2022 szeptember 17, Olár Péter kerékpáros emléktúra - Etyeki-dombság

Megérkezett szeptember, elérkezett a hagyományos Etyeki Olár Péter kerékpáros emléktúra. A kerekező társaink idén el voltak látva kerékpározási lehetőségekkel, alig telt el egy hónap, hogy a nyári Veszprém környéki egyhetes kerékpározást letudtuk. Ott ötvenen jöttünk össze! Az időjárásunk már kezdi megmutatni az őszi arcát, nappal még kellemes időben van részünk, de estére, éjjelre már lehűl az idő. Vége a nyári aszálynak, mind többet esik az eső, ez pedig a jelentkezők létszámára is kihatással van. Most is mérsékelt volt az érdeklődés a túra iránt, de mivel előző napon esett, és mára sem ígértek esőmentes időt, az indulásnál mindössze ketten jelentünk meg. A két fős csapatot viszont könnyű volt egybetartani! Idén, a már klasszikusnak tekinthető útvonalat választottuk ki. Persze azért újdonság is volt, mivel a nem régen átadott Budapest-Balaton kerékpárút egy szakaszát is felavattuk. Ezt az útvonalat jártuk be:

Útvonal: Százhalombatta – Érd – Martonvásár – Tordas – Gyúró – Etyek – Biatorbágy – Sóskút – Érd – Százhalombatta
Túratáv: 70 km (ebből 5 km földút, 10 km makadám)
Emelkedő: 600 m (ebből terep 100 m)
Minősítő pontszám: 33+5+5+2=45 pont

Reggel nyolc órára beszéltük meg a találkozást az E-Batta előtt. Mindössze ketten jöttünk össze! Tegnap még volt pár érdeklődő, de nem erősítették meg a jöveteli szándékukat. A tisztesség kedvéért vártunk még 5 percet, hátha valaki előkerül, de mivel senki sem érkezett meg, ketten indultunk el Százhalombatta Ipariparkja felé. A vasútállomás környéke az utóbbi évben eléggé átalakult, egy vasúti felüljáróval gazdagodott a város, amin keresztül lehet megközelíteni kerékpárral az Ipariparkot. Az Ipariparkot elhagyva kereszteztük a 6-os főutat, majd Simonpuszta felé vettük az irányt. Az út eleje még aszfaltos volt, de eléggé kátyús, majd földút következett. Az elmúlt napok csapadéka látszódott, tócsákat kerülgettünk, de ennek ellenére simán eljutottunk Simonpusztára. Végül is a sarat megúsztuk.

Simonpusztát elhagyva újra aszfaltos, de kátyús úton jutottunk ki a 7 sz. főútra. Kissé beborult az ég, egyre jobban látszott, hogy csapadék nélkül nem ússzuk meg a mai napot. A főúton haladva Kismartonnál már meg kellett állnunk, annyira szemerkélt az eső, hogy elő kellett venni esőköpenyeinket. Közel volt Martonvásár, itt megálltunk, gondoltuk kivárjuk, hogy abbamaradjon a szemerkélés. Ez szerencsére nemsokára be is következett, sőt még a nap is kisütött, igy tovább indultunk. Sajnos a vasútállomást elérve újból rákezdett az eső, de szerencsénkre ez a mai adag fináléja volt, ettől kezdve napos időnk lett némi felhős égbolttal. Martonvásárt a Szőlőhegyi úton hagytuk el, pincék, és lakóházak mellett elhaladva értük el a M7-es autópályát. Itt lekanyarodva a Szent László-patakkal párhuzamosan haladva értük el Tordast.

A települést elérve megálltunk a barokk hídnál, majd nemsokára elértünk a mostanában elkészült Budapest-Balaton kerékpárutat. Az egyik irányban Kajászó, majd a Velencei-tó felé vezet, a másik irányban Etyek felé. A Gyúróig tartó szakaszt már 5 éve átadták. A településen haladt át az utunk, a települést elhagyva már aszfaltos út fogadott bennünket. Tavaly még köves, kellemetlen, rázós úton kellett itt tekernünk. Látványos a minőségi változás, bár a terepviszonyokon nem változott semmi. A kemény emelkedő továbbra is embert próbáló, csak a legkitartóbbak tudnak rajta feltekerni, a többieknek meg marad a kerékpár tolása. Tavaly ezen a szakaszon még földmunkákat végeztek, így látványos a változás. Nemsokára elértük az etyeki szőlészet határát. A hagyományainkhoz híven megkóstoltuk az idei termést, majd a keresztnél álltunk meg rövid pihenőre, ahol egy pihenőhelyet alakítottak ki. A mandulást elérve szedtünk némi termést, majd teljesen új útvonalon értünk be Etyekre.

A település központját a Kálvária-dombnál értük el, majd a Magyar-kútnál frissítettük fel magunkat. Rövid időre, pár fotó elkészítése végett megálltunk a Körpincéknél, majd a Kattra Pincészet következett a falu végén. Ezt egyik évben sem hagytuk ki idáig. Nagy munkában voltak, tartott a szüret dandárja, de ennek ellenére szívesen fogadtak minket. Természetesen egy kis kostolót is kaptunk. Itt megebédeltünk, majd a tavaly átadott kerékpárúton indultunk el Biatorbágy felé. Biatorbágy szélén véget ért a kellemes kerékpárút, a főúton kellett eljutnunk Sóskútra. Az emelkedő végett, valamint a nagy forgalom miatt talán ez volt a legkellemetlenebb szakaszunk a mai napon. Sóskúton nem hagytuk ki a cukrászdát. A sütemények elfogyasztása után folytattuk az utunkat, Érd érintésével, majd némi makadámúton zötyögve értük el a Csenterics utat. Itt már hazai vizeken kerekeztünk.

Bár idén csak ketten vettünk részt az Olár Péter kerékpáros emléktúrán, de egyikünk sem bánta meg, hogy eljött. Az időjárás sem nehezítette meg a bicajozásunkat, a reggeli szemerkélés sem zavarta meg a túránkat. Mindent összegezve kimondotta kellemes napot zárhattunk. Ezzel befejeződtek az idei kerékpáros programjaink. A gyalogos túrák folytatódnak, nemsokára a Kevélyek környékén, szeptember 24-én fogunk gyalogolni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Szabó Zsolt
túravezető


© 2006-2022 természetbarátok.hu