Mai napra egy nagyobb kört terveztünk be, ennek ellenére reggel elég sokan ott voltunk az indulási helyen, 8 órakor. Utólag aztán kiderült, a többség a rövid túrára jött el. Végül is megint szépszámmal indultunk neki a mai napnak. Ismét az Erzsébet ligeten keresztül hagytuk magunk mögött Szegedet, majd rátérve a kerékpárútra jutottunk el Szőregre, innen újabb kerékpárúton értük el Deszket. Itt ajánlották a kastélypark meglátogatását, de az ott működő kórház portása nem engedte meg, hogy megnézzük a parkot. Több, mint 210 éve szerezte meg Deszket és a környező települések területeit a Gerliczy család. Az egyik leszármazott 1884-ben kastélyt építve le is telepedett. Báró Gerliczy Ferenc (1859-1914) 1884-ben nőül vette báró Fejérváry Gizellát. Feleségének hozományából épült a kastély. Az épület egyemeletes, 4+2+1+2+4 ablakkiosztású, a sarokrészeket manzárdtetővel hangsúlyozó, hangulatos eklektikus alkotás volt. 1942-ben második emeletet húztak a kastélyra, ezzel a tömeghatása jelentősen megváltozott. Az államosítás után, 1948-ban a TBC szanatóriumot hoztak benne létre, 1995-ben az intézményt szakkórházzá szervezté át. A parkban lévő templomot is csak kívülről nézhettük meg! A következő település Klárafalva volt, oda is kerékpárút vezet. Enyhén szólva nincs jó állapotban az út, a fák gyökerei úgy felnyomták az aszfaltot, hogy az út mellett jobb volt kerekezni. Ez a két útvonal került kiírásra:
Útvonal: Szeged – Deszk – Ferencszállás – Makó – Maroslele – Batida – Hódmezővásárhely – Tisza-híd – Algyő - SzegedKlárafalvát elérve elváltunk a rövidebb túrát választóktól. Kissé gyorsabb tempóra váltottunk, így jutottunk el Kiszomborig, majd röviddel utána a Makó előtti Maros-hídig. Pár perc után, 1000 órakor már a város központjában voltunk. Most több időt szántunk a nézelődésre, mint a hétfői alkalommal. Megnéztük a Városházát, a volt Megyeházát, a zsinagógát. Kifele menet még megálltunk az 1970-es árvíz Makói emlékműnél. Ezután elhagytuk a települést Maroslele felé. Ezen a településen volt a következő megállónk, itt egy boltnál frissítettük fel magunkat. Szükség volt rá, mivel egyre csak melegedett az idő. Az indulás után kereszteztük az M43-as autópályát, Batida felé kanyarodtunk. Szántók és fasorok mentén kerekezhettünk, kész felüdülés volt, amikor árnyékos részhez értünk. Batidát épp csak érintettük. 1245-kor érkeztünk meg Hódmezővásárhelyre. Majd egy órát töltöttünk el a városban, de ez nem a városnézésről szólt. Mivel már korgott a gyomrunk, éhesek voltunk, kerestünk egy boltot. A legközelebbi nagyáruházba betértünk, kimondottan jól esett a klimatizált környezet. A pihenő után folytattuk az utunkat, Algyő felé fordultunk. Elhaladtunk a Közúti áldozatok emlékműve mellett, majd az M47-es gyorsforgalmi út menti kerékpárúton tekertünk Algyő felé.
Egyik túratársunk kerékpár gumija kezdett laposodni. Időnkénti megállókkal, a gumi felfújásával sikerült eljutni Algyőig. Az Algyői Tisza-hídhoz való eléréskor már látszott, hogy Szegedig így nem fogunk tudni elérni. Kétfelé vált a csapat, az egyik része haza kerekezett, a többiek legurultak az Algyői Tisza strandra, itt cseréltük ki a lyukas gumit. Közben volt időnk lehűteni magunkat a Tiszában. A szerelés és a fürdés után elindultunk Szeged felé, a mai nap utolsó szakaszára. Sima utunk volt, csak a nagy meleg nehezíttet a dolgunkat. Elhaladtunk a múltkor látott MOL telephely mellett. Nem sokkal már Szeged víztornyát, valamint a dóm két tornyát láttuk feltűnni. Hamar meg is érkeztük. 1730-kor már a szálláshelyünkön voltunk. Vacsoráig maradt még időnk felszerelni kerékpárjainkat a személygépkocsikra, mivel autós napi túránk lesz másnap. Ma is eredményes napunk volt, teljesítettük a tervünket a nagy meleg ellenére.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu