2015 április 25, Bánáti bazsarózsa túra - Mecsek

Áprilisi második gyalogtúránk a Mecsek hegységbe vezetett. 73-an érdeklődtek a túráról. Ahogy szokott lenni, a túra közeledtekor pár embernek közbe jött valami, csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a 70 fős "cirkáló" buszt kapjuk meg erre a napra. A buszon gégül 52-en voltunk, így kényelmesen elfértünk. Ketten személygépkocsival jöttek el a túra kiindulási pontjára, úgyhogy végül is 54-en túráztunk a mai napon. Kivételesen Tárnokról indultunk el a szokásos hat órakor. Érd, Vörösmarty Gimnázium után, Százhalombattán, az Ebatta kocsmánál szállt fel a társaság java. Az Ercsiből jövő 11 emberünket 6³⁵-kor vettük fel a központban. Pécsváradra a régi 6-os műúton mentünk le. Rövid pihenőt a paksi MOL kútnál tartottunk. Mind a hosszú, mind a rövid túra Pécsváradról a vár feletti parkolóból indult. Ezek a túrák kerültek meghirdetésre:

Útvonal: Pécsvárad, Vár (250m, , , ) - Zengő (682m, , ) - Völgyi-rétek (325m, ) - Püspökszentlászló (390m, ) - Hárs-tető (545m, ) - Vadászlak (445m, ) - Pécsvárad, Vár (250m, )
Túratáv: 23km
Emelkedő: 800m
Minősítő pontszám: 34,5+16=51 pont

Alternatív útvonal: Pécsvárad, Vár (250m, , , ) - Zengő (682m, ) - Pécsvárad - Püspökszentlászló közötti út () - Pécsvárad, Vár (250m, , , )
Túratáv: 10km
Emelkedő: 460m
Minősítő pontszám: 15+9,2=24 pont

Mindössze ketten választották a rövid túrát. Igaz, nyolcan a hosszú túrát lerövidítették, Püspökszentlászlóról Ők az aszfaltos úton gyalogoltak vissza Pécsváradra. ½10-kor elindultunk, mind az 54-en a sárga jelzésen hagytuk magunk mögött Pécsvárad házait. A település szélén egy felhagyott kőbánya mellett értük el az erdőt. Tempósan haladtunk felfelé, jobbára az északi irányt tartottuk. Némely szakasz meredek volt, 45 perc gyaloglás után elértük a Zengő gerincét. Itt élesen balra fordultunk, ettől kezdve a gerincen haladtunk a csúcs felé. A 682m magasságú csúcsig 2km-t kellett megtennünk. A Zengő előtt láthattunk pár tő bánáti bazsarózsát, de még bimbós állapotban voltak a festői szépségű virágok. A csúcson levő geodéziai beton építménynél félórát elidőztünk. A toronyból szép körpanoráma van a környékre. A torony mögött Zengővár csekély maradványa tekinthető meg. A XIII. századból származó edénytöredékek alapján a tatárjárás után építhették. A szakemberek szerint már a rómaiak is katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. A romok alapján teljes területe 105 x 70 méter, az árkon belüli terület 75 x 45 méter volt. Egyetlen, háromszintes lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel, 2,5 méter vastag falakkal. A belsővárat sziklába vésett szárazárok oltalmazta, mely jelenleg is jól azonosítható.

11¹⁰-kor tovább mentünk a Zengő nyugati gerincén, most már a kék háromszögjelzésen. Ezen a szakaszon is láttunk bazsarózsát, szintén bimbós állapotban. Két éles kanyar után egy medvehagymával beborított völgybe érkeztünk. A medvehagyma most kezdett el virágozni. Az üde völgyben jól esett a lejtmenet. Hosszúhetényt Püspökszentlászlóval összekötő köves utat a völgy végén értük el. Összevártuk a csapatot, majd elindultunk Püspökszentlászló felé. 12³⁰-kor már a kicsiny faluban voltunk. Püspökszentlászló a Kelet Mecsek egyik legszebb települése. A Zengő tövében hegyekkel teljesen körülvéve helyezkedik el. A faluban összesen 32 telek található, nagyrészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal. Jelenleg körülbelül 20 állandó lakó él a kis településen. A falu nevét először 1235-ben egy adománylevél említi. A "Püspök" előtag azt jelzi, hogy a falu évszázadokig a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. 1760 körül érkeztek az első német telepesek. Fekvése miatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni. Az utca végén található a kastély és a kápolna, melyet 1797-ben gróf Esterházy Pál László pécsi püspök emeltetett. A csodálatos építményt hatalmas ápolt, hat holdas arborétum veszi körül, melyet Hettyey Sámuel püspök létesített. A parkban 25 fajta fenyőfa és 80 fajta egyéb növény található. Pár éve az arborétumot EU-s támogatással szépen felújították.

A kastély és a kápolna felújítása folyamatban van. A kápolna előtti platánokat csúnyán visszavágták. Egy szakértői véleményt is kifüggesztettek a favágással kapcsolatban, gondolom, hogy megelőzzék az emberek vélemény nyilvánítását. Mindenesetre elég ijesztően néz ki most a kápolna környéke. Páran bementek az arborétumba, a többiek lepihentek a Hettyey-forrás melletti padokra. Fél óra múltán, 13⁰⁰ órakor tovább mentünk a sárga jelzésen. A kapaszkodó után, elérve az erdészeti köves utat, balra fordultunk Verespart felé. Jól tippeltünk, a bánáti bazsarózsa itt már bőven virágzott. Miután kifotóztuk magunkat, a sárga jelzésen elkezdtünk kapaszkodni a Hárs-tető irányába. Elhaladtunk a Diós-kút mellett, ahol nagyon sokan piknikeztek. Ők is a bazsarózsa virágzása miatt voltak itt. A Hárs-tető oldalában jobbra fordultunk a zöld jelzésen. 1,5 km után kereszteztük a kék négyzetjelzést, mi továbbra is a zöldön maradtunk. Ezen a szakaszon rengeteg szúrós csodabogyó tenyészik. Félóra elteltével elértük a Vadászlak tisztását, ahol megpihentünk. 15⁰⁰-kor tovább mentünk a zöld keresztjelzésen déli irányba. 1 km után kereszteztük a piros jelzést, majd újabb 1 km után becsatlakozott hozzánk a Skóciai Szent Margit út. Nem sokkal később, jobbra előttünk feltűnt a Zengő jellegzetes kettős csúcsa. Kb. 1 órát gyalogoltunk a Vadászháztól, mikor elértük a Pusztabányától jövő erdészeti aszfalt utat. Ezen gyalogoltuk végig a hátralevő 3 km hosszúságú utolsó szakaszt. Közvetlenül Pécsvárad előtt a ritkás erdőben is láttunk pár tő, virágzó bánáti bazsarózsát!

16⁴⁰-kor már Pécsváradon voltunk, bementünk a várudvarban levő presszóba. Szent István király alapította itt a Pécsváradi Bencés Kolostort, első apátja Asztrik volt, aki a Szent Koronát hozta el a királynak. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba. Bár ezt a helyet "Pécsváradi vár" néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, olyanra a fennállása alatt nem is került sor. Miután kisöröztük magunkat, 17⁴⁰-kor hazaindultunk. Nagyon szép időt fogtunk ki a mai napon, igazán jól esett a gyaloglás az üde, tavaszi illatokkal teli Mecsekben. Május első gyalogtúráját 9-én a Balaton-felvidékre terveztük. Remélhetőleg akkor is kegyes lesz hozzánk az időjárás.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek József László (JL), Kalauz Imre (KI), Kutasi Zsuzsa (KZs), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

Muskovics András
szakosztályvezető