2022 július 31-07, Bakony környéki kerekezés - Balaton-felvidék

-Beszámoló-

---

2022 augusztus 6. szombat, Veszprém-Kádárta-Öskü-Sóly-Litér-Veszprém

Elérkezett a hetedik, az utolsó túranapunk. Ugyan hőség riadó már nem fenyegetett, de az időjárás változóban volt. Élénk szélre ébredtünk reggel. Figyelembevéve a körülményeket úgy határoztam, megrövidítem a kiírt programot. Ráadásul a nagy meleg végett, többen a délelőtt folyamán elindultak hazafelé. Látszott, hogy ma nem fogunk létszám rekordot dönteni. Az eredeti túrakiírások ezek voltak:

Útvonal: Veszprém – Kádárta – Gyulafirátót – Hajmáskér – Öskü - Pétfürdő, Berhida – Küngös – Csajág – Balatonfőkajár – Balatonakarattya – Balatonkenese – Balatonfűzfő – Vörösberény – Szentkirályszabadja – Veszprém

Túratáv: 77km
Emelkedő: 530m
Minősítő pontszám: 38,5+5,3+1=45 pont
Alternatív útvonal: Veszprém – Kádárta – Gyulafirátót – Hajmáskér – Öskü – Hajmáskér – Sóly – Litér – Szentkirályszabadja – Veszprém
Túratáv: 48km
Emelkedő: 480m
Minősítő pontszám: 24+4,8+1=29 pont

A körülmények ellenére elég sokan megjelentek a szállásunk parkolójában, így a megcsappant, de azért népes csapattal indultunk el. Az előszakasz Veszprémen keresztül vezetett. Ez nem is volt egyszerű feladat, a városban 3 kilométert kellett tekernünk, míg elértünk egy kerékpárútra. Ezután már nem volt problémánk, a várost elhagyva először Kádárta települést érintettük. Itt elfogyott a kerékpárút, a következő települést, Gyulafirátótot már közúton értük el. Az itt található apátsági romoknál megálltunk. A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a XIII. század első felében építették román és kora gótikus stílusban. Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő. Sajnos mi csak a kerítésig jutottunk el, a romok olyan rossz állapotban vannak, hogy nem látogatható a terület.

Gyulafirátótot elhagyva nemsokára feltűntek Hajmáskér épületei, melyek közül a legfeltűnőbb az egykori laktanya főépületének tornya. Ez volt a következő megállónk. A falu központjában szürke, kastélyra hasonlító épületet 1907-1910 között építették, a katonai tüzérségi és lőiskola főépületének. A II. világháború után a hajmáskéri bázis a szovjet hadseregé lett 1990. november 15-ig. Sajnos azóta mind rosszabb az állaga, szép lassan minden az enyészeté lesz. Ugyan látszik némi fény az alagút végén, vannak olyan részei az épületnek, ahol már felújították a tetőt, de ennek ellenére majd összedől az épület. A rövid pihenő után tovább kerekeztünk Öskü felé. A településen a XI. században épített kerektemplománál álltunk meg, ahol sikerült idegenvezetést is kapnunk. Az egyszerű, egy dombtetőn található szépen felújított templom a maga nemében egyedülálló. A XVIII. század elején építették ki a jelenlegi tetőformát. 1725-ben katolikus templomként épült újjá. A XV. századi vaskulcsa a veszprémi múzeumba került.

A templom után egy kis pihenőt tartottunk, majd visszatekertünk Hajmáskérre. Sóly felé vettük az irányt, itt megtekintettük a szent kardot. Ez a 10 métert meghaladó hosszúságú fakard egy dombtetőn látható. Ez Szent István királyunk prágai Szent Vid Székesegyházban őrzött kardjának méretarányos másolata. A dombtető környékén egykor valószínűleg Koppány és Szent István vívta sorsdöntő csatáját. Majd Litér következett, ezen a szakaszon meg kellett küzdenünk a széllel! Pihenőt tartottunk a református templomnál. A templomot a XIII. században építették, korai gótikus stílusban. 1582-ben már romos volt, 1784-ben építették újjá.1794-ben tornyot is kapott. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templom legértékesebb részét, a kapuzatot 1961-ben találtak meg, és 1969-ben állítottak helyre. Ezután folytattuk utunkat Szentkirályszabadja felé, a települések között kerékpárút van, mely erdei környezetben vezet. Szentkirályszabadján tartottuk meg ebédszünetet. Utána Veszprém felé vettük az irányt. Hamar visszaértünk a szálláshelyünkre. Ezzel véget ért a hivatalos kerékpáros programunk. Sok időnk maradt a vacsoráig, leautóztunk Balatonkenesére a már jól ismert szabadstrandra. Kissé szeles volt az idő, de fürdésre, napozásra kiváló! A mai napon is rövidítettünk, de jót bicajoztunk! Végül is kellemes volt a befejező napunk. Az elmúlt egy hétre ez mind elmondható! Sok szép helyre eljutottunk, sok mindent láttunk ezen idő alatt. Leközelebbi kerékpáros túra 09.10-én lesz, mikor az Olár Péter emléktúrára kerül sor az Etyeki-dombságban.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora