2019 május 25, Balatoni Kék Túra 5 - Kővágóörs - Badacsony
Továbbra is tart a lelkesedés a szakosztály tagjaiban. Ezen a szombaton folytattuk, illetve befejeztük a Balatoni Kék Túra sorozatunkat a Kővágóörs, Badacsony közötti szakasz bejárásával. Igen csak szerencsénk volt a mai nappal, hiszen megelőzően pocsék, hűvös, esős idő volt, vasárnaptól ugyanezt prognosztizálták. Ismét elkaptuk a kellemes túrázásra való időt szombatra! Az autóbuszon 51-en jöttünk össze, további 1 fő csatlakozott hozzánk a túra során, aki vonattal jött le. Mindössze 6 fő vonta vissza a jelentkezését valamilyen indokkal. Hatkor indult el az Ebatta elől autóbuszunk. Érd, Tárnok, Martonvásár után az M7-en mentünk lefelé a kiindulási pontunkra. Megint megálltunk Lepsény magasságában az átépítés alatt levő MOL üzemanyagtöltő állomáson. A 71 sz. úton Révfülöpig mentünk, majd Kővágóörs központjában leszálltak a hosszabb túrát választók 34-en. A Hősök Kútjánál páran bélyegeztek, akik kihagyták a múltkori túrát. Természetesen rövid túra is volt, sőt a vége felé kialakult egy középső is. Ezek közül választhattak a résztvevők:
Útvonal: Kővágóörs (152 m,
) – Kékkút (138 m, ) – Salföld (142 m, ) – Csönge-hegy (272 m, ) – Badacsonytomaj (110 m, ) – Badacsony,/ Kisfaludy kilátó (437 m, 
, 
) – Bujdosók lépcsője (405 m, ) – Badacsonytördemic-Szigliget vá. (110 m, , 
) Túratáv: 25km
Emelkedő: 570m
Minősítő pontszám: 37,5+11,4=49 pont
Alternatív útvonal 1: Kővágóörs (152 m,
) – Kékkút (138 m, ) – Salföld (142 m, ) – Csönge-hegy (272 m, ) – Badacsonytomaj (110 m, ) – Badacsony, Bujdosók lépcsője (405 m, ) - Badacsonytördemic-Szigliget vá. (110 m, , ) Túratáv: 23km
Emelkedő: 400m
Minősítő pontszám: 34,5+8=43 pont
Alternatív útvonal 2: Badacsonytomaj vá. (110 m,
) – Kőkapu (370 m, ) – Badacsony, Kisfaludy kilátó (437 m, ) – Páholykő (345 m, ) – Badacsonytördemic-Szigliget vá. (110 m, ) Túratáv: 8km
Emelkedő: 430m
Minősítő pontszám: 12+8,6=21 pont
A hosszútúrások kb. 915-kor szálltak le az autóbuszból Kővágóörs központjában. A Hősök kútjánál páran pecsételtek, akik kihagyták az ezt megelőző túrát. A rövidtúrásokat Badacsonytomaj vasúti állomására vitte át az autóbusz. A kék jelzésen elindultunk Badacsony felé. Kb. 10 percet gyalogoltunk a falu házai között. Pár igen csinos Balaton-felvidéki házat láthattunk. A falu végén a Mosóház látható, melyet szépen felújítottak. Most is van benne víz! A házat az 1700-as évek elején építették. Az 1940-es évek közepéig használt mosóház az évtizedek során olyan rossz állapotba került, hogy már csak néhány falmaradványa maradt épen. A teljes pusztulástól 2005-ben sikerült megmenekülnie, amikor is permi vörös kőből építettek újjá. A mosóház a Burnót-patak egyik kis ágának partjára épült, amelynek vize állítólag télen és nyáron egyaránt 18°C. Az épület szomszédságában vágóhíd működött egészen 1949-ig. Ezt általában szombatonként használták, amikor nem volt mosás. Érdekessége, hogy állítólag két, a római korból származó kőlap szolgált asztalként a vágóhídon. Kékkútig az országúton vezetett a jelzésünk. A falu előtt érintettük a nevezetes Theodora-forrást, melyre palackozót építettek. A Theodora Kékkúti ásványvíz a legenda szerint kedvence volt a bizánci Theodora császárnénak, azonban palackozni először csak 1907-ben, "Kékkúti Anna-forrás víz" néven kezdte el Lang Mayer és Fia cég. Két év múlva a palackozóüzem új tulajdonosa, Tolnay Lajos, az eredeti "Anna-ásványvíz" nevet meghagyva új címkét és hirdetéseket készíttetett, így egyre ismertebbé vált a kékkúti víz, amit az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmaztak. Természetesen mi is megkóstoltuk a forrás finom vízét.
