2011 március 27, Városismereti verseny - Budapest

Az éves túratervünknek megfelelõen, hagyományosan március utolsó vasárnapján került sor a Pest Megyei Természetbarát Szövetség által rendezett városismereti versenyre. Ezúttal Budapest Belváros egy részét ismerhették meg a résztvevõk. A kiindulási pont és a cél Curia utca 3. sz. épületében volt. A nevezési lap kitöltése után megkaptuk a térképet (amire bejelölte a rendezõség azon utcákat, ahol megtalálhattuk a választ a kérdésekre), a kérdéseket, fényképes feladatot valamint a plusz kérdéseket, mely a holtversenyt volt hivatott eldönteni. Összesen 80 +5 kérdésre kellett választ adni és 10 fényképet felismerni. Az utcákat tetszõleges sorrendben járhattuk be, ami körülbelül 6 kilométert jelentett. A beérkezés szintideje 5 óra volt.

Szakosztályunkat két csapat képviselte, Füles (Szabó Zsolt és Tõkés Enikõ) és a DUFI 1 (Jómagam). A verseny kicsit szeles, mondhatnám hideg idõben indult, de lelkesedésünket nem hûtötte le, kitartásunkért néha-néha a napocska is elõbújt, az esõt is megúsztuk. A keresgélést, a játékot nagyon élveztük, sok mindenre rácsodálkoztunk. Hát ez is itt van? Erre járunk és nem is hallottunk, tudtunk róla. Utunk során emberekkel ismerkedtünk, beszélgettünk, meg-megállítottak, hová loholunk papírral és tollal a kezünkben. Néhány kutyát sétáltató öregúr elmondta, hogy milyen régen él itt és mesélte élete és a ház történetét, és persze nem volt szívem ott hagyni, pedig siettem volna. Akivel csak szót váltottam utam során, örült neki, hogy az õ kerületét verseny keretében meg szeretnénk ismerni. Persze volt, hogy vissza kellett menni egy-egy utcába, mert kimaradt egy kérdés. Valamennyi kérdésre megadtam (a plusz kérdéseket kivéve) és a képbõl sem találtam meg mindent. Mondanom sem kell, hogy az egyik kép az indulási pont közelében volt, majd kibökte a szememet. Azzal a tudattal fejeztem be a versenyt, hogy most nem a gyõzelem a fontos, hanem a játék, a kellemes beszélgetések. Nagyon kellemesen érezésekkel mentem be a célba

Mindkét csapatunknak szintidõn belül sikerült teljesítenie a feladatot, ahol emléklapot kaptunk és választhatunk a kínálatból egy tábla csokit. Annyiféle csoki volt, hogy egy kisebb bolt kínálatának is becsületére válhatott volna. 50 csapat indult a versenyen, így a kiértékelés késõbb történt csak meg. Az eredményt pár nap múlva e-mailben kaptuk meg. Csapatainkból a Füles teljesített jobban, a teljesítménye 93,15%-os lett, gratulálok szívbõl nekik, ügyesek voltak. (Csak azt fájlalom kicsit, hogy nem DUFI névvel indultak) Jómagam teljesítménye 78,08% volt. Az levonható tanulságként, hogy 2-3 fõs csapattal való indulás jobb eredményhez vezet, több szem többet lát alapon. Egyébként is sajnálom, hogy szakosztályunkat ezen a március végi versenyen ilyen kevesen képviseltük. Remélem jövõ évben többen kedvet kapnak rá, többen játszanak velünk.

Egy kritikai megjegyzésem van csak. A kérdések kétoldalas lapokon szerepeltek, ezt környezet kímélés miatt megértem, takarékoskodjunk a papírral, hiszen így fákat menthetünk meg. Viszont (lehet, hogy ez csak az egyedül versenyzõknél okozott gondot) nehéz volt állandóan ide-oda forgatni a lapokat. Nem tudom, hogy lehetne feloldani ezt az ellenmondást.

Hálás vagyok, Évikének, Georgiades Gábornénak, és köszönöm, hogy megrendezte ismét a városismereti versenyt, mindig sokat tanulok belõle, kedves élményeket szerzek és rácsodálkozom milyen szép fõvárosunk, Budapest. És köszönet Orbán Zsuzsának (aki szintén szakosztályunk tagja.), hogy évrõl-évre segít ebben a nem kis munkában Évikének. Bízom benne, hogy ezt a hagyományosan sikeres március végi versenyt továbbra is megszervezi Évike, és további versenyeket rendez Budapest más kerületeiben és Pest megye kis városaiban, településein. Ezeken a versenyeken, amit inkább játékos vetélkedõnek neveznék, ismereteket lehet szerezni és rácsodálkozni, hogy mennyi mindent nem tudunk, nem ismerünk még szép hazánkban, megyénkben, fõvárosunkban. Napi rohanó világunkban arra is felhívja a figyelmet, állj meg, nézz körül, nézz fel, olvasd el, mi van arra az emléktáblára írva. A beszámolóhoz néhány képet mellékelek a megtalált emlékekrõl, a teljesség igénye nélkül.



Ugrás az elsõre

(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsa készítette)

Kutasi Zsuzsa

© 2006-2024 természetbarátok.hu