2023 szeptember 2, Kiskovácsi körút - Visegrádi-hegység

Mai gyaloglásunk célja a Holdvilág-árok és a Kőhegy bejárása volt. Útba ejtettük a Lajos-forrást is. Beindult az őszi szezon, a tömegközlekedéses, személygépkocsis túrák sorozata. 14 túratársunk jött össze, 2 fő mondta vissza a jelentkezését. 9 fő a hosszútúrára jött, 5 fő a rövidebb távot választotta. Ebből a két lehetőségből választhattak a résztvevők:

Útvonal: Kiskovácsi (194 m, ) – Holdvilág-árok (359 m, ) – Lajos-forrás (480 m, ) – Kőhegy (365 m, , ) – Lajos-forrás (480 m, ) – Bölcső-hegy (568 m, ) – Kiskovácsi (194 m, , , )
Túratáv: 18km
Emelkedő: 800m
Minősítő pontszám: 27+16=43 pont

Útvonal: Kiskovácsi (194 m, ) – Holdvilág-árok (359 m, ) – Lajos-forrás (480 m, ) – Bölcső-hegy (568 m, ) – Kiskovácsi (194 m, , , )
Túratáv: 11km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 16,5+10=27 pont

Kiskovácsi puszta parkolójában, közel a Gálfi Béla Szakkórházhoz gyülekezett a csapat. A találkozópontra páran VOLÁN busszal, a többség autóval érkezett meg. 840 körül indult el a túra. Az egyik autónk késésben volt, a benne ülőkkel csak a Lajos-forrásnál találkoztunk! Egy kis hídon átkelve a Domini-patak felett, a kórház kerítése mellett indultunk el a piros keresztjelzésen. Nem sokkal később egy önkiszolgáló becsületkasszás "büfénél" találtuk magunkat. Az asztalra üdítők, tea, kávé volt kihelyezve. Páran nem tudtak ellenállni a csábításnak, kiszolgálták magukat. A jelzett palacsintának viszont se híre, se hamva sem volt! Kereszteztük a piros jelzést, követtük a kis patakot. Pár méter után egy ismertető tábláról elolvashattuk a Holdvilág-árok történetét. A Visegrádi-hegységet a 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni tevékenység alakította ki. A kőzetek többsége andezit és dácit. A mély völgyet a víz eróziója alakította ki. Az árok alsó része a vulkanizmust megelőző oligocén kor lazább üledékes rétegébe, a középső és a felső rész a vulkáni tevékenység első szakaszának kőzeteibe mélyült. A kis patakot többször is kereszteztük. Esős, csapadékos időszakban nem ajánlatos a szurdokban közlekedni!

920 környékén már a vadregényes szakaszt jártuk. Hatalmas, mohás sziklákat, kidőlt fatörzseket kellett itt kerülgetnünk. Negyedóra elteltével megérkeztünk a függőleges Meteor létrához. A háttámlás létrán biztonságosan fel lehet mászni. A út a létra után balra elhagyja a szurdokot, kikapaszkodik az ásatások helyszínéhez. A 20 méter magas, kultikus sziklafalban kivájt fülkék, feliratok láthatók. A fal közepén egy háromszög alakú üreg van, a Remete-barlang, melyben a legenda szerint pálos szerzetesek laktak. Egyesek úgy tartják, hogy Árpád vezér sírja is itt található. A sziklafal után ismét le kell menni a völgybe, egy hídon átkelve a túloldalra kell felmenni. A hídig elmehetünk a szűk egyemberes kanyonban is, ez talán a legizgalmasabb szakasza a völgynek. Az 50-60 méter hosszúságú szakasz igazán szűk, mély kanyon, hatalmas sziklafalak vannak jobbra, balra felettünk. A hídtól lépcsősoron át értünk ki egy pihenőhelyhez, ahol leültünk rövid időre a padokra és bevártuk egymást.

