2024 július 28-4, Kerékpártúra Szeged környékén, Szeged

-Beszámoló-

---

2024 augusztus 02. péntek, Sándorfalva

A mai napi túránkat úgy terveztük meg, hogy kerékpárjainkat a gépkocsikkal átvisszük Sándorfalvára, ahonnan startolni fogunk. Tegnap még a vacsoránk előtt felraktuk a személygépkocsikra, így reggel ezzel már nem kellett vesződnünk. Két vállalkozó turista társunknak nem volt ínyére az autózás, Ők kerekeken érkeztek meg a kiindulási pontra. 9¹⁵-kor Sándorfalva központjában volt a csapat, megvártunk mindenkit, aki jelezte a részvételi szándékát. Közel 45 fő jött el a mai túrára. Indulás után volt még idő kicsit körbenézni a településen, megnéztük a kastélyt. Sándorfalvát 1879. június 12-én alapították a Pallavicini család uradalmán, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényháza területén telepedett meg. A település alapítása előtt is állt már a Pallavicini család uradalmi vadászkastélya. A Fő tér szomszédságában, hangulatos park közepén álló, felújított, kastély termeiben állandó és időszaki kiállítások kapnak helyet. Érdemes felkeresni az eklektikus stílusban épült római katolikus templomot is, melyet Pallavicini Sándor építtetett, 1882-ben a váci püspök szentelte fel. Ez volt a mai két változatnak a tervezete:

Útvonal: Sándorfalva, Szalakóta Látogatóközpont – Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely Szatymaz – Fehér-tó, Beretzk Péter kilátó – Szatymaz – Zsombó – Bordány, Szarmata Régészeti Park – Zsombó – Szatymaz – Sándorfalva
Túratáv: 50 km (ebből 6 km terep)
Emelkedő: 66 m
Minősítő pontszám: 22+1+6+1=30 pont


Alternatív útvonal: Sándorfalva, Szalakóta Látogatóközpont – Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely Szatymaz – Fehér-tó, Beretzk Péter kilátó – Szatymaz – Sándorfalva
Túratáv: 25 km
Emelkedő: 25 m
Minősítő pontszám: 13+1+1=0 pont

Sándorfalvát egyébként 2005. július 1-jei hatállyal a köztársasági elnök várossá nyilvánította. A rövid ismerkedés után a Fehér-tavi Ornitológiai tábor felé vettük az irányt, ahol 10 órára vártak minket. Itt van a Szalakóta Látogatóközpont, ahol rendszeresen gyűrűzik a madarakat. Most nekünk adatott meg az a lehetőség, hogy megismerkedjünk ennek fortélyaival. Érkezésünkkor éppen egy gyerekcsapat volt itt, akiknek bemutatót tartottak, mi is csatlakoztunk hozzájuk. Láttuk az egész folyamatot, kivittek minket a befogó hálókhoz, láttuk hogyan szedik ki a madarakat és viszik a gyűrűző asztalhoz, hogyan azonosítják őket, majd a gyűrűzés megtörténte után hogyan bocsájtják el őket szabadon. Volt lehetőségünk a közeli kilátóba felmenni, még távcsövet is kaptunk. Sajna már olyan meleg volt, hogy csak elvétve láttunk távolban madarakat, de a kilátást élvezni lehetett. Miután visszaérkeztünk a gyűrűző helyre, még egy ismertetőt is kaptunk a környékről. Az idő szaladt, elköszöntünk a vendéglátóinktól. A következő helyen is már vártak minket. Szatymaz felé több mint 30-an indultunk el.

A települést 12⁰⁰ órakor értük el. Szatymaz a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, az Országos Kéktúra alföldi szakasza halad át rajta. A Fehér-tó melletti nagy kilátó, ahol tavasztól július közepéig figyelhető meg a közeli Korom-szigeten élő dankasirály költése. Közép-Európának ez az egyik legnépesebb madárszigete. Ezen a szigeten megtalálhatók a szerecsensirályok csérfélék, tavi cankók, sárszalonkák, bíbicek, récék, kárókatonák, rétihéják és rétisasok, gémfélék és szárcsák. A temető felé vettük az irányt, utána földúton kerekeztünk el a Kurgán Természetvédelemi Bemutató helyhez. A korábbi egyeztetések alapján már itt is vártak minket, csekély késessel, de megérkeztünk. Szatymaz, valamint a környéke a kora bronzkortól kezdve lakott vidék volt, amiről a bronzkori, az avarkori és a honfoglalás idejéből származó, az Árpád-kori és újkori települések nyomairól árulkodó régészeti leletek tanúskodnak. Kétfelé vált a csapat, az egyik fele a terület élővilágát bemutató kiállítást nézte meg, míg a másik fele a Kurgán Bemutató házhoz ment el, hogy ismereteket szerezzen a környékről. A környék jellegzetes halmait hívjak kurgánoknak, mely a sír fölé halmot emelő temetkezéstípus. A sír lehet a földfelszín alá mélyítve, a felszínre helyezve. A halom lehet földből vagy kőből, kő folyosó vezethet hozzá. Nagysága a halott rangjától függött, van 20 m magas, 300 m kerületű is. A gerendavázas vagy kőből rakott építményekbe helyezték el az urnákat és a többi, halottnak szánt edényt. Az őskortól az illírek, kimmérek, szkíták, szarmaták, hunok, besenyők, kunok temették el így halottaikat. Az őskorban egész nemzetségek, később családok nyughelye volt a kurgán. Nagyon elszaladt az idő, még bőven volt letekerni való táv mára. Sajnálatunkra el kellett búcsúznunk, pedig lelkes előadónk még hosszsasan folytatta volna az ismertetését.

A bemutató helyét elhagyva a településen egy boltnál álltunk meg felfrissíteni magunkat. Már 14 óra is elmúlt, igen csak megéhezett a csapat. Egy kis pihenő után folytattuk utunkat, Zsombó felé. A településen nem álltunk meg. Nevezetességei a Zsombói láp, a Rózsa Sándor csárda, a 130 éves platánok, a Király Nyárfája néven ismert óriás fehér nyárfa. 15⁰⁰ óra után pár perccel megérkeztünk Bordányba. A települést elérve rögtön az itteni Szarmata Régészeti Parkhoz mentünk. A parkba érkezőket látogatóközpont fogadja, ahol egy előadó- és egy kiállítótermet is kialakítottak. A tárlaton tablókon bemutatják, hogy a nomád-félnomád szarmaták az Alsó-Volga és a Dél-Urál vidékéről hogyan érkeztek meg Európa közepére. A szarmata törzsek fénykorának az időszámításunk szerinti II. és a III. században megindult germán, majd a IV. századi hunokhoz köthető népvándorlások vetettek véget. Sajnálatos módon az idő múlása miatt kevés időt tölthettünk el itt, emiatt csak páran látogatták meg a parkot, a többiek visszafelé, Zsombónak vették az irányt. Szatymaznál még megnéztük az Enyingi szélmalmot, mely szinte eredeti állapotában őrződött meg. A következő település Sándorfalva volt, ahonnan reggel elindultunk. 16³⁵-kor kerekeztünk a település helységnévtáblájánál. Itt még ittunk egy frissítőt, majd felszereltük kerékpárjainkat az autóinkra. A vacsoránkról nem késtünk el. Miután megvacsoráztunk, este volt még egy lehetőségünk, hogy sétáljunk egyet Szeged belvárosában. Aki részt vett a sétán, az belehallgathatott a Szabadtéri játékok aznapi előadására.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora