2016 május 1-4, Rockenbauer Pál DDKT, Kislengyel - Nagybakónak
2016. május 4. szerda
Ismét nem volt szerencsénk az időjárással! Már megint szemerkélt az eső! Szokott hatóra körül felébredt a társaság, majd reggeliztünk, kávéztunk, összepakoltunk. Sajnos az esőköpenyeinket is elő kellett vennünk. Így, esőköpenyben indultunk neki a negyedik napi szakasznak hét óra előtt pár perccel. Hiába nem volt sok a mai kilométer, de ebben az időben nem esett jól a gyaloglás. Menetközben azon gondolkodtunk, hogy Palinban abbahagyjuk a túrát, busszal bemegyünk Nagykanizsára és hazamegyünk. Eredetileg ezt terveztük a mai napra:
Útvonal: Hosszúvölgy (185m,
) – Zsigárdmajor (150m, ) – Nagykanizsa, Palin (310m, ) – Öreg-Förhenc (230m, ) – TV Közvetítő Állomás (170m, ) – Kőszikla-szurdok (
) – Nagybakónak (200m, ) Túratáv: 18km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 27+6+2=35 pont
Ha nem is lelkesen, de elindultunk Palin felé. A rétet keresztezve egy szarvas csordában gyönyörködhettünk. A rét után, bal 90°-os kanyarral betértünk az erdőbe. A Vadászházhoz 715-kor érkeztünk meg, itt látható Erzsébet királynő emlékköve. Sokan inkább Sissynek ismerik a királynőt. Elvileg itt a vadászházban is megszállhattunk volna, de ez nem jött össze. Köves erdei úton, félórai gyaloglás után értünk be Zsigárdmajorba. Valamikor itt is volt a turistáknak kulcsosháza, a Kanizsa Természetbarát SE-nek volt a tulajdona, de ez megszűnt. A major harangtornyánál készítettünk egy-két képet, majd elindultunk Palin felé. Sík terepen kellett gyalogolnunk, köves úton. Kereszteztük a Principális csatornát. Az egyik helyről szépen látszódott a Nagybakónaki TV adótorony, melyhez el kellett jutnunk. Átkeltünk a forgalmas 74 sz. főúton, majd Palin Fő utcáján balra kanyarodtunk, hogy beszerezzük az itteni DDKT-s bélyegzőt. Az idő változóban volt, abba maradt már egy ideje a szemerkélés. A bélyegzőt egy Italboltban találtuk meg. 830-ra értünk ide. A bélyegzés elvégzése után leültünk, finom cappucinót és sört ittunk a hűvös idő ellenére.
A csapat úgy döntött, végiggyalogolja a mára betervezett útvonalatí ezért elindultunk az adótorony felé. A mezőgazdasági földek között vezető földúton elértük Öreg-Förhenc-hegy présházait. Nagy területen művelik itt a szőlőt, szép présházakat lehet látni. Az egyik fenn levő gazda behívott Bennünket egy pohár borra. Kedves volt tőle! Sajnos az elmúlt időszak reggeli fagyai itt is meglátszódtak a fiatal szőlő hajtásokon! A dombtetőn, a szőlők között kellemes volt a gyaloglás a jó minőségű úton. 950-kor voltunk a Szőlőhegy kápolnájánál. Természetesen zárva volt, csak kívülről nézhettük meg. Az aszfaltos út megszűnt, egy idő után sáros földúton kellett tovább gyalogolnunk. Előbb egy erdőszélen kerülgettük a pocsolyákat, majd betértünk az erdőbe. A Dabas-hegy után szép kilátás volt a Principális csatorna völgyére. Még a Homokkomáromi templomot is láttuk a völgy túloldalán! A Kerülő-hegyi TV Közvetítő Állomáshoz felvezető aszfalt utat 1110-kor értük el. Majdnem 1 km-t mentünk az aszfaltúton, majd a TV Közvetítő Állomás előtt nem sokkal jobbra letértünk az útról. Egy rövid szakasz után balra letértünk a Kőszikla-szurdok felső bejáratához.
A Kőszikla-szurdok a Zalai-dombság érdekessége. A vadregényes helyet népiesen Kicikliának nevezték el. A szurdokon a kék háromszög jelzés vezet végig. Csodálatos látványt nyújtanak az egyre mélyülő, meredek homokkő sziklafalak. A szurdok érdekessége, hogy egy esős nap után a könnyező fal látványát lehet csodálni. A meder vize ezekből a falakból és a rétegesen elhelyezkedő homokkövek alól szivárog. A szurdok mikroklímája biztosítja a májmoha, a lónyelvű csodabogyó, a madárfészek kosbor életfeltételeit, amelyek amúgy nem jellemzőek a dombvidékekre. A turisták megcsodálhatnak többféle védett virágos növény is: erdei cikláment, szártalan kankalint, farkasboroszlánt, pirítógyökért, zalai bükkönyt. A Szikla-szurdok látogatása nem ajánlott esős és vizes időben. Ezt mi is tapasztaltuk! Nagyon nehezen ereszkedtünk lefelé, a létrák nagyon csúsztak! A nehezebbje a létrák után következett, az ösvény a szurdok oldalában vezetett. Nagyon meredek volt a szurdok oldala, nagyon csúszott az út! Utólag csodálkozik az ember, hogy senki sem csúszott le a szurdok aljába! Egyébként a nehézségektől eltekintve tényleg csodálatos a szurdok, a szlovákiai Hernád-áttörés kanyonjaira emlékeztet.
A szurdok bejárása után azt hiszem a lányok felajánlottak pár forintot Szent Antalnak, hogy megúszták ezt a szakaszt. Szép volt, de esős időben tényleg nem ajánlott a bejárása! Egy darabig a sáros úton, majd aszfaltúton értük el Nagybakónak szélső házait. Annyi időnk nem volt, hogy elmenjünk a szintén nevezetes forrásokig. 1220-kor már a buszmegállóban voltunk. Kicsit rendbe raktuk magunkat, vártuk a buszunkat. A busz elég korán befutott, a vezetője elaludt a volánnál. Így telt el 20 perc, mire a vezető felébredt, és felszállhattunk az autóbuszra. 1241-kor indultunk el. Nagykanizsára 1310-kor érkeztünk meg. Ugyan volt bőven időnk a vonatunk indulásáig, de eléggé fáradt volt a társaság, fújt a hideg szél is, ezért inkább a helyi busszal mentünk el a Nagykanizsa vasútállomásáig. Megvettük a jegyeinket, a vonat 1458-kor indult el Székesfehérvárra. Összegezve az elmúlt négy napot, a nem ideális túra időt is figyelembe véve, tisztességesen helytállt a kis csapatunk. Reméljük, hogy legközelebb szebb időben fogunk gyalogolni a Somogyi-dombságban, a Zselicben. A Dél-dunántúli Rockenbauer Túra vége felé tartunk, nagy valószínűséggel az idén be fogjuk fejezni.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető