2019 július 13-20, Nyugati-Tátra jutalomtúra, Szlovákia
-Beszámoló- -Mellékletek-
2019. július 13. Kiutazás
Pár év elteltével visszatértünk Szlovákiába és ez alkalommal is a Nyugati-Tátra lábánál levő chata Baranecet választottuk ki törzshelyünknek. Jól ismertük ezt a helyet, hiszen korábban már háromszor is voltunk itt a Jutalomtúránk során, és jó a kapcsolatunk a tulajdonossal, feleségével. Könnyen ment a szállás lefoglalása december folyamán, mivel Ők is közeli ismerősnek tekintenek bennünket. A szállás kiváló, az étkezéssel sem volt bajunk ez idáig. A túra szervezése nehézkesen indult. Sajnálatos módon nem fiatalodik a társaság, mind kevesebben vállalják a magashegyi túrázást. Ennek ellenére 38-an jöttünk össze. Kényelmesen utaztunk a buszon, mivel hatan személygépkocsival jöttek ki a szálláshelyünkre. Hatkor indultunk el Százhalombattáról, az Ebatta elől. Tárnok, Érd és Budapest érintésével komplett lett a csapat. Az M2-es autóúton indultunk el Liptószentmiklós felé. Nem lehetett gyorsan haladni, nekiestek az autóút átépítésének, egyszer autópálya lesz belőle! A Rétsági MOL üzemanyagtöltő állomáson megálltunk félórára. Lehetett kávézni, pihenni egyet. Parassapusztán léptük át a határt. A határnál ki kellett váltani a busz útvonalának regisztrációjához szükséges regisztráló masinát. Gyorsan ment a dolog, tovább mentünk Zólyom felé. Zólyom és Besztercebánya között autópályán haladtunk. 1120-kor értünk fel Donovalyba. Felhős, hűvös idő volt. Félórát töltöttünk el Donovalyban, mivel a busz sofőrünknek szüksége volt a pihenőidőre. Alig indultunk tovább, elkezdett esni. Több zivatar gócot kereszteztünk. Mivel bőven volt időnk, Rózsahegyen megálltunk másfélórára, megtekinteni a város központját.
Rózsahegyet a szász bányászok alapították, a Felső-Vág legnagyobb városa, a Rózsahegyi járás székhelye. 1318-ban kapott városi jogokat. A huszita uralomnak köszönhetően a város elvesztette szász jellegét, elszlávosodott. 1848 után fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központjává vált. A régi Fő téren található a Szent András plébániatemplom. A templomot a XIV. században építették. 1585-ben gótikus, majd 1902-ben neoromán stílusban átalakították. A szárnyasoltára eredeti. Déli hajója alatt található a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetőjének, Andrej Hlinka katolikus papnak a mauzóleuma. A városnézés után tovább mentünk, Liptószentmiklóson keresztül érkeztünk meg a szálláshelyünkre, a chata Baranecbe. Még nem volt 1500 óra. Vártak már reánk. Elosztottuk a szobákat, a faházakat. Egy kis kellemetlenség ért Bennünket, az egy hónappal ezelőtti elosztást meg kellett változtatnunk, mivel az egyik kétágyas szobát egy lengyel házaspárnak kiadták egy hónapra. Végül is mindenkinek jutott hely. A következő egy hétben nem érkezett panasz a szobatársakra, mindenki jól el volt a szobatársaival. Megoldottuk ezt a problémát kisebb zsörtölődés árán. Megtörtént a szobák elfoglalása, berendezkedtünk a következő egy hétre. A vacsora 1800 órakor volt. Négyen személygépkocsival megérkeztek időközben. Másnap még ketten csatlakoztak csapatunkhoz. A vacsora finom volt, ehhez már a korábbi években hozzászoktunk. A vacsora vége felé ismertetésre került a másnapi program. Az eredeti kiírás szerint, a Bystra környékére indult a hosszú túra, Podbanskéból kiindulva. Ámbár nem voltak kedvező jelek az időjárás vonatkozásában, de ragaszkodtunk a részletes túra kiírásunkhoz. Sajnos, mint utóbb tapasztaltuk, az időjósoknak lett igazuk.
|
|
|