2020 szeptember 5-9, Országos Kék Túra - Aggteleki Karszt, Cserehát

-Beszámoló- -Mellékletek-


2020. szeptember 09. szerda, Aggteleki-karszt, Szelcepuszta-Aggtelek

Igazából semmi változás nem volt az előző napokhoz képest, csupán reggel 7 órakor bepakoltunk az autóbuszunkba. A reggeli fél nyolckor volt, szalonnás tojás és főtt virsli közül lehetett választani. A megszokott reggeli nyolc órakor elindultunk Szelcepuszta felé. Jósvafőn kiraktuk a 7 fő rövidtúrást. 20-an mentünk el a hosszabb túrára. A kempingben 15 fő maradt, Ők a Baradla-barlangot mentek el megnézni. Ez volt a mai túrakiírás:

Útvonal: Szelcepuszta (375 m, ) – Kossuth barlang (215 m, ) – Jósvafő, Tengerszem Szálló (270 m, ) – Aggtelek, Baradla barlang (335 m, )
Túratáv: 16km
Emelkedő: 400m
Minősítő pontszám: 24+8+1=33 pont

Alternatív útvonal: Jósvafő, Tengerszem Szálló (270 m, ) – Aggtelek, Baradla barlang (335 m, )
Túratáv: 8km
Emelkedő: 330m
Minősítő pontszám: 12+6,6+1=20 pont

Igazolás:
Jósvafő, Baradla oldal 1., Baradla barlang bejárata, a pénztár mellett, az oszlopon, vagy a Tengerszem Szálló recepcióján.
Aggtelek, Baradla oldal 1., a kemping recepciójának bejárata mellett, a falon, vagy a Nemzeti Park látogatóközpontjában.

Buszunk hamar célhoz ért, 845-kor már elkezdtük a hosszú túrát. Nem mentünk fel a turistaházig, a Színi-saroknál kezdtünk el gyalogolni. Rövid füves szakasz után betértünk az erdőbe. Többnyire déli irányban haladtunk, majd kicsit később nyugat felé fordult az utunk. 915-kor elhaladtunk a Zabföldi-barlang mellett, majd a Morvai-lápa következett. 1000 órakor már Jósvafő szőlőhegyén gyalogoltunk, ahonnan szép panorámánk volt kelet felé. Egy éles kanyar után együtt haladt útvonalunk a Kuriszlán Tanösvénnyel. 1015-kor elhaladtunk a Kuriszlán barlang kútszerűen kiépített betonaknája mellett. A barlang kb. 50 méter hosszúságú, időszakosan aktív víznyelő. Azt tételezik fel, hogy a Kossuth-barlang, Reménytelen-szifon utáni részébe innen lehetne könnyen bejutni. 1972-ben a VITUKI Barlangkutató Csoport tagjai vízfestéssel kimutatták az összefüggést a Kuriszlán-barlang és a Nagy-Tohonya-forrás között. Fejlett cseppkövek találhatók járataiban.

Ezután egy nagy kaszálón haladt keresztül az OKT útvonala nyugati irányban, a Szelce-völgyben. Két kaszálógép is dolgozott, vágják a füvet, hogy legyen széna a vadállatoknak a téli ínséges időkben. Jobbra a Nagy-oldal két kopasz oldala látszódott már jó ideje. Nemsokára, 1045 körül találkoztunk a Hucul ménessel. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Szelídek voltak a lovak, megszokták a turistákat. Simogatást is elviselte a legtöbb állat. A hegytetőről lementünk a Tohonya-patak völgyébe. A völgy szűkületében hatalmas mohás sziklák tették hangulatossá az útvonalat. Így értük el a Kossuth barlang bejáratát. Itt rövid pihenőt tartottunk. Egy csoport eléggé sárosan most jött elő a barlangból. A túra hossza: 2,2 km. Jósvafőről a Kossuth-barlang bejáratáig tartó felszíni túra hossza oda-vissza 1 km, a barlangtúra hossza szintén oda-vissza 1,2 km, bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe, melyből a barlangban töltendő idő 2-3 óra. Ez a kalandtúra nehéz túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá! A nehézségek ellenére azonban érdemes megnézni, ugyanis a felejthetetlen élmény garantált! A barlang minden szempontból különleges, erőteljes eróziós formakincsek jellemzik, szálkőoszlopok, tarajok mellett vezet az út, miközben a túra nagy részében a patak dübörgése, morajlása kísér minket. Feszített drótköteleken mászva lehet legyőzni a tavat, majd a végponton a Reménytelen-szifon tavában lehet gyönyörködni.

Jósvafőre 1135-kor értünk be. Jó pár régi portát lehet látni a településen. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 11/1999. (VIII. 18.) számú rendeletével műemléki jelentőségű területté nyilvánította Jósvafő népi építészeti emlékeket (elsősorban lakóházakat és faszerkezetű gazdasági épületeket) őrző részeit, hogy védje a község tájba illeszkedő építészeti kultúráját, a település ősi szerkezetét, a szerkezet és az abba szorosan illeszkedő építmények összhangját. E szerkezetet négy patak, a Jósva, a Tohonya, a Kecső és a Kajta határozza meg; ezek a faluban folynak össze. A szalagtelkes falu házsorai, utcái a kanyargós medrek mellett alakultak ki. A védett értékek között jelentősek a 19. században emelt, tornácos lakóházak, az éghajlathoz igazodó méretű és szerkezetű, fából ácsolt csűrök, pajták és egyéb melléképületek. A falut elhagyva felértünk a Tengerszem Szállóhoz. A Baradla-barlang Jósvafői bejárata itt található. A szálló alatt tekinthető meg a Tengerszem-tó. Bár a Jósvafői barlangi túra mindössze 700 m-t mutat be a Baradlából, mégis bővelkedik látnivalókban, érdekességekben. A túra első felében cseppkövekkel alig-alig lehet találkozni, mivel az erre a szakaszra jellemző kőzet nem kedvez a kialakulásuknak. Azért ne aggódjunk! Ez a sziklabarlangos rész is rejteget érdekességeket: menet közben gyűrődéseket, vetődéseket, rétegződéseket figyelhetünk meg. A túra második felében pedig a termek egyre díszesebbé válnak, a vad sziklaalakzatok megszelídülnek, különleges képződmények, a Krokodilszáj, a Hentesüzlet és a Tóparti kastély között, mellett vezet az út tovább, egészen a túra csúcspontját jelentő Óriások terméig. Itt, a barlangrendszer legnagyobb termében nemcsak a látvány, hanem az egyedi hangzás is felejthetetlen!

A Törőfej-völgyben, a mai Tengerszem-tó helyén a Klein család 1840-ben létesítette az ún. Felső-malmot, majd a malomárokkal hozzá kapcsolódó villanytelepet, amely 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal. Az 1930-as években létesült a Tengerszem-tó. Rövid ebédidőt tartottunk a szálló melletti pihenőhelyen. Húsz perc után tovább indultunk Aggtelek felé. Egy komolyabb kapaszkodó után, a Mész-völgyben gyalogolhattunk a Baradla-tető felé. A barlang bejárata feletti tetőt 1400-kor értük el. Szép panoráma van innen Aggtelekre és a környékére. Negyedóra elteltével már lent jártunk, a kemping előtti parkolóban. Összeszedtük társainkat, indultunk haza. Világosban érkeztünk haza. Kellemes öt napot töltöttünk el, kiváló volt az idő, teljesítettük a tervünket. Legközelebb az Olár Péter kerékpáros emléktúrára kerül sor. Cél, mint minden ősszel az Etyeki-dombság. Gyalogolni szeptember 26-án fogunk a Szekszárdi-dombságban. A Dél-Dunántúli Piros útvonal Mőcsény, Óbánya közötti szakaszát járjuk majd be.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető



© 2006-2024 természetbarátok.hu