Nem sokkal később, 1015-kor elértük a település szélső házát. Kékkúton sok szép régi lakóházat lehet látni. Az egyiket népi műemlékként levédték. Kékkút a Káli-medence észak-nyugati részén fekszik. Egy utcából és a környező dombokon levő pincékből áll. A település alapvetően két részre tagolódik. Az alsó nyugati részt „Kütyünek” hívják, míg a felső részt, ahol az orvosi rendelő az Önkormányzat, és a bolt van, „Központnak” nevezik a helybeliek. Kékkúton több ásatást is végeztek, innen tudjuk, hogy a település története az ie. III. évezredig nyúlik vissza. Kr. utáni III.- IV. évszázadban már népes település volt. A leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A honfoglalás idején a Kál-horka nemzettség birtoka volt Kál völgye. E nemzetség híres leszármazottja Lehel vezér. A település neve először 1333-1334-ben jelenik meg egy tizedlajstromban, de oklevélben először 1338-ban szerepel. A Káli-medence falvai a XIV. század közepéig királyi kézben voltak, majd Károly Róbert 1341-ben átadta a települést a veszprémi püspökségnek, innentől 1913-ig egyházi fennhatóság alá tartozott. A török portyázások idején a település elnéptelenedett, de a török portyák megszűnése után a visszaköltözők lassan újjáépítették. 1716-ban építették Kékkút lakói a templomukat.
A települést elhagyva Salföld felé gyalogoltunk. Kb. 1040-kor értük el a település szélén levő nevezetes majort. Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el. Jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel rendelkezik. A park igazgatósága a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és az őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be. A Balatoni Kék Túra útvonala éppen csak érinti a települést. A bélyegző a buszmegálló mellett található. Mi alig találtuk meg, mivel egy busz eltakarta! Sokan jöttek el a majorba, talán a gyereknap miatt. Öt buszt számoltunk össze! A templom is itt található. A falu után a zöld jelzéssel együtt nem sokkal egy löszös domb mellett haladtunk el. Gyurgyalagok fészkelő helye van itt, nagy volt a sürgés-forgás! Magyarország egyik legszínpompásabb madara a sárga, vörös, kék, zöld színű tollakkal megáldott énekese! A méhészek nem kedvelik, mivel előszeretettel fogyasztja a méheket! A jelzések az Aligvári majornál váltak el egymástól. A zöldön a Tóti-hegyre lehet eljutni. Fokozottan védett területre hívta fel a figyelmet egy tájékoztató tábla. A Cseres-hegyen egy ritka növényünk, a csarab található meg foltokban. Régen legelőként használt fás, bokros csarabosok a legeltetés megszűnése miatt erősen visszaszorultak. A Csönge-hegy felé vettük az irányt, egy darabig szőlő ültetvény melletti földúton haladtunk. Balra bekanyarodtunk egy erdőbe. Nem kellett volna! Régi jelzés vezetett keresztül az erdőn, a túloldalán tisztán még két jelzés volt kapunak felfestve! Ismét szőlő ültetvény volt előttünk, jelzés semerre sem ment innen! Több mint 20 percet töltöttünk itt el, amíg térképünk, iránytűnk segítségével visszataláltunk a jelzésünkre!
Pár helyről a fák között kiláttunk a Gulácsra, a Tóti-hegyre. Nem sokkal később, a Csönge-hegy és az Örsi-hegy között találkoztunk a piros jelzésű úttal. Itt kellett fotót készíteni, ezen a jellegtelen helyen, a „Végig a kéken, a Balatoni-felvidéken” igazoló lapunk számára. Meredeken lefelé vitt az utunk, Badacsonytomaj felé. A települést a Káptalantótiból jövő aszfaltúton értük el. 1330-kor voltunk a Balaton parton. Szép kilátásunk volt Badacsonyörs, Fonyód felé. Rövid pihenőt tartottunk a strandon. Egy büfé is nyitva volt, de a büféseken kívül senki sem volt a parton. A vízben két hattyú úszkált, próbáltak élelmet kunyerálni. Később legelésző vadlibákkal futottunk össze. A parton át kellett gyalogolni Badacsonyba, a Balatoni Kék befejezése érdekében. Ez a 4 km nem volt bekalkulálva a túra kiírása során! 1430-kor a bélyegzőt rendben megtaláltuk a 71 sz. utat keresztező zebra közelében. Egy nagy fára helyezték ki a dobozt. Az állomás mögötti büféknél találkoztunk 17 társunkkal. Elindultunk felfelé a kék háromszögjelzésen, a Kisfaludy-kilátóhoz. Egy darabig szőlők között vezető aszfaltúton kellett mennünk. A Római úton, a Kisfaludy Sándor utcában nagy volt a forgalom, sokan sétáltak a boros pincék környékén. Elhaladtunk a Szegedi Róza, majd a Kisfaludy ház mellett. A Rózsakő sziklánál 1520-kor voltunk. Itt becsatlakozott a piros jelzés. Az utunk meredekké vált, bazalt lépcsőkön kapaszkodtunk fel a Hertelendy-emlékhez. Szép kilátás van innen, a Páholykőnek nevezett helyről!
A Hertelendy-emlék után már az OKT kék jelzésén gyalogoltunk fel a 437 m magas csúcsra épített Kisfaludy-kilátóhoz. Pompás körpanorámában van része annak, aki nem sajnálja a fáradtságot a hegy megmászására. A környező Tanúhegyeken, Tapolcai-medencén, Balatonon kívül még Szigliget, Sümeg vára, valamint a távoli Somló sziluettje is látszik jó időben a kilátóból! 1605-kor elindultunk lefelé a kéken, majd ismét felfelé gyalogoltunk egy keveset a kék keresztjelzésen. Mária Henrietta belga királynő, II. Lipót belga király feleségének emlékkövénél értük el ismét az OKT kék jelzését. A királynő, József nádor magyar királyi herceg lányának 1871.08.30-i látogatásának emlékére helyezték el a fekete márványkövet. Ha már itt jártunk, megnéztük a közeli Ranolder-keresztet, ahonnan pazar kilátás van a Balatonra. A nagy, 9,7 méter magas keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé. 1710-kor a Badacsonytördemici kilátópontra rövid kitérőt tettünk. Innen is pompás kilátásban lehet részünk. Cinka Panna, Mikes Kelemen, Csáki Krisztina, Lórántffy Zsuzsanna, Zrínyi Ilona pihenőkön keresztül jutottunk le a bazalt kövekből épített Bujdosók lépcsőjén a volt Rodostó turistaházhoz. Jelenleg nem látogatható, magánbirtok lett. A Mikes Kelemen pihenőnél balra ki lehet térni a bazalt orgonákhoz. Itt is gyönyörű panoráma fogadja a turistát!
1830-kor ért le az utolsó emberünk a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomásra. Az autóbuszunk itt várakozott ránk. Nagyszerűen sikerült a túra. A Balaton-felvidék talán legközkedveltebb hegyén gyalogolhattunk, igen szép túraidőben. Senki sem bánta meg a mai gyaloglásunkat, még akkor sem, ha többet gyalogoltunk, mint ami be volt tervezve. Ezzel befejeztük a Balatoni Kék Túra sorozatunkat. Ezt kiegészítjük nyáron és ősszel az Országos Kék Túra Keszthely és Nagyvázsony közötti szakaszával. De ezt megelőzően, június 1-én Börzsönybe látogatunk a Georgiades Gábor emlék túra keretében.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető