2019 szeptember 7, OKT Szentbékkálla-Nagyvázsony - Balaton-felvidék

Továbbra is a "kombinált" Balatoni Kék túrasorozatunkon gyalogoltunk ezen a szombati napon. Most a Szentbékkálla-Nagyvázsony közötti Országos Kék Túra útvonalon gyalogoltunk. Ezzel be is fejeztük ezt a jelvényszerző túrasorozatunkat. A buszon 29-en jöttünk össze, 1 fő személygépkocsival jött el és csatlakozott hozzánk. Mindösszesen 30-an túráztunk, ebből 19-en vállalták a hosszabb túrát, 11-en a rövid túrát választották. A tavaszi túrákhoz képest jelentősen megcsappant a túrázási kedv! Emellett heten vonták vissza a jelentkezésüket. Arányában nézve ez bizony sok. A százhalombattai indulás után, Érd, Tárnok, Martonvásár után az M7-es autópályán, majd a Balaton északi partján haladó 71 sz. főúton kerültünk le Szentbékkállára. Augusztus 24-én itt hagytuk abba a Balaton-felvidéken átmenő Országos Kék Túra útvonalát. Ebből a két változatból választhattak a turistatársak:

Útvonal: Szentbékkálla (175m, ) – Fekete-hegy (363m, ) – Balatonhenye (220m, ) – Csicsói erdészház (320m, ) – Kinizsi-forrás.(260m, ) – Szent Mihály templom romja (270m, ) – Nagyvázsony, Kinizsi vár (245m, )
Túratáv: 23km
Emelkedő: 480m
Minősítő pontszám: 34,5+9,6=44 pont

Alternatív útvonal: Balatoncsicsó (228m, Z, ) – Csicsói erdészház (320m, ) – Kinizsi-forrás.(260m, ) – Szent Mihály templom romja (270m, ) – Nagyvázsony, Kinizsi vár (245m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 18+4=22 pont

910-kor már Szentbékkálla központjában voltunk. Aki nem volt velünk múltkor, most pótlólag bepecsételhette az OKT itteni bélyegzőjét. Kicsit szitált az eső, ezért visszaszálltunk az autóbuszunkra. Visszamentünk kb. 500 métert, a kanyarban levő Krisztus kereszttől indult el a hosszú túra. A rövid túrásaink Balatoncsicsóra mentek, rövid zöld jelzésen történő gyaloglás után rácsatlakoztak az OKT útjára, előttünk mentek el Nagyvázsonyra. Az esőköpenyeinket sem kellett elővennünk, hamarosan a szitálás is elállt. A Töttöskáli templomromhoz ezúttal nem gyalogoltunk el, 90°-os bal kanyarral a szőlők mentén elindultunk felfelé. Rövid időn belül jobbra fordultunk, elértük az Öreghegyi utat. Elhaladtunk egy kút és egy Krisztus kereszt mellett. Kb. 500 métert gyalogoltunk a köves úton, majd jobbra kanyarodtunk. 200 méter után ismét jobb kanyar következett, a szőlők között értünk el az Ölelő fához. Innen már meredekebb úton haladtunk a Kisfaludy kilátó felé. 1010-kor értük el a kilátót. A Fekete-hegy vulkanikus eredetű fennsíkjának peremére először 1950-ben, bazaltból építettek kilátót. 1978-ban ezt cserélte le a ma látható, vörösfenyőből emelt torony. A kilátó 369 méteres magasságban áll. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapásban súlyosan megsérült - 2010-ben mentették meg, ehhez azonban a legfölső szintet kénytelenek voltak elbontani. Névadója, a neves politikus, Eötvös Károly 1900-ban írta meg beszámolóját balatoni körútjáról "Utazás a Balaton körül" címmel. A Káli-medence kisméretű tavait láthatjuk a kilátóból, a környező hegyekkel együtt. A környező Tanúhegyek, a Badacsony, Gulács, Csobánc, távolabb a Szent György-hegy, Szigliget magaslatai is láthatók. Még messzebb a Keszthelyi-hegység lapos vonulata látszódik. Itt-ott a Balaton csíkja is feltűnik. A déli oldali Fonyódi várhegy kettős hegykúpja is feltűnik.

Miután kinézelődtük magunkat, és elkészültek a szükséges fényképek a "kombinált" Balatoni Kék túrasorozat igazoló füzetéhez, tovább gyalogoltunk. Továbbra is a kék jelzésen haladtunk. Lefelé vitt az utunk. Elhaladtunk a Bika-tó mellett. Nem messze innen sok kornis tárnicsot találtunk, még virágzottak. Amint elhaladtunk a kisebb tavak mellett, élesen jobbra kanyarodtunk, elindultunk lefelé a Vaskapu völgyben. A völgy alján a Juhászok kútja látszódott, de nem mentünk le ide. Itt új nyomvonalon haladt az OKT, a régi út igen csak gazos, elhanyagolt lett. 1140 körül értünk le Balatonhenyére. Az itteni OKT bélyegzőt kihelyezték az utcára. A kocsma felújítása folyamatban van, emiatt helyezték ki az OKT bélyegzőjét a korábbi udvari helyéről. A pecsétek begyűjtése után tovább haladtunk a falu fő utcáján. A református templomnál, az I. vh-s emlékműnél bal 90°-os kanyarral hagytuk el a települést. A falu szélén, egy szép bazalt oszlop darabot lehet látni az egyik háznál. Változatos terepen, többnyire legelőkön át vezet az út. Virágzó bogáncsok, repülő boglárka lepkék teszik változatossá ezt a szakaszt. Örökzöld borókák is vannak szép számmal. 1230 körül a társaság nagyobbik része egy magaslesnél letelepedett, ebédidőt tartott. Egy órai gyaloglás után értük el a Csicsói erdészházat. Itt is van egy OKT-s bélyegző, az esőbeálló oszlopán található meg. Itt gyűlt össze ismét a társaság. Bélyegeztünk, szusszantottunk egyet. Az itt található Erdészeti Erdei Iskola épületei 60-65 fő részére, csoportoknak biztosítanak kényelmes elhelyezést. Az épületek kőházak, minden épület központi fűtéssel van ellátva. 2, 3, 4, 6 fős (+pótágyazható) szobákban, szimpla és emeletes ágyakon történik az elhelyezés. Az erdei iskola helyszíne a túrázók körében régen "Csicsói erdészház" néven volt ismert, mivel a szomszédos falu neve Balatoncsicsó, az erdei iskola mai épületei pedig az 50-es években még erdészházak voltak, erdészlakásokként funkcionáltak. A "Csicsói erdészház" elnevezés az Országos Kéktúra térképeken a mai napig él, mivel az erdei iskolába vezető erdészeti murvás út az Országos Kéktúra útvonalon halad.

1400 órakor felszedelőzködtünk, a murvás úton tovább mentünk a Tálodi romok felé. A murvás utat elhagyva jobbra fordultunk, rövid aszfaltos út következett. Az aszfaltos utat balra hagytuk magunk mögött, egy hangulatos völgyben, lefelé menet értünk el a Tálodi kolostor romjaihoz 1505-kor. A kolostort pálos rendi szerzetesek alapították. Első okleveles emléke 1263-ból való. Az alapítók a Rátót nembéli Keszi család. A pálosok a XV. század végén a nagyvázsonyi új kolostorba költöztek, s helyüket ferences szerzetesek foglalták el. A kegyúr, Devecseri Csóron András, a törökök közeledtére felrobbantatta a kolostort 1552-ben. A rom környéke 1959-től védett terület. Sejthető a kéthektáros területet körülhatároló fal maradványa, látható a kolostor homlokfalának romja, az egykori víznyerő hely, melyet ma Kinizsi forrásnak ismerünk. A források vizét összegyűjtő medencéből kifolyó patak mellett asztalokat, padokat helyeztek el a turisták részére. Tovább mentünk Nagyvázsony felé. Előttünk a Kab-hegy jellegzetes csúcsa, az antennái mutatták az északi irányt. A Tálodi-rét végén, a Vázsonyi-séd előtt jobbra kanyarodtunk. Rövid időn belül a Szent Ilona kápolna romjainál voltunk. A kicsiny kápolnáról keveset tudunk. A XIII. századra teszik építését. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocska volt. 1548-ban hagyta el a falut a templom lakossága, feltehetőleg a török elől menekülve. A falu a közeli Pulával együtt a devecseri Csóron család tulajdonában volt. Míg Pula a XVIII. században újra népesült, Tálod pusztafalu maradt. A templom pontos helyét sokáig titok övezte, falmaradványait 1970-ben fedezték fel újra. Állagmegóvására 2007-ben került sor.

A Szent Mihály templom romjai előtt többen is elvétettük az utat. A foci pályánál, illetve a temetőnél fordultunk vissza, hogy ne maradjon ki ez a látványosság. A Kinizsi család temetkezőhely céljából építtette a templomot és a kolostort. Kinizsi Pált valóban ide is temették 1494-ben. Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Miután megnéztük a romokat, tovább mentünk a Kinizsi várhoz, ahová 1630-ra érkezett meg az utolsó emberünk. A gyorsabbak közül páran bementek a várba. Az OKT bélyegzője rendben megvolt a pénztárnál. Összeszedtük a túratársakat, majd 1700 órakor hazaindultunk. Legközelebb Kelet-Bakony lesz a túránk helyszíne, a Közép-Dunántúli Piros útvonal egy szakaszát járjuk be. Tavaly ennek egy részét kihagytuk, most pótoljuk.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2019 természetbarátok.hu