt is. Az esőbeállóban megpihent a társaság. Volt aki a kilátót, volt aki a már osztrák oldalon levő sziklát látogatta meg, melyről elnevezték a csúcsot. Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. A Kőszegi Turista Egyesület tagjai 1891-ben építették meg az első kilátót. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony belsejében határkő jelzi. Bejárata osztrák oldalról nyílik. Vasfüggöny idején, a kilátó épületét kikerülte a drótkerítés, látogatása csak az osztrák oldalól történhetett.
A piros, majd a kék jelzést követve indultunk el vissza Bozsokra. A Sötét-völgyben kereszteztük a kis patakot, majd a piros háromszögjelzésen értünk le az Óriások útja egyik nevezetes sziklájáig, a Széles-kőig. Ettől kezdve ismét a DDKT-RP kék jelzését követtük Bozsokig. 1700 órakor már mindenki megérkezett, még a cukrászda meglátogatása is belefért az időnkbe. Ezután átmentünk Kőszegre, ahol gyorsan, zökkenőmentesen elfoglaltuk szobáinkat. Ez annak köszönhető, hogy a túrasorozatot megelőzően elkészült a szobák elosztása, a résztvevőkkel történő egyeztetés. 1630-kor volt a vacsora. Húslevest és marhapörköltöt kaptunk vasi dödöllével. Természetesen savanyúság is volt. Vacsora után elég sokan még elmentek sétálni a városba, a központhoz közel, pár percnyire van a Harangtorony Szálló. Jól sikerült a mai napunk, kellemes, de jobbára felhős időnk volt.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora