2023 június 10, Dél-Dunántúli Piros Túra - Zics-Kapoly
A túrát megelőző napokban esős volt az időjárás, de hétvégére csendesebb idő köszöntött ránk. Szerencsénk volt az időjárással, bár sokan ezt nem hitték el a korábbi napokban. Sokan érdeklődtek a buszos túra iránt, de 12-en visszavonták a jelentkezésüket! Ez sajnálatosan nagy szám, így a buszon csak 26-an jöttünk össze. Ez az adat is azt támasztja alá, hogy el kell felejtenünk a kényelmes buszos túráinkat. Marad majd a tömegközlekedésre, a személygépkocsikra szervezett túra. Ezáltal persze minimum harmadára fog csökkenni a túrákon résztvevők száma, a szakosztályunk létszáma is drasztikusan le fog apadni. E rövid kesergés után térjünk vissza a túrára. A Dél-Dunántúli Piros Túra újabb szakaszát céloztuk meg a mai napra. A megkezdett sorozatot a Zics-Kapoly közötti szakasszal fogjuk megnövelni. Úgy tűnik, jövőre be tudjuk fejezni a kb. 320 km-es útvonal bejárását szakosztályi szinten. Már nincs sok kilométerünk hátra! A mai napon 3 db bélyegző begyűjtése lesz a cél. A megszokott 6 órai indulás után Százhalombatta, Érd, Tárnok, Martonvásár után vált teljessé a mai csapatunk. Az M7-es autópályán mentünk lefelé a starthelyünkre, majd a Kőröshegyi völgyhídnál fordultunk le délre, majd Kerekin át érkeztünk meg Zicsre. A kávézás sem maradt el, a Sóstói MOL üzemanyagtöltő állomáson ejtettük szerét ennek a reggeli szertartásunknak. Szokás szerint két túraváltozat került kihirdetésre, ezek az alábbiak voltak:
Útvonal: Zics (170m,
) – Nágocs (204m, ) – Andocs (160m, ) – Kapoly (191m, ) Túratáv: 21km
Emelkedő: 230m
Minősítő pontszám: 31,5+4,6=36 pont
Útvonal: Zics (170m, (-)) – Kapoly (191m, (-),
) Túratáv: 10km
Emelkedő: 99m
Minősítő pontszám: 15+2+3=20 pont
Mindenki Zics központjában szállt le az autóbuszból. A DDP-s bélyegző itt található az italbolttal szembeni villanyoszlopon, a Kossuth Lajos utcában. A pecsételés után kétfelé vált a társaság. A rövidebb távot választók jelzetlen úton elindultak Kapoly felé, a hosszabb távot választók a piros jelzésen indultak ki a faluból. A piros jelzés egy nagy U kanyart formál, ezáltal kétszer hosszabb, mint a jelzetlen út. A Petőfi Sándor utcán hagytuk magunk mögött a települést. Elhaladtunk Zics Falumúzeuma és a település egyik kőkrisztusa mellett. Egy dombtetőre kapaszkodtunk fel, majd egy völgymenet következett a mezőgazdasági földek között levő földúton. Az előző napi esőzések nyoma látható volt, mély árkok voltak a földúton. A következő domb után nem sokkal Nágocsba érkeztünk meg. Mindössze 2,5 km a két település közti távolság. A gabonatáblák igen bíztatóan néznek ki, jóval nagyobb termés várható, mint 2022-ben volt. Egy aszfaltúton értük el az első házat 930-kor a Kossuth Lajos utcában. Krisztus kereszt fogadott bennünket. Elhaladtunk a Vegyesbolt, Italbolt és egy kopjafa mellett. Egy érdekes információs pózna is volt az út mellett. Nágocs mindkét temploma, a római katolikus Szent György templom, és a református templom is megtekintésre érdemes. Sajnos nekünk most erre nem jutott időnk. A II. világháborús emlékmű után egy igen szép Nepomuki szobor mellett mentünk be a kastélyparkba. 1787-ben állították fel a cseh szent mozgalmas barokk szobrát. Nepomuki Szent János, 1345 körül született, Csehország patrónusa, a hidak, a gyónási titok, a haldoklók, a hajósok, a tutajosok védőszentje. I. Vencel királlyal való ellentéte miatt, mely a gyónási titokhoz ragaszkodásából fakadt, elfogták, megkínozták és a Moldva folyóba dobták. 1729-ben avatták szentté.
Az itt látható kastélyt Zichy Ádám 1714-ben kezdte megépíteni. Az 1830-as években Zichy János reprezentatív kastéllyá alakította apja kúriáját, emeletet építtetett rá, klasszicista stílusban átalakította. Utolsó tulajdonosa báró Rubido-Zichy Iván volt. A II. világháború megpecsételte a kastély és a Zichy család sorsát. A kastélyt és a birtokot feldúlták, kifosztották. Pár hónap alatt elveszett a család évszázadok alatt felhalmozódott óriási ingóvagyona, tönkrement a falu legnagyobb gazdasága. Későbbiekben volt itt DISZ-iroda, TSZ-iroda, pártiroda, tiszti lakások a kapolyi laktanya tisztjeinek, óvoda, orvosi rendelő, iskola, 140 férőhelyes gyermekotthon. A parkban több termetes fa található, közülük a legszebbek a fekete diók, a magas kőrisek, a szivarfák, a tiszafák, a platánok és a magas kőrisek, de van itt egy-egy hatalmas gyantás cédrus és mamutfenyő is. A legidősebb fák kora meghaladja a száztíz évet. A kastély jelenleg állami tulajdonban van, de egy vállalkozó 60 évre vagyonkezelői jogot kapott rá, ezért saját pénzen szépítheti és rendbe hozhatja a kastélyt, cserébe addig lakhat benne. Ez a vállalkozó magánember gróf Zichy László, aki családja régi kastélyát kapta vissza! Egyébként nagyon kedves a gróf úr, pár szót váltottunk vele. A kastély felújítása folyamatosan történik. Miután sétáltunk egyet a parkban, körbenéztük a kastélyt, majd tovább indultunk.
