2020 augusztus 15, Dél-Dunántúli Piros Túra - Szekszárdi-dombság

Szépen összejött az idei év harmadik túrája. Elkezdtük a Dél-Dunántúli Piros útvonalának a bejárását. Kellemes, kissé meleg időt prognosztizáltak erre a szombatra. Bejött az előrejelzésük a meteorológusainknak. Hat órakor indult el az autóbuszunk Tárnokról. Érd, Százhalombatta, Ercsi érintésével lett teljes a csapatunk. 37-en jöttünk össze a mai túrára. Mindössze 5 visszamondás volt. Az M-6-oson mentünk lefelé, Szekszárd irányába. Az egyik MOL kútnál rövid pihenőt tartottunk. 840-kor Szekszárd vasútállomásán állt meg az autóbuszunk., itt szereztük be a mai nap első pecsétjét. Az eredeti kiíráshoz képest még egy harmadik variáció is létrejött. Volt, akinek a Dél-Dunántúli Kék Túra útvonalból hiányzott egy szakasz, ezt lehetett pótolni a mai napon. Ők Kismórágyról jöttek át Grábócon keresztül Mőcsényre, a Dél-Dunántúli Kék Túra RP útvonalán. Végül is ebből a három változatból választhattak a túrán résztvevők. Ezek az alábbiak voltak:

Útvonal: Szekszárd vá. (90 m, ) – Szálka (140 m, ) – Mőcsény (130 m, )
Túratáv: 21km
Emelkedő: 360m
Minősítő pontszám: 31,5+7,2=39 pont

Alternatív útvonal: Alsónána (122 m, ) – Szálka (140 m, ) – Mőcsény (130 m, )
Túratáv: 11km
Emelkedő: 360m
Minősítő pontszám: 16,5+7,2=24 pont

Alternatív útvonal: Kismórágy (115 m, ) – Szálkai-tó (140 m, ) – Szálka (140 m, ) – Grábóc (135 m, ) – Mőcsény (130 m, )
Túratáv: 18km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 27+6=33 pont

A pecsételés után a hosszútúrát választok 23-an elindultak Szekszárd központja felé. Takaros, tiszta város Szekszárd. Sok szobor látható, az épületek rendben vannak. A város Fő tere a Béla király tér. Itt eltöltöttünk negyedórát, sok a látnivaló, többek között az Urunk mennybemenetele templom, a Szentháromság oszlop, a Városháza, a Megyeháza, udvarán a középkori romokkal, I. Béla király szobra. A piros itt balra kanyarodik a Kálvária felé. Egy kis kapaszkodó árán 930-ra értünk fel a Kálváriára. Közelében van a Szőlő-hegyi kilátó, ahonnan pompás panoráma nyílik Szekszárdra, a Duna síkságra, valamint a környékbeli szőlőhegyek lankáira. A Szőlő-szobrot 1983-ban hozta létre Kiss István, a város jelképeit felhasználva. A kilátó építésekor az alkotó (vélhetően nem önszántából) néhány szőlőlevélre felvéste az akkori tanácsi hivatalnokok nevét. Emiatt a nem aratott osztatlan sikert a város polgárainak körében, és végül megmetszették a szőlőt: így távolították el róla a vésett leveleket. Emiatt hiányos a kompozíció. A kő talapzatot eredetileg domborművekkel akarták díszíteni, ez viszont napjainkig nem készült el. Miután megtekintettük a panorámát, folytattuk az utunkat. Elhaladtunk egy borosgazda faszobra mellett, majd a Gurovica-tetőn keresztül kanyarogtunk. Amerre a szem ellátott, mindenhol szőlő ültetvényeket láttunk. 1140-kor értük el az erdőt, balra bekanyarodtunk, elindultunk Szálka felé.

1245-kor értünk a Szálkai Iszapoló tóhoz, mely majd 6 ha nagyságú. Ezen a tavon is lehet horgászni, de közel sem olyan felkapott, mint a település másik oldalán létesített víztározó. Ennek 56,7 ha a felülete, több mint 2 km a hossza. Mindkét tó a Lajvér-patak felduzzasztásával jött létre. A Kossuth Lajos utca takaros házai között értünk be a település központjába. Itt található a Horog Étterem és a Trófea Fogadó. A két étterem között látható a nevezetes szarvasbika életnagyságú bronz szobra. 1891-ben ejtették el Szálkán. Ennek a páratlan huszonkettes agancsnak a súlya elejtésekor nagykoponyával valószínűleg meghaladta a 15 kilogrammot. A csodálatos trófea átvészelte a viharos XX. századot és ma is megtalálható a Hatvani Vadászati Múzeumban. A trófea 60 évig vezette a világranglistát! Szálkán tartottuk meg az ebéd szünetünket. Közben begyűjtöttük a pecsétet a Trófea Fogadónál. A Dél-Dunántúli Pirosnak nincs itt saját pecsétje, a Dél-Dunántúli Kék Túra bélyegzőjét kell használni. A korán érkezők találkoztak még a kéken gyalogló túratársainkkal, akik Grábócra indultak tovább.

1415-kor tovább mentek a hosszútúrások. Egy részük a víztározó másik oldalán haladó kék, illetve a sárga keresztjelzést választotta, mondván, hogy az aszfaltúton menő piros jelzésen hőgutát lehet kapni. Persze hőgutát nem kaptunk, viszont végig láttuk a víztározót és a strandját. A strandnál megálltunk az egyik büfénél, sört, jégkrémet vettünk. 1515-kor értük el a tó végét. Továbbra is aszfaltúton haladt a jelzésünk. Egy kisebb emelkedőre vitt fel az út, majd lement Möcsénybe. A Zsibriki elágazásnál van a település vasútállomása, itt találtuk meg a DDPT bélyegzőjét. A három mai bélyegzőből ez volt az első "igazi" DDPT pecsét! A Szélkakas Sörözőnél, mely nem volt nyitva, gyülekeztek társaink. Elég sokat kellett várakozni a kéket járó társakra, két csoportra oszlottak, egymásra vártak. 1730-kor indultunk hazafelé, világosban hazaérkezett mindenki. Legközelebb augusztus 31-én találkozunk Százhalombattán, az Óvárosi Közösségi Házban, a szokásos nyárbúcsúztató szakosztályi találkozón. Szeptember elején az 5 napos aggteleki túra következik remélhetőleg nem szól közbe a koronavírus.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu