2019 július 13-20, Nyugati-Tátra jutalomtúra, Szlovákia

-Beszámoló- -Mellékletek-


2019. július 14. Nyugati-Tátra, Bystrá (2249m)

Fél hétkor volt a reggeli. A buszunk 7sup class="timeformat">15-kor indult el Podbanskéba. A Nyugati-Tátra legmagasabb csúcsa a Bystrá, 2248m magasságával. Maga a csúcs egy oldalgerinc leágazásában található, közel az államhatárt alkotó főgerinchez. Podbanské üdülőhely a Magas-Tátra és a Liptói havasok határán található. Nyugati-Tátra legmagasabb hegyének megmászása végén, a csúcson, egy valóban nem hétköznapi élmény várja a látogatót: gyönyörű kilátás adódik a Magas-Tátrára. Igényes magashegyi túra, jelentős szintkülönbséggel, meredek szakaszokkal. Ködös időben a Bystrá és Blyšť környékén bonyolult lehet a tájékozódás. A téli szezonban, a Tátrák magashegyi szakaszai le vannak zárva június 15-ig. Bystrá környékén a tájékozódás nehézsége ellenére kárpótlást nyújt a gyönyörű, egyedülálló kilátás. Jól látható a Kriván, valamint a Magas-Tátra csipkés vonulatai. A részletes túrakiíráson túlmenően egy harmadik variáció is meghirdetésre került. Akinek kedve szottyant a piros Magisztrálán sétálnia a chata Baranecig, ezt is megtehette. Végül is ebből a három változatból lehetett választani:

Útvonal: Podbanské (935 m, ) – Kamenistá dolina () – Pyšné sedlo (1791 m, ) – Blyšt (2155 m, ) – Bystré sedlo (1946 m, ) – Bystrá (2249 m, ) – Bystrá dolina () – 537-es sz. műút (840 m, )
Túratáv: 20km (ebből 11km magashegyi)
Emelkedő: 1420m (ebből 900m magashegyi)
Idő: 9 óra
Minősítő pontszám: (16,5+18+1)x2=72+13,5+10,4=96 pont

Alternatív útvonal: Podbanské (935 m, ) – Kôprová dolina () – Kmetov vízesés (1210 m, ) – Kôprová dolina () – Podbanské (935 m, )
Túratáv: 17km
Emelkedő: 550m
Idő: 5 óra
Minősítő pontszám: 25,5+11+1=38 pont

Közkívánatra kialakult egy harmadik útvonal is. Sokan a Tátrai Magisztrálát választották, melyen Podbanskéból vissza lehetett gyalogolni a szálláshelyünkre, a chata Baranecbe. Ez a túra így nézett ki:

Alternatív útvonal: Podbanské (935 m, ) – Hrdovo (979 m, ) – kemping Račková (889 m, ) – chata Baranec (1000 m, )
Túratáv: 17km
Emelkedő: 560m
Idő: 5 óra
Minősítő pontszám: 25,5+11,2+1=38 pont

Sokan érezték, hogy a mai napon baj lesz az időjárással. Mindösszesen heten vállaltuk a hosszú túrát és nyolcan vágtak neki a rövid túrának. Ők a Kôprová-völgyben felsétáltak a Kmeťov-vízesésig, majd visszatértek a buszhoz, kissé módosított útvonalon. Az utólag kitalált Magisztrála útvonalra 20-an jelentkeztek. Magán véleményem szerint ennél sokkal szebb a rövid túra útvonala, meglepő volt a választásuk. A két útvonal egyébként egyforma nehézségi fokú. A 930m magasan levő Podbanskéba 810-re érkeztünk meg. Mindenki itt kezdte meg a túráját. Rápillantottunk a partizán emlékművekre, majd indult a túra. A tájékoztató táblánál 3½ óra szintidőt adtak meg a határon levő Pyšné-nyeregig. Eddig is tudtuk, hogy hosszú gyalogolás vár ránk a Kamenistá-völgyben (Köves-völgy) felfelé. Kék jelzésünk hamar elvált a piros jelzésű Magisztrála útvonalától. Egy kisebb dombon haladtunk keresztül, majd elértük a Kamenistá-patakot. Több mint 4 km-t gyalogoltunk felfelé, amíg kiértünk a lucfenyő övezetből. 1000 óra tájban elővettük az esőköpenyeinket. Talán nem is az eső volt zavaró, hanem a vizes virágok, bokrok. Ezektől teljesen eláztunk combig, mivel az ösvény meglehetősen keskeny volt, kevesen járják ezt az útvonalat! A völgy egyébként az itteni barnamedve populáció egyik kedvelt területe, szerencsénkre mi csak az ürüléküket láttuk!

1030 körül kiértünk a törpefenyők övezetébe. Innen látni kellett volna a jobbra és balra levő oldalgerinceket, de ezzel nem volt szerencsénk. Néha láttunk valamit belőlük, de ez nem volt sok. Többnyire felhőben haladtunk felfelé. A baloldali a Kotlová gerinc volt a sziklásabb, látványosabb. A kék jelzésünk végig a rohanó patak mellett haladt felfelé. Sok kisebb vízesésen, sellőn keresztül rohan lefelé a Kamenistá patak, kerülgetve a nagyobb sziklákat. Sok virág látható a völgyben, de nem igazán fényképezésre való időnk volt. A törpefenyves felső részén felvetődött az ötlet, hogy visszafordulunk. Nem sok értelme lett volna ennek, hiszen totálra vizesek voltunk már, abban bíztunk, hogy előbb-utóbb megváltozik az idő, de legalább az ösvényünk lesz szárazabb. Éreztük, hogy közel vagyunk már a 1792m magas Pyšné-nyereghez, melyet 1150-kor értünk el. A füves nyeregben rövid időre megálltunk, a kellemetlen időben gyorsan megebédeltünk. Készült pár fénykép a lengyel-szlovák határkő körül. Továbbra sem láttunk sokat a környékből. A nyereg alatt még bőven voltak hófoltok, ezek táplálják a völgyek patakjait. Keleti irányban a Veľká Kamenistá 2128m magas csúcsát kellett volna látnunk, észak felé pedig a lengyel Pyszniańska-völgyet. A főgerincen elindultunk felfelé a Blyšť és a 2173m magas Klin csúcsok felé a főgerincen. Nem mentünk fel a 2155m magas Blyšťre, szerencsénkre. A hegyet egy jelzetlen ösvényen megkerültük, nem mentünk le az 1946m magas Bystrá-nyeregbe, így kb. 300m szintet megspóroltunk! Alig értünk fel 1345-kor a Nyugati-Tátra legmagasabb csúcsára, a 2248m magas Bystrára, dara kezdett hullani, mégpedig nagy széllel érkezett! Ez már tényleg nem hiányzott a mai napra! Normális csúcsfotót sem tudtunk készíteni a Bystrán!

Igen gyorsan tovább álltunk, elindultunk lefelé a gerincen, a sárga jelzésen. Kb. 2 km-t gyalogoltunk lefelé a gerinc ösvényen, mire elállt a dara. Odáig jutottunk félóra múltán, mikor az ösvény szerpentinezve elindult lefelé, a völgy aljába. Most már legalább a Felső-Bystra tavakat láttuk magunk alatt. A Hrbáč gerinc takarta az Alsó-Bystrá tavat. Kezdtünk kényelmesebben gyalogolni, bár még több mint 1000m szintet kellett leereszkedni. A szokásos magashegyi lemenetel következett. A sziklákon ugrálva, néha a morzsalékos ösvényen, a törpefenyők között mentünk lefelé. Hosszú volt a Bystrá-völgy. 1630 körül már eléggé lent gyalogoltunk. Vigasztalásképpen a mai napért, a Nagy-Kriván búcsúzott tőlünk. A 850m magasságú Hrdovo nevű helyet 1720-kor értük el. Itt várakozott ránk az autóbuszunk. A völgyben sok sárga fészkes virág, pettyes tárnics, zászpa, gólyaorr, fehér ernyős virág volt. Végig a rohanó Bystra-patakot követve jutottunk le a völgy aljára. 978m magasságban kereszteztük a tátrai piros Magisztrálát. Itt egy esőbeállóban megpihentünk, innen még félórai út volt hátra. A kistúrásaink a buszon voltak. Átázva érkeztünk meg a szálláshelyünkre. A vizes bakancs volt a legkellemetlenebb. Volt időnk rendbe tenni magunkat a vacsora előtt. A vacsorára nem lehetett panasz. Másnap a részletes tervszerinti Jakubina meghódítása következett. Bíztunk benne, hogy a holnapi nap folyamán kárpótolni fog bennünket az időjárás, szép arcát fogja mutatni a Nyugati-Tátra!




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek dr. Gombás Vilmos (GV), József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs), Tímár Józsefné (TE) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora



© 2006-2024 természetbarátok.hu