A rövid pihenő után tovább mentünk a piros keresztjelzésű ösvényen. Hamarosan jobbról becsatlakozott a zöld keresztjelzés. A köves út folyamatosan emelkedett. 1040 körül áttértünk a piros négyzetjelzésre, ezen jutottunk el az enyhe lejtős úton a kedvelt Lajos-forráshoz, ahol megebédeltünk. A Bölcső-hegy oldalában fakadó források közül ez a legbővebb vízhozamú. 1908-ban alakíttatta ki a Magyar Turista Egyesület, nevét az akkori tulajdonosról, báró Podmaniczky Lajosról nevezték el. A Dréher család által épített vadászkastélyt alakították át turistaházzá a II. világháború után. Igen népszerű hely volt, Szentendréről még busz is közlekedett ide! Sajnos a jobb sorsra érdemes turistaház tönkrement, 2005-ben bezárták. Azóta arra vár, hogy valamit kezdjenek vele! A forrásnál két társunk csatlakozott a csapathoz, akik lekésték a Kiskovácsi indulást. 1130-kor a kék keresztjelzésen elindultunk a 366 m magas Kő-hegy felé.

1220-kor értük el a Kő-hegy oldalában eredő János-forrást. Vizet nem lehetett vételezni, nem nagyon csordogált! Innen következett egy kemény kapaszkodó a zöld jelzésen. A Petőfi pihenőnél megálltunk, gyönyörködtünk a panorámában. Petőfi Sándor 1843 szeptember 23-án itt pihent meg, az emlékére nevezték el a pompás kilátópontot. Szép kilátás van innen Pomáz, Szentendre felé. Távolabb a Budai-hegység vonulatai, a Kevélyek látszódnak. Kár, hogy kissé párás volt az idő. Alattunk a nevezetes Napóleon kalapja nevű szikla látható. A Pilisi Vándorlás jelvényszerző túramozgalom egyik bélyegzője itt található egy tölgyfán. Innen már csak egy ugrás volt a Czibulka János Kőhegyi Menedékház. Nyitva volt, lehetett üdítőt, sört venni, és éltünk is a lehetőséggel. Elég sok ember tartózkodott a menedékház környékén. Kellemes a környezet, padok, asztalok vannak elhelyezve a turistaház előtti réten.

1330-kor úgy döntöttünk, hogy eleget pihentünk már, visszaindultunk a Lajos-forrás felé. Most a sárga jelzésű utat választottuk. Indulás után rögtön a Kőhegyi-tó mentén haladtunk el, melyben szokás szerint egy csepp víz sem volt. Később elhaladtunk a bronzkori sáncok mellett. Akármennyire erőltettem a szememet, a sáncokat nem tudtam felfedezni! Jó órai gyaloglás után értünk vissza a forráshoz. Rövid szusszanás, majd keményen elkezdtünk gyalogolni a zöld háromszögjelzésen a Bölcső-hegy csúcsa felé. Idős erdőben vezet fel az ösvény. 1520-ra értünk fel a kilátóval koronázott 588 m magas csúcsra. 2021 őszén adták át a szerény kinézetű kilátót. Nem túl magas, alig lóg ki a lombkoronából. A mostani körpanorámából pár éven belül nem sok minden fog maradni. Annyira szűk, hogy egyszerre csak 5 ember fér el a 7 m magasan levő kilátószinten. A panoráma viszont egyszerűen csodálatos! Déli irányban a Nagy Csikóvár, nyugatra a Lom-hegy, északkelet felé a Cser-hegy, északnyugatra a Pilisszentlászló feletti hegyek, míg keletre Szentendre város, valamint a Mátra vonulatai láthatóak. Miután kigyönyörködtük magunkat, rövid pihenő után elindultunk végcélunk felé, vissza Kiskovácsiba.

Még majd 6 km-es szakasz volt hátra, de szerencsére kényelmes úton kellett ereszkednünk. Az előre sietők elvétették az utat, a piros keresztjelzés elérésekor nem jobbra, hanem balra fordultak, ezáltal visszatértek a Holdvilág-árokhoz, így keveredtek le Kiskovácsiba. A kiírás szerint haladók,a Lom-hegy oldalában, közel a nyereghez, elérték a piros jelzést, melyen balra fordultak. Érintették a Salabasinai-kutat, melyből nem csörgedezett a víz. Folyamatosan déli irányban haladt a jelzésünk. Miután elhaladtunk az önkiszolgáló becsületkasszás "büfénél", hamarosan a parkolóban találtuk magunkat. 1800 óra volt, mire mindenki előkerült. Igen kellemes időjárási viszonyok mellett gyalogolhattunk a mai napon! Bánhatják azon társaink, akik nem jöttek el a mai körtúrára! Legközelebbi összejövetelünk szeptember 8-án lesz, szakosztályi találkozót szervezünk Százhalombattára, a Régészeti Parkban. Gyalogolni szeptember 30-án fogunk a Visegrádi-hegységben, a Vadálló-köveket fogjuk megmászni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu