2019 március 23, Balatoni Kék Túra 2 - Balatonalmádi - Balatonfüred

A Balatoni Kék Túránkat ott folytattuk, ahol március 9.-én abbahagytuk, Balatonalmádi vasútállomásának közelében. Ismét szép számmal jöttünk össze, a buszon 58-an voltunk, további 2 fő pedig Balatonalmádiban csatlakozott hozzánk. Tízen vonták vissza a jelentkezésüket. Mindenesetre úgy tűnik, kitart az év elejei nagy érdeklődés a túrák iránt. Kellemes, késő tavaszias időt jeleztek a mai napra. Százhalombattáról a megszokott hat órai indulás után Érd, Tárnok, Martonvásár útvonalon lett teljes a csapat. Az M7-es autópályán, Lepsény magasságában levő MOL üzemanyagtöltő állomáson megálltunk 20 percre kávézni. Fél kilenckor már Balatonalmádiban voltunk, a hosszú túra kiindulási helyén. Eredetileg ez a két útvonal került meghirdetésre:

Útvonal: Balatonalmádi vá. (150 m, ) – Csere-hegyi kilátó (298 m, ) – Alsóörs (150 m, ) – Lovas (140 m, ) – Paloznak (160 m, ) – Csákány-hegy (327 m, ) – Csopak (152 m, ) – Péter-hegy (315 m, ) – Tamás-hegy (317 m, ) – Balatonfüred, Belváros (150 m, )
Túratáv: 21km
Emelkedő: 750m
Minősítő pontszám: 31,5+15=47 pont

Alternatív útvonal 1: Paloznak (160 m, , ) – Csákány-hegy (327 m, ) – Csopak (152 m, ) – Péter-hegy (315 m, ) – Balatonfüred, Belváros (150 m, )
Túratáv: 11km
Emelkedő: 520m
Minősítő pontszám: 16,5+10,4=27 pont

Menet közben kialakult egy harmadik túra változat is. Aki már fáradt volt az utolsó hegy megmászására, így rövidíthetett:

Alternatív útvonal 2: Balatonalmádi vá. (150 m, ) – Csere-hegyi kilátó (298 m, ) Alsóörs (150 m, ) – Lovas (140 m, ) – Paloznak (160 m, ) – Csákány-hegy (327 m, ) – Csopak (152 m, ) – Péter-hegy (315 m, ) – Balatonfüred, Belváros (150 m, )
Túratáv: 21km
Emelkedő: 600m
Minősítő pontszám: 31,5+12=44 pont

830-kor 35-en elindultak a hosszabb távot választók. Páran elmentek a vasútállomás aluljárójához, hogy beszerezzék az első BKT pecsétjüket. A rövidtúrásokat a busz elvitte Paloznakra, Ők előttünk gyalogoltak a Balatoni Kéken. Első látnivalónk Balatonalmádiban a Szent Imre plébánia templom, mely 1930-ban épült Medgyaszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi. A látványát meghatározza a környéken felszínre bukkanó és bányászott permi vörös homokkő kő felhasználása. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb kápolna a Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikkal és a Szent Jobb egy fragmentumával. A templom rendelkezik Szent Imre és Boldog Gizella ereklyével is. A templom udvarán Szent István és Szent Imre szobra látható. Kb. 3,5 km-t kellett gyalogolnunk Balatonalmádi utcáin, valamint a zártkerti részen, mire elértük az erdőt. A mandulafák már virágoztak, kellemes látvány volt a tavaszi táj. A Csere-hegyi kilátót 940-kor érte el a többség egy kis kapaszkodó után.

Az 1935-ben átadott, Padányi Gulyás Jenő építész tervei alapján elkészült kilátó volt a Balaton-felvidék első kőkilátója. Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett torony nevét az 1950-es években Szabadság-kilátóra változtatták. Az évek múlásával azonban állaga meglehetősen leromlott, 1998-ban lezárták. Az alsóörsi Kilátóért Egyesületnek köszönhetően 2001-ben felújították. Ekkor építették hozzá az ötméteres famagaslatot, hogy a fák koronája a lehető legkevésbé takarja el a kilátást, ekkor épült a gondnoki ház is. A felújítás után az építmény a Csere-hegyi kilátó nevet kapta. Körülötte padokat, tűzrakó helyeket alakítottak ki. A torony tetejéről 360 fokos körpanoráma tárul elénk, látni lehet a Balatont, a környező hegyeket, Alsóörs, Balatonalmádi, Felsőörs házait. Kár, hogy nagyon párás időt fogtunk ki, a fényképeink nem adták vissza, amit a szemünkkel láttunk! Miután szétnéztünk a kilátóból, elvégeztük a bélyegzést is.

Elindultunk lefelé. Az ösvény beszűkült, meredekké, csúszóssá vált. 1020-kor értünk a volt vörös homokkő bányához. A szépen rendbe hozott bányaudvarban íjászok gyakoroltak. A közeli másik bányában szabadtéri színpadot alakítottak ki. Negyed óra alatt beértünk Alsóörsre. Az útba eső kocsma külső falán található az itteni BKT pecsét. Rövid pihenő után tovább mentünk. Kis kitérőt kellett volna tennünk, hogy felmenjünk a Somlyó-hegyi kilátóhoz. Senkinek sem akaródzott, mintha érezték volna, lesz még bőven szint a mai napon! A falu Fő utcáján hamar magunk mögött hagytuk Alsóörsöt. Mögöttünk a Somlyó-hegyi kilátó uralta a környéket. Rövid időn belül Lovason voltunk. Ezek a falvak közel vannak egymáshoz. Elhaladtunk a központban levő református és a katolikus templom mellett. A település vége előtt elhagytuk a Fő utcát, köves úton mentünk tovább a szőlő ültetvények között Paloznak felé. Érdekes építmény volt a Pongrácz kastély, 1130-kor értünk ide. A kastélyt valószínűleg az 1700-as évek második felében építették barokk stílusban. Eredeti állapotában 1860-ig maradt fent, akkor átépítették és bővítették. Az épületet 1894-ben Pongrácz Jenő koronaügyész vásárolta meg. A ház mediterrán stílusú felújítását, javítását 1927-ben végezték. A ház igen nagyméretű pincével rendelkezik, amelyből rejtett csigalépcső vezet a felső lakószintre egy falszekrénynek álcázott kis helyiségbe. A ház a második világháború végén lakatlanul állt, az orosz csapatok kifosztották, még az 1950-es évek elején munkásszálló is volt. Annyira tönkrement, hogy a felújítását a Pongrácz örökösök nem tudták megfizetni, a leromlott állapotú házat el kellett adniuk. Az új tulajdonos Márffy István a munkákat az 1970-es évektől végezteti, a felújítás napjainkban is tart. Paloznakot éppen csak érinti a kék útvonala a Kálváriánál.

A Csákány-hegyi kilátóhoz 1220-kor ért fel a társaság utolsó része. A 327 m magas Csákány-hegyen, az erdő szívében kapott helyet a volt Endrődi Sándor kilátó helyén a Csákány-hegyi kilátó. A kilátó teljes magassága 18,50 méter. A hegytetőn 1972-ben, a fából épült kilátóból páratlan kilátás nyílt a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére. Észak felé a Veszprémi fennsík erdős-mezős vidéke, a többi égtáj irányába a Balaton víztükre és a Balaton-felvidék látható. A kilátó körül az erre a vidékre jellemző cseres-tölgyesek, a meredek oldalakon cserszömörcés cseres-molyhostölgyesek találhatók. Ezek a vegyes lombos erdők számos védett növény és állatfajnak adnak otthont. Az évek során a tartószerkezet nagy része tönkrement, a torony veszélyessé vált. A tragédiák elkerülése érdekében az Erdőbirtokossági Társulat, a veszélyessé vált kilátó elbontását kezdeményezte. 2015-ben újjáépítették a Csákány-hegyi kilátót. A kilátónál tartottuk meg az ebédszünetünket. Sajnos továbbra is nagyon párás volt a levegő, nem volt szép panorámában részünk. Kemény lemenetel várt ránk. Lassan haladtunk a meredek, görgeteges ösvényen. Pedig a régihez képest a jelenlegi ösvény egy fokkal jobb.

1300 óra körül értünk le a Csopakra. A bélyegző a buszmegálló melletti villanyoszlopra van felszerelve. Miután begyűjtöttük a csopaki pecsétünket, folytattuk az utunkat. Elhaladtunk a Csonkatorony mellett. Az Árpád-korban épült Szent István-templomot már 1266-ban megemlítik írásban, mint csúcsíves, egyhajós templomot, amit a veszprémi káptalan építtetett. Az évszázadok során többször is gazdát cserélt a templom, hol a katolikus, hol a református egyház vette birtokba. Az egykori Szent István templomból való XVII. századi úrvacsorakehely például a mai napig a csopaki református egyház birtokában van. Miután túlélte az évszázados vallási harcokat, legközelebb 1830-ban hallunk a templomról, ekkor ugyanis egy villámcsapás miatt teljesen leégett a hajója. 1860-ban már annyira rossz állapotban volt az épület, hogy inkább elbontották, csak a viszonylag épen maradt tornyot hagyták meg, ami később új tetőt kapott. Kereszteztük a forgalmas veszprémi főutat. Közelében van a műemlék vízimalom. Az évszázadok során hat malom működött a Nosztori patakon. A török utáni időben telepednek német nyelvterületről a Plulok, akik később házasságok révén majd mindegyik csopaki malomnak tulajdonosai lettek. A Kisfaludy utcában lévő öreg vízimalmot Molnár Kálmán 1910-ben átépítette, melyet unokái, Plul Vilmos fiai örököltek. Az államosítás után még az 1970-es évek elején működött, villanymotor segítségével. Az 1980-as évek elején látogatható műemléknek alakították ki. A vízikereket 1982-ben felújították.

Az Öreghegyi utcán hagytuk magunk mögött a csopaki házakat. Az Öreghegy aljában, szőlő ültetvények mellett haladtunk a mai harmadik hegyünk felé. Az útról szép panoráma adódik Csopakra, a Balaton-partra. Szinte Riviérán érzi magát az ember! A 315 m magas Péter-hegyre 1420-kor ért fel az utolsó emberünk a csúcsra, melyet egy geodéziai beton gúla jelez. Felmenetel közben és a csúcs környékén virágzó fekete kökörcsineket láttunk. A csúcsról északra szép a kilátás. Ismét egy meredek lemenetel következett, lassan haladt a csapat. 1450-kor értünk le a völgybe. A többség itt a piros jelzést választotta, hogy megússza a negyedik hegyet. Menetközben kisvirágú hunyort, bogláros szellőrózsát, tavaszi héricset láttunk. Felkapaszkodtunk a 317 m magas Tamás-hegyre. 1530-kor voltunk a Jókai kilátónál. A három emeletes fa kilátót Jókai Mór íróról nevezték el. Szép a kilátás balra Csopak és Alsóörs felé, alattunk Balatonfüredre, jobbra a Tihanyi-félszigetre. A rövid nézelődés után elindultunk lefelé. Ezúttal már nem volt olyan meredek az ösvény, mint az ezt megelőző két hegy esetében.

A Balatonfüred feletti vaskeresztnél rövid időre megálltunk. Elvirágzott fekete kökörcsinek voltak a tisztáson, a törpe nőszirom is elkezdett virágozni. Házak között értünk le 1620-kor Balatonfüred katolikus templomához. A füredi katolikusok sok-sok próbálkozására, Dr. Rott Nádor veszprémi megyéspüspök 1918. október 27-én Dr. Luttor Ferenc fiatal teológiai tanárt küldte Balatonfüredre, hogy a plébániát megszervezze. A jelenlegi "piros templom" helyén vendéglő volt. Az első kapavágás 1926. szeptember ll-én volt. 1926-27-ben épült, Fábián Gáspár tervei alapján, a jellegzetes Balaton-felvidéki vörös permi homokkőből, ezért a helyiek "piros templom"-nak is hívják. A templommal egyidőben épült, hasonló stílusban és kövekből, a plébánia épülete is. A neoromán stílusú templom 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas. A templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel 1927. szeptember 29-én. Autóbuszunk hazaindulását 1700 órára terveztük. Maradt idő sörözésre, borozásra. Miután összegyűjtöttük az embereinket, a megbeszélt időpontban hazaindultunk. Kellemes túrában volt részünk a mai napon. Csak azt sajnálhattuk, hogy ennyi kilátóból a párás idő miatt kevésbé szép volt a panoráma. Legközelebb is ide, a Balatoni-felvidékre jövünk túrázni. Folytatjuk a Balatoni Kék Túra útvonalának a bejárását. Balatonfüred-Mencshely közötti szakaszon fogunk gyalogolni. Előtte a kerekezők is megkezdik az idei túrájukat, a szokásos Csepel-szigeti kerekezésre invitáljuk a túratársakat 2019. április 13-án.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2019 természetbarátok.hu