A következő település Andocs volt. Ez sem volt nagy távolság, a nevezetes kegytemplom 3,5 km-re van a Zichy kastélytól, viszont ezt végig aszfaltúton kellett megtenni! Monoton, egyhangú volt ez a szakasz. Mint általában a Külső-Somogy tájain, hullámvasutaztunk egyet, le-föl vezetett az út. 1020-kor értük el Andocs szélső házát. A kegytemplomnál kb. félórát töltöttünk el. A Nagyboldogasszony-bazilika Somogy megye egyik legismertebb katolikus búcsújáróhelye. Évente tíz búcsút tartanak, A faluhoz közeli Toldon tevékenykedő pálosok, a XV. század végén Andocson építettek egy gótikus kápolnát, amely azonban a legenda szerint mennyei eredetű. Állítólag még a megszálló törökök sem merték levenni a keresztet tornyáról, sőt, szabadságot és védelmet biztosítottak a helyi lakosoknak és az ide érkező zarándokoknak. A ma is látható templom alapkövét 1739-ben helyezték el. Ez előtt készült el a rendház. A régi, gótikus kápolnát szentélyként építették hozzá az új, barokk stílusú, nagy méretű templomhoz. A díszes kegyoltár, ahol az ősi Mária-szobor látható, 1746-ra készült el Zichy Ádám pénzadományából Az elkészült templom felszentelését Padányi Biró Márton püspök végezte 1747. december 17-én. 1866-ban a megkopott freskókat helyreállították, de nagyobb felújítások sokáig nem történtek a templomon 1950-ben a ferenceseket elűzték Andocsról, de a rendszerváltás után, a hitélet újra feltámadt. 2021. október 10-én, Magyarok Nagyasszonya napján a templomnak basilica minor rangot adományozott Vatikán. A templom melletti kút vize szentelt víznek minősül, használói hite szerint szembetegségek gyógyítására alkalmas. Az oltáron látható 160 centiméteres, festett Mária-szobrot 1747 óta öltöztetik különféle ruhákba. Manapság ruháját kéthetente cserélik, a liturgikus színeknek megfelelően. A régi ruhákat elteszik, és a templom melletti múzeumban őrzik. Több, mint 300 db ruha látható a múzeumban!
A templomban nem volt lehetőségünk alaposabban szétnézni, éppen misét tartottak. A múzeumot viszont meglátogattuk. Mivel a mai túra felét sem tettük még meg, 1100-kor tovább indult a csapat. A települést a Karád felé vezető országúton hagytuk el. Jobbra letérve, egy alig járt ösvényen indultunk tovább. Az ösvény egy hosszúkás tóval párhuzamosan haladt, 50-100 méterre a parttól, de ebből mi semmit sem láttunk! A fák mindent eltakartak, pedig 1,5 km-tert haladtunk a tó mentén! A tó után kereszteztük a tápláló patakocskát, majd mezőgazdasági területeken keresztül átmentünk egy másik völgybe. Ismét dombhát következett, 13 óra után nem sokkal már az andocsi műútnál voltunk. Az út mellett egy gondozott képesfa látható. Ezután egy igen kellemetlen, gazos szakasz következett. Alig lehetett megtalálni az ösvényt! Rövidesen egy bekerített diófaültetvényhez értünk, de az ösvény minősége itt sem változott. Persze túléltük a megpróbáltatásokat, az erdő, illetve a mezőgazdasági terület határán már tűrhető földúton gyalogoltunk Kapoly felé. A Zics, Kapoly közötti műutat kb. 1400 óra magasságában érte el az élcsapat. Innentől kezdve aszfaltúton kellett gyalogolnunk, az út végig lejtett. Az elsők már 1450-kor a pecsételőhelynél voltak, az utolsó emberünk majd egy órával később ért ide. Mivel az élmezőny, illetve a rövidtúrásaink már régóta itt voltak, sajnos büfének, italboltnak híre, hamva sem volt, az utolsó pecsét begyűjtése után rögtön hazaindultunk 1550-kor.
Az előzményekhez képest kellemesre sikeredett a mai túránk. Ismét bejártuk a Dél-Dunántúli Piros Túra egy szakaszát. Jövőre, 2024-ben már nem sok kilométerünk lesz hátra. Idén ezzel befejeztük a buszos túráinkat, következnek a személygépkocsis, tömeg közlekedéses túrák Június 24-én a Visegrádi-hegységbe megyünk, Pilisszentlászló, Szentendre között fogunk gyalogolni. De előtte még, a holnapi nap folyamán Georgiades Gáborról fogunk megemlékezni Százhalombattán.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető