2022 október 2, Ősz Dobogókő környékén - Pilis, Visegrádi-hegység

Elérkeztünk a második túránkhoz, amikor nem autóbusszal, hanem személygépkocsikkal és tömegközlekedéssel közelítettük meg a túra kiindulási pontját. Ezúttal Pilisszentkeresztre kellett eljutni a starthelyre. A találkozó időpontja 830-ra volt megbeszélve a Pilisszántói elágazáshoz. 13-an - mint a gonoszok - jöttünk össze a mai túrára. Öten a tömegközlekedést választottuk, a többiek személygépkocsival érkeztek meg. Az előző napi esőzések miatt megváltoztattuk a túra időpontját, szombat helyett a vasárnapot választottuk, erre a napra már kedvező előrejelzéseket lehetett olvasni. Más változások is voltak a kiíráshoz képest. Túravezetőnk, Zsolt megváltoztatta az eredetileg kiírt útvonalat. Nem mentünk le a Dera-patak szurdokába, hanem a rövidebb piros jelzésen mentünk fel Dobogókőre. Ezután átmentünk a Tirts Rezső kilátóhoz. Mentünk pár kilométert az eredetileg kiírt útvonalon, majd felmentünk jelzetlen úton a Vaskapu-sziklához. A túra nehézségi foka nem változott, egy kissé rövidebb lett, de látnivaló több volt! Töröltük továbbá a rövid túrát, erre a szakaszra senki sem óhajtott elmenni. Tehát az alábbi útvonalat jártuk be vasárnap:

Útvonal: Pilisszentkereszt (340 m, ) – Dobogókő (703 m, ) – Tirts Rezső kilátó (681 m, ) - Dobogókő (703 m, ) - Két-bükkfa-nyereg (582 m, ) – Vaskapu-szikla (600 m, , (-)) – Kolostor romok (360 m, (-), ) – Pilisszentkereszt, Felső kocsma (340 m, )
Túratáv: 15km
Emelkedő: 600m
Minősítő pontszám: 25,5+12=35 pont

A Pomázi HÉV megállóból jövő buszunk késett egy kicsit, így 855-kor indultunk el a piroson felfelé, Dobogókő irányába. Előtte még pár mondatban a túravezető ismertette a mai nap látnivalóit, a település rövid történetét. Már a kivezető aszfaltúton is keményen felfelé vezetett a jelzésünk, az utolsó ház elhagyása után is folytatódott a kapaszkodó. Az egyik pontról szinte az egész Pilis vonulatot láthattuk be. Nagy volt a gombagyűjtők öröme, jó pár méretes nagy őzlábgombát találtak ezen a szakaszon. Jó iramban haladt a csapat, 1025-kor már Dobogókőn voltunk. Sokat jártunk már errefelé, de a látványosságokat mindig megnézzük. A Pilisszentkereszthez tartozó településen sok a látnivaló. A központi helyen 2 menedékház viseli báró Eötvös Lóránd nevét, a baloldali kisebb faházikó jelenleg Turista múzeumként funkcionál. A jobboldali kőépület turistaház és étterem is egyúttal. Mögötte van a 699 m magas csúcson kiépített kilátóhely. Nincs körpanoráma, viszont északi irányban a Dunakanyar, és a Börzsöny megkapó látványa igézi meg az idejövőket. Közelebb a Rám-hegy, a Vadálló-kövek szirtjei láthatóak. Sok szobor, emléktábla, valamint világháborús emlékmű található a környéken. A turistaház előtt 6 db hatalmas üstben főzték a finom melegételt. Rövid pihenőt tartottunk, van, akinek hiányzott az OKT bélyegzője, az most pótolhatta. Elsétáltunk a kilátóhoz, sokan voltak már a csúcs körül. Tiszta volt a levegő, nagyon szép volt a panoráma. 1050-kor indultunk tovább.

Következő célunk, a Tirts Rezső kilátó volt. A kék körjelzésen jutottunk el a kilátópontig. Tirts Rezső, egykori erdőtanácsos a hazai turistamozgalom tevékeny munkása volt, ő készítette el Dobogókő első turistajelzését, jelentős szerepe volt a parkerdő feltérképezésében is. A kilátóból Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Dunakanyar, valamint a Duna túloldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy is látható. A kilátás pazarabb, mint Dobogókőről! Feltűnik a Visegrádi vár is, ebből a szögből már nem takarja a Prédikálószék. Aki pecsételni szeretett volna itt, az csalódott. A Piliscsabai Természetjáró Egyesület gondozza a "Jó kilátások" Visegrádi-hegység jelvényszerző túramozgalmat, ennek egyik ellenőrzőpontja a kilátó. Több hónapja hiányzik a bélyegző, vandál kezek begyűjtötték, csak a lánca lóg szomorúan az egyik tájékoztató tábláról. Miután kinézelődtük magunkat, egy jelzetlen úton lementünk a zöld keresztjelzésre. Kanyargós ösvényen, az aszfaltutat kétszer is keresztezve jutottunk el az 584 m magasan levő Két-bükkfa-nyeregbe. Itt sok jelzés fut össze, fontos turista csomópont. Mivel elmúlt dél, leültük az asztalokhoz, megebédeltünk. Alig lehet elférni a személygépkocsiktól, a parkoló kicsinek bizonyul számukra. 1235-kor indultunk lefelé a Pilis oldalában a zöld jelzésen. Ezt a köves utat Római útnak hívják, valószínűleg ebben a korban építették meg. Nem a lábnak való út, eléggé próbára teszi az embert. Érintettük a Szopláki-Ördöglyuk-barlangot. Tekintélyes a mélysége, kb.110 m a mély, járatainak hossza 430 m. Eredetileg hévízes barlangrendszer volt, a mélyből feltörő meleg víz alakította ki. A barlang fokozottan védett, nem látogatható! Denevérek élőhelye, a telet itt töltik. 1300 órakor elértük a Döme halála nevű helyet. A felállított kereszt Pápay Domokos okl. erdőmérnöknek állít emléket, aki tragikus körülmények között, 1957.10.03-án halt meg a közeli nyiladékban munka közben.

Elérkeztünk egy esőbeállóhoz, majd egy jelzetlen úton elkezdtünk kapaszkodni a páratlan szépségű Vaskapu-sziklához. Ez egy lyukas sziklaboltív, mely egy látványos mészkőtaréj végén található. Kemény kapaszkodó várt ránk! A szikla tulajdonképpen nem látogatható, a védett, nemzeti parki területen fekszik, emiatt csak jelzetlen úton lehet ide feljutni. Ennek ellenére sokan felkeresik, a jól kijárt ösvény is ezt bizonyítja. A Pilis jól karsztosodó mészköve számos barlangot rejt. A víz szénsav tartalmával oldja a mészkövet, ezáltal réseket, járatokat, üregeket alakít ki benne. Egy ilyennek igen látványos maradványa a Vaskapu sziklaegyüttese. A roppant sziklaborda egy valamikori barlang mementója: régebben mélyebben helyezkedett el, azonban a hegy kiemelkedésével magasabbra került. Az impozáns boltív oldalában Zsigmondy Emil hegymászó emléktáblája látható, aljában egy sziklahasadékban pedig bivakolni lehet. A rövidke mészkőtaréjon több boltív, barlangi eredetű lyuk is tátong. Innen nincs igazán kilátás a környékre, de a sziklaív látványa mindent kárpótol! Lefelé sem volt egyszerű lemenni a meredek, csúszós úton. Szerencsénkre most nem volt sáros az út!

Visszamentünk a csúszkálás után, a zöld jelzésre, a Római útra. Itt kettévált a csapat, van, aki Pilisszentkereszt felé vette az irányt, de a többség elment megnézni a hajdani cisztercita kolostor romjait. A középkori Magyarország egyik legjelentősebb egyházi létesítménye volt az 1184-ben, III. Béla király által alapított cisztercita monostor. A legenda szerint közelében lett merénylet áldozata Meráni Gertrúd királyné, II. András király felesége. A történetet Katona József Bánk bán című alkotása meséli el részletesen. A kolostor és a templom 1526-ban leégett, a török hódoltság idején elnéptelenedett. Köveit a lakosság elhordta, ami megmaradt, az pár oszlop alapja, melyeknek méretéből elképzelést nyerhetünk, hogy milyen nagy is volt maga a templom. Az oszlopmaradványokat tető védi az időjárás viszontagságai ellen. A romokon felül megtekintettük a bővizű klastrom kutat is, majd lementünk Pilisszentkeresztre. Nagyon szép túrában volt részünk a mai napon, de azért elfáradtunk egy kicsit. Egy hét múlva újabb túrára kerül sor, akkor Nagykovácsi környékét fogjuk bejárni. Természetesen ismételten tömegközlekedéssel, illetve személygépkocsikkal közelítjük meg a kiindulási pontunkat, mely egyúttal a cél is lesz!




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu