2023 aprilis 15, Dél-Dunántúli Piros Túra - Igal-Somogydöröcske

A túrát megelőző napokban volt bőven eső, zápor, zivatar. Szombatra sem jeleztek jó túraidőt, a délelőtt folyamán továbbra is csapadékos időt prognosztizáltak. A túrára jelentkezők közül hat fő gondolta meg magát, de a buszon így is 35-en jöttünk össze, mely az utóbbi idők egyik legnagyobb létszámú csapata lett. Igazán a sár miatt kellet aggódnunk, sajnos ebből bőven kijutott nekünk a túra során. Idén először jártunk a Dél-Dunántúli Piroson, folytattuk a 2020-ban megkezdett sorozatunkat. Most már a Somogyi-dombság lankáin gyalogolhattunk. Az Igal-Somogydöröcske közötti szakasz bejárása volt megcélozva, 3 ellenőrző pont felkeresésével. Százhalombattáról hat órakor indultunk el, az autóbuszunk Érd, Tárnok, Martonvásár érintésével gyűjtötte össze a turistatársakat, így vált teljessé a mai túracsapat. Az M7-es autópályát a Kőröshegyi völgyhídnál hagytuk el. A 6505-ös számú országúton, Andocson át értünk le Igalba, a kiindulási pontunkra. Lefelé menet rövid pihenőt tartottunk a Sóstói MOL kútnál. Az évek során kialakult kettő tervezett útvonalból választhattak a résztvevők, az alábbiak szerint:

Útvonal: Igal, Gyógyfürdő (168m, ) – Somogyacsa (183m, ) – Somogydöröcske (160m, )
Túratáv: 19km
Emelkedő: 350m
Minősítő pontszám: 28,5+7=36 pont

Útvonal: Somogyacsa (183m, ) – Somogydöröcske (160m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 230m
Minősítő pontszám: 18+4,6=23 pont

Nyolc óra előtt nem sokkal már Igalon voltunk. A hosszútúrások itt szálltak ki az autóbuszból, a rövidtúrások elmentek Somogyacsára, az ő kiindulási pontjukra. A Gyógyfürdő közelében voltunk. Az még nem nyitott ki, de már jópáran sorakoztak a bejáratnál, hogy mielőbb bejussanak. A villanyoszlopnál van a DDP pecsétje, páran bepecsételték a kötelező bélyegzést. Gyanús volt az időjárás, felhős időben indult el a túra. Szép lassan elkezdtünk emelkedni egy kisebb gerincre. Az eső is szemerkélni kezdett, elő kellett vennünk az esőköpenyeinket. A házak után, jóminőségű köves úton elhaladtunk a falu hidroglóbusza mellett. Ez a rész, tulajdonképpen Igal szőlőhegye. Az útról egy kisebb kápolna volt látható balkézre. Visszatekintve Igal települése látszódott. Elhagyva a köves utat, mind kellemetlenebb lett a gyaloglás a csúszós, sáros úton. A mezőgazdasági földek melletti földúton kellett gyalogolnunk. Óvatosan kellett lépkedni, nehogy elcsússzon az ember. Kilenc óra után nem sokkal balra bekanyarodtunk az erdőbe. Ez a szakasz már egy fokkal jobb volt, mint az előző. Errefelé még sok keltike virágzott. Tíz óra után már Somogyacsa szőlőhegyén gyalogoltunk. Sok elhanyagolt présházat láttunk. Hamar beértünk a faluba.

Meglepetésünkre, a rövidtúrások 6 fős csoportjával futottunk össze. Kiderült, a túrájukat a tervezetthez képest ellenkező irányban kezdték meg, Igal felé indultak el, majd összetalálkoztak a hosszútúrásokkal! A csapatuk kettévált, egyik része elindult Somogydöröcske felé, a többieknek visszarendeltük az autóbuszt. Az itteni DDP bélyegzőt a bolt előtti villanyoszlopon találtuk meg. A bolt természetesen zárva volt. Ezekben az apró falvakban se bolt, sem italbolt nincsen gyakorlatilag! A bélyegzés után folytattuk az utunkat. A csapatunk széthúzódott, az elsőket nem is láttuk, mennyire vannak előttünk. Kifele menet a településről az egyik ház udvarán struccokat fedeztünk fel. Elég bolond állatok voltak, a gazdájukat csipkedték, vagy szeretetből, vagy mert éhesek voltak. A gazdájuk miden esetre jól viselte ezt a viselkedésüket. A falu végén tekintélyes bivaly csorda volt egy bekerített részen. Az állatok jól érezhették magukat, dagonyázót is kialakítottak számukra. Működő gémes kút is volt itt. Ahogy haladtunk felfelé, mind szebb lett a panoráma. Sajnos az út továbbra is csúszós, sáros volt. Az eső szemerkélése is nehezen szűnt meg. 1200 óra körül értünk el egy vadászházhoz. Többen itt leültek a padokhoz, hogy megebédeljenek.

Öten viszont rövidítettük a tervezett útvonalon. Levágtunk egy "V" alakú szakaszt. A völgyben, legelő szélén gyalogoltunk egy darabig, majd jobbra felkanyarodtunk a dombtető felé, ahova 1300 órára értünk el. Innen már látszódott Somogydöröcske, ahová igyekeztünk. Távolabb Szorosad házait láttuk, ide majd a következő alkalommal fogunk eljutni. Időközben a nap is kisütött, szép időben indultunk lefelé egy nagy réten. Visszapillantva a hosszútúrásokat láttuk a dombtetőn. Szétszóródva, csatárláncban jöttek utánunk a réten. 1350-re mindenki megérkezett a faluba. A buszunk itt várakozott ránk a hat rövidtúrásunkkal. A település árpádkori, 1138-as oklevél említi először. A török korban pusztává vált, elnéptelenedett. 1733-tól már a Hunyady család birtokában volt, 1758-ban ők telepítették be a németeket, jelentős adókedvezményt biztosítva számukra. Talán nekik köszönhető, hogy manapság is sok szép portát lehet látni a Keleti utcában. A műemlék jellegű evangélikus templomot 1836-ban építették. 1947-ben a németek többségét kitelepítették a községből, helyettük Felvidéki magyar családokat költöztettek ide.

Aki pecsételni szeretett volna, az felsétált az evangélikus templomhoz. A DDP pecsétje itt található a tájékoztató tábla oszlopán. Visszafelé még megnéztük a Húsvéti dekorációt, a világháborús emlékművet. 1415-kor már hazafelé indultunk. A sárdagasztás ellenére jól sikerült a mai túránk. Legközelebb kerékpáros túra következik április 22-én a Csepel-szigetre. Gyalogolni május 6-án fogunk, Somogydöröcskéről folytatjuk majd a Dél-Dunántúli Piros útvonalának a bejárását.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu